Viszonylag alacsony volt a részvételi arány délig a lengyelországi elnökválasztáson
Délig a szavazásra jogosultak 14,61 százaléka élt választói jogával a vasárnapi lengyel elnökválasztáson - tájékoztatott kora délutáni sajtóértekezletén a lengyel országos választási bizottság (PKW).
A 2010-es elnökválasztáson 13 órakor 27 százalékos volt a részvételi arány.
Lengyelországban vasárnap az elnökválasztás első fordulóját tartják. A választás kétfordulós. A szavazóhelyiségek reggel 7 órától este 9 óráig tartanak nyitva. 27 817 helyen mintegy 30 millió választásra jogosult voksolhat, ebből mintegy 192 ezren külföldön.
A CBOS lengyel közvélemény-kutató intézet szerint a szavazásra jogosultak 73 százaléka mondta azt, hogy szándékozik leadni a voksát. Hasonló arányú érdeklődést mutattak a korábbi elnökválasztásokat megelőző felmérések is, végül azonban azokon a voksolásokon is ennél kevesebben éltek választói jogukkal.
A 2005-ös és a 2010-es szavazáson 50-55 százalékos volt a részvétel. A mostani pedig - legalábbis a déli adatok alapján - még ennél is kisebb lehet.
Felmérések szerint szinte biztos, hogy csak a május 24-i második fordulóban dől el, hogy ki győz: a hivatalban lévő elnök, Bronislaw Komorowski, vagy az ellenzéki Andrzej Duda.
A kormányzó Polgári Platform (PO) támogatásával második elnöki mandátumért induló Bronislaw Komorowski a legutóbbi felmérések szerint 39 százalék körüli eredményre számíthat, a legerősebb ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság (PiS) jelöltjének, Andrzej Dudának a támogatottsága 27-31 százalékos.
Amennyiben valóban sor kerülne második fordulóra, döntőnek bizonyulhat, hogyan szavaz majd a harmadik legerősebb jelölt, az áprilisi felmérésekben váratlanul előretörő független Pawel Kukiz híveinek a tábora. Kukiz a voksok 12-13 százalékára számíthat.
A további jelöltek közül az euroszkeptikus KORWIN párt elnöke, Janusz Korwin-Mikke támogatottsága 5 százalék, továbbá 4-4 százalékot kaphat Magdalena Ogórek, a Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) jelöltje és Adam Jarubas, a kisebbik kormánykoalíciós erő, a Lengyel Parasztpárt (PSL) jelöltje. A többi jelölt támogatottsága 2 százalék alatt van.
Urnazárás után a TVP1 közszolgálati televízió, valamint a hírtelevíziók a tervek szerint exit poll becslést közölnek a várható eredményről. A végleges eredményeket az országos választási bizottság (PKW) legkorábban keddre ígérte.
Lengyelországban ötévente tartanak elnökválasztást. Második fordulóra akkor kerül sor, ha az elsőben a jelöltek egyike sem szerzi meg a szavazatok több mint felét.
MTI
A 2010-es elnökválasztáson 13 órakor 27 százalékos volt a részvételi arány.Lengyelországban vasárnap az elnökválasztás első fordulóját tartják. A választás kétfordulós. A szavazóhelyiségek reggel 7 órától este 9 óráig tartanak nyitva. 27 817 helyen mintegy 30 millió választásra jogosult voksolhat, ebből mintegy 192 ezren külföldön.
Az idei elnökválasztáson első ízben levélben is lehet szavazni.
A CBOS lengyel közvélemény-kutató intézet szerint a szavazásra jogosultak 73 százaléka mondta azt, hogy szándékozik leadni a voksát. Hasonló arányú érdeklődést mutattak a korábbi elnökválasztásokat megelőző felmérések is, végül azonban azokon a voksolásokon is ennél kevesebben éltek választói jogukkal.
A 2005-ös és a 2010-es szavazáson 50-55 százalékos volt a részvétel. A mostani pedig - legalábbis a déli adatok alapján - még ennél is kisebb lehet.
Felmérések szerint szinte biztos, hogy csak a május 24-i második fordulóban dől el, hogy ki győz: a hivatalban lévő elnök, Bronislaw Komorowski, vagy az ellenzéki Andrzej Duda.
A kormányzó Polgári Platform (PO) támogatásával második elnöki mandátumért induló Bronislaw Komorowski a legutóbbi felmérések szerint 39 százalék körüli eredményre számíthat, a legerősebb ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság (PiS) jelöltjének, Andrzej Dudának a támogatottsága 27-31 százalékos.
Amennyiben valóban sor kerülne második fordulóra, döntőnek bizonyulhat, hogyan szavaz majd a harmadik legerősebb jelölt, az áprilisi felmérésekben váratlanul előretörő független Pawel Kukiz híveinek a tábora. Kukiz a voksok 12-13 százalékára számíthat.
A további jelöltek közül az euroszkeptikus KORWIN párt elnöke, Janusz Korwin-Mikke támogatottsága 5 százalék, továbbá 4-4 százalékot kaphat Magdalena Ogórek, a Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) jelöltje és Adam Jarubas, a kisebbik kormánykoalíciós erő, a Lengyel Parasztpárt (PSL) jelöltje. A többi jelölt támogatottsága 2 százalék alatt van.
Urnazárás után a TVP1 közszolgálati televízió, valamint a hírtelevíziók a tervek szerint exit poll becslést közölnek a várható eredményről. A végleges eredményeket az országos választási bizottság (PKW) legkorábban keddre ígérte.
Lengyelországban ötévente tartanak elnökválasztást. Második fordulóra akkor kerül sor, ha az elsőben a jelöltek egyike sem szerzi meg a szavazatok több mint felét.
MTI
Hozzászólások