Magyar kisebbségi szakértők elemezték az ukrán kisebbségi nyelvtörvény alkalmazhatóságát
Az ukrajnai kisebbségi nyelvtörvénynek köszönhetően Ukrajnában alapvetően érvényesülnek az anyanyelvhasználattal kapcsolatos emberi jogok, emellett a kisebbségekkel szembeni nyelvi alapú diszkrimináció tilalma is - vélekedett Tóth Mihály, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Koreckij Állam- és Jogtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa csütörtökön az ukrán parlamentben.
A szakértő Vagyim Kolesznyicsenko képviselővel, a törvény egyik megalkotójával közösen tartott sajtótájékoztatóján most először mutatta be azt a tudományos kommentárt, amelyet Csernicskó Istvánnal, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektorhelyettesével együtt a napokban készített el.
Tóth Mihály kiemelte, hogy a kommentár elkészítésének célja alapvetően a széles közvélemény és az országos szervek tájékoztatása a jogszabály nyújtotta lehetőségekről, valamint az önkormányzatok és állami hivatalok kötelezettségeinek, illetve a személyek és közösségek jogainak az ismertetése volt.
Kifejtette, hogy a törvény a kommentár értelmezésében a végrehajtásnak egy háromlépcsős mechanizmusát állítja fel. Ennek első szintjén azokban a közigazgatási egységekben, ahol valamely kisebbség lélekszáma eléri a legalább tíz százalékot, a jogszabály előírja, hogy az itt működő önkormányzatok és egyéb hivatalos szervek saját közérdekű döntéseiket, a saját tevékenységükről szóló hivatalos közléseket az adott kisebbségi nyelven is kötelesek közzétenni. Emellett meg kell teremteniük a szóbeli és az írásbeli anyanyelvi kommunikáció lehetőségét a kisebbség tagjai számára. Ezenfelül kötelesek biztosítani a kisebbségi nyelvek oktatását, továbbá a helység- és utcaneveknek a kisebbségi nyelven való feltűntetését.
A második fokozat alapján a törvény jogot biztosít azoknak a helyi önkormányzatoknak, amelyekben többséget alkotnak egy adott nemzetiség képviselői, hogy döntsenek arról, hogy munkájukban milyen mértékben alkalmazzák a kisebbségi nyelvet, például kétnyelvű névtáblát, pecséteket, hivatalos okmányokat készítenek.
A harmadik szint a személyek szabad döntése arról, milyen nyelvű oktatásban kívánnak részesülni. Az állampolgárok dönthetnek arról is, hogy feltüntetik-e személyi okmányaiban saját anyanyelvüket - magyarázta a szakértő.
Az Ukrajnában országos politikai vihart kavaró kisebbségi nyelvtörvényt tavaly július elején fogadta el a törvényhozás az ellenzék heves tiltakozása mellett, amely kampányfogásnak nevezte a jogszabálynak a múlt októberi parlamenti választások előtti "áterőltetését".
MTI
A szakértő Vagyim Kolesznyicsenko képviselővel, a törvény egyik megalkotójával közösen tartott sajtótájékoztatóján most először mutatta be azt a tudományos kommentárt, amelyet Csernicskó Istvánnal, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektorhelyettesével együtt a napokban készített el.
Tóth Mihály kiemelte, hogy a kommentár elkészítésének célja alapvetően a széles közvélemény és az országos szervek tájékoztatása a jogszabály nyújtotta lehetőségekről, valamint az önkormányzatok és állami hivatalok kötelezettségeinek, illetve a személyek és közösségek jogainak az ismertetése volt.
Kifejtette, hogy a törvény a kommentár értelmezésében a végrehajtásnak egy háromlépcsős mechanizmusát állítja fel. Ennek első szintjén azokban a közigazgatási egységekben, ahol valamely kisebbség lélekszáma eléri a legalább tíz százalékot, a jogszabály előírja, hogy az itt működő önkormányzatok és egyéb hivatalos szervek saját közérdekű döntéseiket, a saját tevékenységükről szóló hivatalos közléseket az adott kisebbségi nyelven is kötelesek közzétenni. Emellett meg kell teremteniük a szóbeli és az írásbeli anyanyelvi kommunikáció lehetőségét a kisebbség tagjai számára. Ezenfelül kötelesek biztosítani a kisebbségi nyelvek oktatását, továbbá a helység- és utcaneveknek a kisebbségi nyelven való feltűntetését.
A második fokozat alapján a törvény jogot biztosít azoknak a helyi önkormányzatoknak, amelyekben többséget alkotnak egy adott nemzetiség képviselői, hogy döntsenek arról, hogy munkájukban milyen mértékben alkalmazzák a kisebbségi nyelvet, például kétnyelvű névtáblát, pecséteket, hivatalos okmányokat készítenek.
A harmadik szint a személyek szabad döntése arról, milyen nyelvű oktatásban kívánnak részesülni. Az állampolgárok dönthetnek arról is, hogy feltüntetik-e személyi okmányaiban saját anyanyelvüket - magyarázta a szakértő.
Az Ukrajnában országos politikai vihart kavaró kisebbségi nyelvtörvényt tavaly július elején fogadta el a törvényhozás az ellenzék heves tiltakozása mellett, amely kampányfogásnak nevezte a jogszabálynak a múlt októberi parlamenti választások előtti "áterőltetését".
MTI
Hozzászólások