Tovább sztrájkolnak a lengyel bányászok a föld alatt
A sziléziai Sosnowiecben immár három napja tartó, föld alatti bányászsztrájknak nem vetett véget Piotr Litwa sziléziai vajda pénteki látogatása sem; a lengyel kormány a utóbbi időben erősödő bányászmegmozdulásokkal kapcsolatban a szénimportra irányuló törvénymódosításokat helyezi kilátásba.
A Katowice Szén Holding Rt. (KHW SA) tulajdonában levő, a Sosnowiec környékén utolsónak megmaradt Kazimierz-Juliusz bányát a magas eladósodottság, valamint a szénkészletek kimerülése miatt zárják be szeptember végén. A bezárás elleni tiltakozásul szervezett sztrájkban 157 bányász vesz részt, követelve a további foglalkoztatás írásos szavatolását, az eddigi munkavállalói jogok megőrzését.
A kialakult helyzetről Ewa Kopacz kinevezett miniszterelnök csütörtökön tárgyalt a sziléziai vajdával. Kopacz olyan, a szénimportra és a bányászok szociális helyzetére irányuló törvénymódosításokat ígért előzetesen, amelyek javítanának a hazai szénbányászat helyzetén.
Ugyanakkor véget ért csütörtökön több mint kétszáz lengyel bányász tiltakozó akciója az észak-lengyelországi Braniewo-Mamonovo határátkelőnél, amely során akadályozták a vasúti szénszállítást Oroszország felől.
A Szolidaritás szakszervezettel együttműködve a bányászok október 1-jére, a Kopacz-kormány parlamenti bizalmi szavazásának napjára terveznek a varsói parlament környékén egy újabb tiltakozó akciót.
A lengyel ellenzék hangsúlyosan követeli az orosz szénimport korlátozását, mert a dömpingáron történő szállításban látják a lengyel szénkitermelés válságának egyik fő okát. A lengyel kormány az év elején már tervezte, hogy korlátozza az orosz szénbehozatalt, de döntés eddig nem született.
Lengyelország tavaly 76,5 millió tonna szenet bányászott, ebből 10,6 millió tonnát exportált, miközben szinte ugyanennyit, 10,8 millió tonnát importált, elsősorban Oroszországból és Csehországból. Az ország áramtermelésének mintegy 90 százalékát szénerőművek adják.
Andrzej Szczesniak neves lengyel energetikai szakértő az MTI-nek kifejtette, hogy nemcsak az orosz import miatt szünetelő lengyel széneladás járul hozzá a hazai bányászat jelenlegi válságához. Az el nem adott készletek 2012 óta 8 millió tonna körüli szinten vannak. A fő problémát a szakértő szerint a szénértékesítés belfödli csökkentése okozza.
"Az utóbbi fél év alatt mintegy 10 százalékkal csökkent az eladás" - mondta Szczesniak, hozzátéve, hogy ez a kitermelés szintjére is kihat.
Az eladás csökkentését Szczesniak a lengyel kormány által folytatott energetikai politikával magyarázza, amely az uniós klímapolitikán belül nem szegül szembe kellőképp a szén kártékony hatását szerinte "túlhangsúlyozó" felfogással.
A lengyel gazdasági minisztérium adatai szerint 2006 óta 19 százalékkal csökkent a lengyelországi szénértékesítés, ugyanakkor 74 százalékkal nőtt a kitermelés tonnánkénti költsége, amely jelenleg 302 zloty (22,5 ezer forint).
MTI
A Katowice Szén Holding Rt. (KHW SA) tulajdonában levő, a Sosnowiec környékén utolsónak megmaradt Kazimierz-Juliusz bányát a magas eladósodottság, valamint a szénkészletek kimerülése miatt zárják be szeptember végén. A bezárás elleni tiltakozásul szervezett sztrájkban 157 bányász vesz részt, követelve a további foglalkoztatás írásos szavatolását, az eddigi munkavállalói jogok megőrzését.A kialakult helyzetről Ewa Kopacz kinevezett miniszterelnök csütörtökön tárgyalt a sziléziai vajdával. Kopacz olyan, a szénimportra és a bányászok szociális helyzetére irányuló törvénymódosításokat ígért előzetesen, amelyek javítanának a hazai szénbányászat helyzetén.
Ugyanakkor véget ért csütörtökön több mint kétszáz lengyel bányász tiltakozó akciója az észak-lengyelországi Braniewo-Mamonovo határátkelőnél, amely során akadályozták a vasúti szénszállítást Oroszország felől.
A Szolidaritás szakszervezettel együttműködve a bányászok október 1-jére, a Kopacz-kormány parlamenti bizalmi szavazásának napjára terveznek a varsói parlament környékén egy újabb tiltakozó akciót.
A lengyel ellenzék hangsúlyosan követeli az orosz szénimport korlátozását, mert a dömpingáron történő szállításban látják a lengyel szénkitermelés válságának egyik fő okát. A lengyel kormány az év elején már tervezte, hogy korlátozza az orosz szénbehozatalt, de döntés eddig nem született.
Lengyelország tavaly 76,5 millió tonna szenet bányászott, ebből 10,6 millió tonnát exportált, miközben szinte ugyanennyit, 10,8 millió tonnát importált, elsősorban Oroszországból és Csehországból. Az ország áramtermelésének mintegy 90 százalékát szénerőművek adják.
Andrzej Szczesniak neves lengyel energetikai szakértő az MTI-nek kifejtette, hogy nemcsak az orosz import miatt szünetelő lengyel széneladás járul hozzá a hazai bányászat jelenlegi válságához. Az el nem adott készletek 2012 óta 8 millió tonna körüli szinten vannak. A fő problémát a szakértő szerint a szénértékesítés belfödli csökkentése okozza.
"Az utóbbi fél év alatt mintegy 10 százalékkal csökkent az eladás" - mondta Szczesniak, hozzátéve, hogy ez a kitermelés szintjére is kihat.
Az eladás csökkentését Szczesniak a lengyel kormány által folytatott energetikai politikával magyarázza, amely az uniós klímapolitikán belül nem szegül szembe kellőképp a szén kártékony hatását szerinte "túlhangsúlyozó" felfogással.
A lengyel gazdasági minisztérium adatai szerint 2006 óta 19 százalékkal csökkent a lengyelországi szénértékesítés, ugyanakkor 74 százalékkal nőtt a kitermelés tonnánkénti költsége, amely jelenleg 302 zloty (22,5 ezer forint).
MTI
Hozzászólások