Megkezdődött az elnökválasztás Lengyelországban
Megkezdődött vasárnap reggel az elnökválasztás Lengyelországban. Felmérések szerint a két hét múlva tartandó második fordulóban dől el, hogy a két legesélyesebb jelölt közül ki nyeri meg a választást: a hivatalban lévő elnök, Bronislaw Komorowski vagy az ellenzéki Andrzej Duda.
A szavazóhelyiségek reggel 7 órától este 9 óráig tartanak nyitva. 27 817 helyen mintegy 30 millió választásra jogosult voksolhat, ebből mintegy 192 ezren külföldön. Az idei elnökválasztáson első ízben levélben is lehet szavazni.
Az esti zárás pillanatában a TVP1 közszolgálati televízió, valamint a hírtelevíziók a tervek szerint exit poll becslést közölnek a várható eredményről.
A voksokat kézzel számlálják, a számítógépes összesítést csak kisegítő módszerként alkalmazzák. A lengyel számvevőszék ugyanis márciusban megállapította: a tavaly őszi önkormányzati választás során akadozó informatikai rendszer továbbra sem megbízható.
A legerősebb ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság (PiS), amely annak idején megkérdőjelezte a helyhatósági választások hitelességét, az elnökválasztás előtt országos mozgalmat kezdeményezett. Ennek résztvevői külön tanfolyamokon sajátították el, hogyan kell ellenőrizni a választási bizottságok munkáját.
A PKW pénteki közlése szerint a választást nyomon követheti mintegy 100 független külföldi megfigyelő Németországból, Dániából és Ukrajnából.
A CBOS lengyel közvélemény-kutató intézet szerint a szavazásra jogosultak 73 százaléka szándékozik leadni a voksát. Hasonló arányú érdeklődést mutattak a korábbi elnökválasztásokat megelőző felmérések is, végül azonban ennél kevesebben éltek választói jogukkal. A 2005-ös és a 2010-es szavazáson 50-55 százalékos volt a részvétel.
Felmérések szerint szinte biztos, hogy csak a május 24-i a második fordulóban dől el, hogy ki győz.
A kormányzó Polgári Platform (PO) támogatásával második elnöki mandátumért induló Bronislaw Komorowski a legutóbbi felmérések szerint 39 százalék körüli eredményre számíthat, a PiS jelöltjének, Andrzej Dudának a támogatottsága 27-31 százalékos.
Amennyiben valóban a második fordulóra kerülne sor, döntőnek bizonyulhat, hogyan szavaz majd a harmadik legerősebb jelölt, az áprilisi felmérésekben váratlanul előretörő független Pawel Kukiz híveinek a tábora. Kukiz a voksok 12-13 százalékára számíthat.
A további jelöltek közül az euroszkeptikus KORWIN párt elnöke, Janusz Korwin-Mikke támogatottsága 5 százalék, továbbá 4-4 százalékot kaphat Magdalena Ogórek, a Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) jelöltje és Adam Jarubas, a kisebbik kormánykoalíciós erő, a Lengyel Parasztpárt (PSL) jelöltje. A többi jelölt támogatottsága 2 százalék alatt van.
A voksolás egész ideje alatt érvényben van a már pénteken éjfélkor kezdődött kampánycsend.
Lengyelországban ötévente tartanak közvetlen elnökválasztást. A második fordulót akkor rendeznek, ha az elsőben a jelöltek egyike sem szerzi meg a szavazatok több mint felét.
MTI
A szavazóhelyiségek reggel 7 órától este 9 óráig tartanak nyitva. 27 817 helyen mintegy 30 millió választásra jogosult voksolhat, ebből mintegy 192 ezren külföldön. Az idei elnökválasztáson első ízben levélben is lehet szavazni.Az esti zárás pillanatában a TVP1 közszolgálati televízió, valamint a hírtelevíziók a tervek szerint exit poll becslést közölnek a várható eredményről.
A végleges eredményeket az országos választási bizottság (PKW) legkorábban keddre ígérte.
A voksokat kézzel számlálják, a számítógépes összesítést csak kisegítő módszerként alkalmazzák. A lengyel számvevőszék ugyanis márciusban megállapította: a tavaly őszi önkormányzati választás során akadozó informatikai rendszer továbbra sem megbízható.
A legerősebb ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság (PiS), amely annak idején megkérdőjelezte a helyhatósági választások hitelességét, az elnökválasztás előtt országos mozgalmat kezdeményezett. Ennek résztvevői külön tanfolyamokon sajátították el, hogyan kell ellenőrizni a választási bizottságok munkáját.
A PKW pénteki közlése szerint a választást nyomon követheti mintegy 100 független külföldi megfigyelő Németországból, Dániából és Ukrajnából.
A CBOS lengyel közvélemény-kutató intézet szerint a szavazásra jogosultak 73 százaléka szándékozik leadni a voksát. Hasonló arányú érdeklődést mutattak a korábbi elnökválasztásokat megelőző felmérések is, végül azonban ennél kevesebben éltek választói jogukkal. A 2005-ös és a 2010-es szavazáson 50-55 százalékos volt a részvétel.
Felmérések szerint szinte biztos, hogy csak a május 24-i a második fordulóban dől el, hogy ki győz.
A kormányzó Polgári Platform (PO) támogatásával második elnöki mandátumért induló Bronislaw Komorowski a legutóbbi felmérések szerint 39 százalék körüli eredményre számíthat, a PiS jelöltjének, Andrzej Dudának a támogatottsága 27-31 százalékos.
Amennyiben valóban a második fordulóra kerülne sor, döntőnek bizonyulhat, hogyan szavaz majd a harmadik legerősebb jelölt, az áprilisi felmérésekben váratlanul előretörő független Pawel Kukiz híveinek a tábora. Kukiz a voksok 12-13 százalékára számíthat.
A további jelöltek közül az euroszkeptikus KORWIN párt elnöke, Janusz Korwin-Mikke támogatottsága 5 százalék, továbbá 4-4 százalékot kaphat Magdalena Ogórek, a Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) jelöltje és Adam Jarubas, a kisebbik kormánykoalíciós erő, a Lengyel Parasztpárt (PSL) jelöltje. A többi jelölt támogatottsága 2 százalék alatt van.
A voksolás egész ideje alatt érvényben van a már pénteken éjfélkor kezdődött kampánycsend.
Lengyelországban ötévente tartanak közvetlen elnökválasztást. A második fordulót akkor rendeznek, ha az elsőben a jelöltek egyike sem szerzi meg a szavazatok több mint felét.
MTI
Hozzászólások