Macron: végzetes hiba lenne Bassár el-Aszad hatalomban tartása
Riasztónak nevezte a Szíriában kialakult helyzetet Emmanuel Macron francia államfő, aki szerint "végzetes hiba" lenne hagyni, hogy Bassár el-Aszad elnök hatalmon maradjon.
"Jóllehet az első naptól úgy tekintem, hogy az Iszlám Állam az elsőszámú ellenségünk, és soha nem tartottam a szíriai diplomáciai vagy humanitárius akciónk előfeltételének Bassár el-Aszad távozását, most úgy gondolom, hogy egy ilyen forgatókönyv végzetes tévedés lenne" - mondta Emmanuel Macron a nagykövetek hagyományos éves értekezletének megnyitó beszédében hétfőn Párizsban.
A hét éve tartó szíriai konfliktusban több mint 300 ezren vesztették életüket és 5,6 millióan menekültek el a szomszédos vagy az európai országokba. Párizs álláspontja szerint nagyobb nyomást kell gyakorolni a rezsimre és a szövetségeseire, s Macron "sokat vár ezen a téren Oroszországtól és Törökországtól, tekintettel a szerepükre és a kötelezettségvállalásaikra".
A szíriai rezsim azt hangoztatja, hogy eltökélt az északnyugat-szíriai Idlíb tartomány visszavételére, amely a lázadó csoportok utolsó fellegvárának számít Szíriában. "Elérkeztünk az igazság órájához, s úgy hiszem, hogy a konfliktus utolsó hónapjai következnek" - mondta Emmanuel Macron, aki a 61 éves Francois Sénémaud volt iráni nagykövet személyében új szíriai megbízottat nevezett ki júniusban.
Franciaország 2012-ben bezárta damaszkuszi nagykövetségét tiltakozásul a rezsimnek a felkelőkkel szembeni megtorlásaira, de a diplomáciai kapcsolatokat nem szakította meg teljesen Szíriával. Benjamin Griveaux kormányszóvivő júniusban jelenetette be, hogy Párizs hamarosan újranyitja a nagykövetslégét Damaszkuszban.
A francia elnök jelezte, hogy a következő hetekben "konkrét kezdeményezésekkel" fog élni a közel-keleti stabilitás érdekében, amely szerinte "csak a pluralizmus jegyében valósulhat meg". Megemlítete, hogy a nagyköveti értekezletet megelőzően telefonon egyeztetett Haszan Róháni iráni elnökkel, s azt is elmondta, hogy a közeljövőben Kairóba látogat abból az alkalomból, hogy Egyiptom fogja ellátni az Afrikai Unió soros elnöki tisztét.
Emmanuel Macron bejelentette, hogy 2019 nyár elején a dél-franciaországi Marseille-ben ismét mediterrán csúcstalálkozót tartanak. A Mediterrán Unió tíz évvel ezelőtt Nicolas Sarkozy akkori francia államfő kezdeményezésére Párizsban ült össze az Európai Unió valamennyi tagállamának és 15 észak-afrikai, közel-keleti és az EU-n kívüli dél-európai ország részvételével. Az arab forradalmak kitörését követően a 2010-es évek elején a szervezet teljesen elvesztette a befolyását, Emmanuel Macron az egy évvel ezelőtti megválasztása óta azonban már ellátogatott Algériába, Tunéziába és Marokkóba is.
(Forrás: MTI)
"Jóllehet az első naptól úgy tekintem, hogy az Iszlám Állam az elsőszámú ellenségünk, és soha nem tartottam a szíriai diplomáciai vagy humanitárius akciónk előfeltételének Bassár el-Aszad távozását, most úgy gondolom, hogy egy ilyen forgatókönyv végzetes tévedés lenne" - mondta Emmanuel Macron a nagykövetek hagyományos éves értekezletének megnyitó beszédében hétfőn Párizsban.
"Ki az oka a menekültek ezreinek? Ki mészárolta le a saját népét? Nem Franciaország dolga kijelölni Szíria új vezetőit, de a mi feladatunk és érdekünk biztosítani azt, hogy a szíriai nép olyan helyzetbe kerüljön, hogy azt meg tudja tenni" - hívta fel a figyelmet a francia államfő.
A köztársasági elnök szerint "a helyzet jelenleg riasztó, miután a rezsim újabb humanitárius katasztrófa megteremtésével fenyeget Idlíb tartományban, és semmilyen szándékot nem mutat arra, hogy hajlandó lenne bármilyen politikai átmenetről tárgyalni".
A hét éve tartó szíriai konfliktusban több mint 300 ezren vesztették életüket és 5,6 millióan menekültek el a szomszédos vagy az európai országokba. Párizs álláspontja szerint nagyobb nyomást kell gyakorolni a rezsimre és a szövetségeseire, s Macron "sokat vár ezen a téren Oroszországtól és Törökországtól, tekintettel a szerepükre és a kötelezettségvállalásaikra".
A szíriai rezsim azt hangoztatja, hogy eltökélt az északnyugat-szíriai Idlíb tartomány visszavételére, amely a lázadó csoportok utolsó fellegvárának számít Szíriában. "Elérkeztünk az igazság órájához, s úgy hiszem, hogy a konfliktus utolsó hónapjai következnek" - mondta Emmanuel Macron, aki a 61 éves Francois Sénémaud volt iráni nagykövet személyében új szíriai megbízottat nevezett ki júniusban.
Franciaország 2012-ben bezárta damaszkuszi nagykövetségét tiltakozásul a rezsimnek a felkelőkkel szembeni megtorlásaira, de a diplomáciai kapcsolatokat nem szakította meg teljesen Szíriával. Benjamin Griveaux kormányszóvivő júniusban jelenetette be, hogy Párizs hamarosan újranyitja a nagykövetslégét Damaszkuszban.
A francia elnök jelezte, hogy a következő hetekben "konkrét kezdeményezésekkel" fog élni a közel-keleti stabilitás érdekében, amely szerinte "csak a pluralizmus jegyében valósulhat meg". Megemlítete, hogy a nagyköveti értekezletet megelőzően telefonon egyeztetett Haszan Róháni iráni elnökkel, s azt is elmondta, hogy a közeljövőben Kairóba látogat abból az alkalomból, hogy Egyiptom fogja ellátni az Afrikai Unió soros elnöki tisztét.
Emmanuel Macron bejelentette, hogy 2019 nyár elején a dél-franciaországi Marseille-ben ismét mediterrán csúcstalálkozót tartanak. A Mediterrán Unió tíz évvel ezelőtt Nicolas Sarkozy akkori francia államfő kezdeményezésére Párizsban ült össze az Európai Unió valamennyi tagállamának és 15 észak-afrikai, közel-keleti és az EU-n kívüli dél-európai ország részvételével. Az arab forradalmak kitörését követően a 2010-es évek elején a szervezet teljesen elvesztette a befolyását, Emmanuel Macron az egy évvel ezelőtti megválasztása óta azonban már ellátogatott Algériába, Tunéziába és Marokkóba is.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások