Ma is hatályos náci törvény
Bár a Harmadik Birodalom törvénykezését megszüntették, a gyilkosság büntetéséről szóló elemei máig hatályosak. Németország egyes ügyvédei úgy vélik, hogy ezzel rögzítik az igazságtalanságot és szükséges lenne hatályon kívül helyezni.
Egy 1941-es törvény értelmében azok a nők, akik megölik erőszakos férjüket, nagyobb valószínűség szerint számíthatnak börtönbüntetésre, mint azok a férjek, akik halálra verik feleségüket.
A Német Ügyvédek Szövetsége szerint a nácik úgy határozták meg a gyilkos fogalmát, hogy az a gyilkos, aki "alattomosan" öl, a szó ("heimtückisch") ma is így szerepel a törvény szövegében.
Ez azt jelenti, hogy azt a férfit, aki évekig veri feleségét és végül meg is öli a nőt, sokkal kevésbé ítélik el kötelezi életfogytiglani büntetésre, mint emberölésért, ami öt év börtönbüntetést jelent. Az érvelés szerint a gyilkosság itt nem alattomos volt, hanem egyenes és direkt és lehetett rá számítani.
Az ügyvédi szervezet büntetőjogi bizottságának elnöke, Dr. Stefan König szerint a nácik annak fényében hozták meg az adott paragrafust, hogy egyes emberek örökletesen gyengeelméjűek. A definíció szerint a gyilkos ebben az esetben alattomos, és az ítéletet ez alapján hozzák meg, semmint a bűntény körülményeit vizsgálják meg. A náci törvény az erőst preferálja, aki elpusztítja a gyengét - s ez van érvényben ma is.
A büntető törvénykönyv szerint valakit gyilkossággal vádolhatnak, de nem emberöléssel, ha kihasználja az áldozat védtelenségét, azt használja ki, hogy az áldozat nem számít a támadásra. Éppen ez az a helyzet, amikor sok nő végül megöli hosszú időn át őt bántalmazó, erőszakos férjét.
A tapasztalat azt mutatja, hogy bántalmazott nők gyakrabban kerültek, kerülnek rács mögé, mint erőszakos férfiak. A nők hosszú éveken át szenvedtek férjük bántalmazásától, és kitervelték a gyilkosságot, míg a férfiaknak semmilyen félnivalójuk nem volt, egyszerűen addig bántalmazták feleségüket, míg az bele nem halt. A nő életfogytiglani büntetést kap, a férfi öt évet.
A német ügyvédek egy része a törvény megváltoztatását tűzte ki célul. Összhangba szeretnék hozni a nemzetközi gyakorlattal, az angolszász országok gyakorlatát alapul véve.
1981-ben különös eset borzolta a közvélemény kedélyét. Marianne Bachmeier (képen) 7 éves lányát megölték. A tárgyaláson odament a gyilkos férfihoz és lelőtte. A férfi a helyszínen meghalt. A bíróság a súlyosabb büntetésre ítélte a súlyos traumán átesett nőt, mivel úgy ítélték meg, a férfi nem készülhetett fel a gyilkosságra. Négy héttel később végül módosították az ítéletet, de a törvény vonatkozó passzusát nem. Nem ez volt az egyetlen eset, amikor eltértek a törvénytől.
Az NDK-nak külön törvénykezése volt, eszmeiségében közelebb állt a brithez és más országokéhoz. Abban az értelemben az emberölés vagy szándékos, vagy súlyos testi sértés okozó. A két Németország egyesülésével 1990-ben a nyugat-németországi törvénykezést terjesztették az egész ország területére.
www.bbc.co.uk
Egy 1941-es törvény értelmében azok a nők, akik megölik erőszakos férjüket, nagyobb valószínűség szerint számíthatnak börtönbüntetésre, mint azok a férjek, akik halálra verik feleségüket.
A Német Ügyvédek Szövetsége szerint a nácik úgy határozták meg a gyilkos fogalmát, hogy az a gyilkos, aki "alattomosan" öl, a szó ("heimtückisch") ma is így szerepel a törvény szövegében.
Ez azt jelenti, hogy azt a férfit, aki évekig veri feleségét és végül meg is öli a nőt, sokkal kevésbé ítélik el kötelezi életfogytiglani büntetésre, mint emberölésért, ami öt év börtönbüntetést jelent. Az érvelés szerint a gyilkosság itt nem alattomos volt, hanem egyenes és direkt és lehetett rá számítani.
Az ügyvédi szervezet büntetőjogi bizottságának elnöke, Dr. Stefan König szerint a nácik annak fényében hozták meg az adott paragrafust, hogy egyes emberek örökletesen gyengeelméjűek. A definíció szerint a gyilkos ebben az esetben alattomos, és az ítéletet ez alapján hozzák meg, semmint a bűntény körülményeit vizsgálják meg. A náci törvény az erőst preferálja, aki elpusztítja a gyengét - s ez van érvényben ma is.
A büntető törvénykönyv szerint valakit gyilkossággal vádolhatnak, de nem emberöléssel, ha kihasználja az áldozat védtelenségét, azt használja ki, hogy az áldozat nem számít a támadásra. Éppen ez az a helyzet, amikor sok nő végül megöli hosszú időn át őt bántalmazó, erőszakos férjét.
A tapasztalat azt mutatja, hogy bántalmazott nők gyakrabban kerültek, kerülnek rács mögé, mint erőszakos férfiak. A nők hosszú éveken át szenvedtek férjük bántalmazásától, és kitervelték a gyilkosságot, míg a férfiaknak semmilyen félnivalójuk nem volt, egyszerűen addig bántalmazták feleségüket, míg az bele nem halt. A nő életfogytiglani büntetést kap, a férfi öt évet.
A német ügyvédek egy része a törvény megváltoztatását tűzte ki célul. Összhangba szeretnék hozni a nemzetközi gyakorlattal, az angolszász országok gyakorlatát alapul véve.
1981-ben különös eset borzolta a közvélemény kedélyét. Marianne Bachmeier (képen) 7 éves lányát megölték. A tárgyaláson odament a gyilkos férfihoz és lelőtte. A férfi a helyszínen meghalt. A bíróság a súlyosabb büntetésre ítélte a súlyos traumán átesett nőt, mivel úgy ítélték meg, a férfi nem készülhetett fel a gyilkosságra. Négy héttel később végül módosították az ítéletet, de a törvény vonatkozó passzusát nem. Nem ez volt az egyetlen eset, amikor eltértek a törvénytől.
Az NDK-nak külön törvénykezése volt, eszmeiségében közelebb állt a brithez és más országokéhoz. Abban az értelemben az emberölés vagy szándékos, vagy súlyos testi sértés okozó. A két Németország egyesülésével 1990-ben a nyugat-németországi törvénykezést terjesztették az egész ország területére.
www.bbc.co.uk
Hozzászólások