Medvegyev: Abházia és Dél-Oszétia elismerése nyomán a régióban "minden világos"
Oroszország békét és világos helyzetet teremtett a régióban Abházia és Dél-Oszétia függetlenségének elismerésével - jelentette ki Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök a georgiai-orosz háború 10. évfordulója alkalmából a Kommerszant című gazdasági lapban kedden megjelent interjújában.
"Nem kell, hogy állandóan fájjon a fejünk amiatt, hogy egyszer csak újabb támadás jön, kénytelenek leszünk beavatkozni, megvédeni állampolgárainkat, megvédeni biztonságunkat, valamiképp válaszolni. Az eredmény egyszerűen az, hogy a régióban minden világos" - fogalmazott a kormányfő, aki 2008 augusztusában Oroszország elnöke volt.
"Ha ezek olyan önálló területi egységek, ha olyan államok, amelyekkel szerződéseink vannak (...) arról, hogy katonai kontingenst telepítünk oda, akkor minden világos és senki nem fog ellenük tenni" - mondta. "Számításba véve, hogy Georgia élén akkor olyan, pszichikai értelemben kiegyensúlyozatlan ember állt, mint Miheil Szaakasvili, más lehetőség egyszerűen nem volt. Lehet, hogy ha Tbilisziben más vezetés lett volna, lehetett volna valamiről tárgyalni" - tette hozzá.
Medvegyev elmondta: azért állította le az orosz tankokat Tbiliszi előtt, mert "a cél nem Georgia szétverése vagy Szaakasvili kivégzése", hanem a grúz csapatok kiverése Chinvaliból, a rendteremtés és az erőszak további eszkalációjának megelőzése volt. Emlékeztetett rá, hogy a dél-oszétiai konfliktus okait vizsgáló, Heidi Tagliavini svájci diplomata vezette független nemzetközi bizottság megállapította: a háborút georgiai katonai támadás indította el. Megemlítette, hogy a tényfeltárás az orosz katonai választ aránytalannak minősítette, de ez szerinte "értékítélet" volt.
A dokumentum egyébként több tucat oldalon sorolta, hogy Oroszország hogyan sértette meg a nemzetközi jogot a konfliktus előtt, alatt és azt követően. Medvegyev méltatta, hogy a konfliktust követően viszonylag hamar normalizálódott Oroszország és a Nyugat viszonya. A jelenlegi orosz-nyugati feszültségről nyilatkozva - anélkül, hogy részletekbe bocsátkozott volna - azt hangoztatta, hogy a georgiai és ukrajnai két "különböző helyzet". Úgy vélekedett, hogy ha Oroszország nyugati partnerei Ukrajna ügyében nem egyből Oroszországot vádolták volna, és ha, miként 2008-ban, nagyobb együttműködési készséget és kiegyensúlyozottságot tanúsítottak volna, akkor sokkal egyszerűbb lenne a helyzet.
Nehezményezte, hogy a NATO "potenciális ellenségnek tekinti" Oroszországot. Mint mondta, Moszkvát nyugtalanítja, hogy a szövetség bővítésével és közeledésével az orosz határokhoz a harcászati nukleáris fegyverek hadászati minőségűvé válnak, és a nagy pontosságú nem nukleáris eszközök is "kolosszális kárt tudnak okozni".
"Más szavakkal: a NATO bővítése feltétlen fenyegetés az Oroszországi Föderáció számára" - mondta. "Abszolút felelőtlennek" nevezte a szövetségnek azt a szándékát, hogy Georgiát felvegye a tagjai közé. Rámutatott, hogy az országnak "rendezetlen területi konfliktusa" van: amíg Tbiliszi saját területeként, addig Moszkva baráti államként tekinti a szakadár területekre, amelyekben bázisai vannak.
"Ez szörnyű konfliktust provokálhat ki. Nem világos, hogy erre miért lenne szükség" - figyelmeztetett. Medvegyev emlékeztetett rá, hogy Oroszország az Európai Unióval a 2008-as konfliktus dacára is előrehaladott tárgyalások folytatott európai biztonsági egyezményekről, az Egyesült Államokkal megkötötte a hadászati fegyverek korlátozásáról szóló Új START szerződést, tucatnyi országgal pedig modernizálási partnerségi megállapodást írt alá.
"Úgy gondolom, ez a (jelenlegi feszült) helyzet nem tarthat örökké. Úgy gondolom, az a felismerés, hogy kommunikálni és barátkozni mégis csak jobb, mint azt magyarázni nekünk, hogy miben nincs igazunk, eléri európai szomszédjainkat. Remélem, hogy ez a felismerés eljön az Egyesült Államok és vezetése számára is. Ezért az ajtó nincs bezárva" - mondta Medvegyev.
Hozzátette, hogy nem Oroszország kezdte el a szankciók bevezetését és a diplomaták kiutasítását, ezért a labda a Nyugat térfelén pattog. Úgy vélekedett, hogy a két szakadár köztársaság orosz elismerése nem meghatározza meg előre örökre Oroszország és Georgia kapcsolatait. Kifejezte Moszkva készségét a diplomáciai kapcsolatok helyreállítására és a viszony normalizálására.
A dél-oszétiai háború 2008. augusztus 7-én tört ki, amikor Moszkva katonai erővel lépett fel Tbiliszi ellen, miután Georgia megpróbálta fegyverrel visszahódítani a szakadár Dél-Oszétiát. Utóbbi a konfliktus nyomán, Georgia egy másik szakadár területével, Abháziával együtt, önhatalmúlag kinyilvánította függetlenségét. Ezt Oroszországon kívül alig néhány ország ismerte el.
(Forrás: MTI)
"Nem kell, hogy állandóan fájjon a fejünk amiatt, hogy egyszer csak újabb támadás jön, kénytelenek leszünk beavatkozni, megvédeni állampolgárainkat, megvédeni biztonságunkat, valamiképp válaszolni. Az eredmény egyszerűen az, hogy a régióban minden világos" - fogalmazott a kormányfő, aki 2008 augusztusában Oroszország elnöke volt.
Medvegyev szerint el lehetett volna kerülni a háborút, ha Miheil Szaakasvili akkori georgiai elnök nem tanúsított volna "felelőtlen, erkölcstelen, bűnözői" magatartást. Mint mondta, a feszültség már 1991-ben megmutatkozott "a Grúz Szovjet Szocialista Köztársaság alkotóelemei között". A probléma gyökerét abban nevezte meg, hogy a Tbiliszi által a kilencvenes években meghozott döntéseket sem Abháziában, sem Dél-Oszétiában nem fogadták el, ami miatt (orosz) békefenntartókat kellett vezényelni a (szakadár) területekre.
Elmondása szerint Szaakasvili, aki eleinte készséget mutatott a tárgyalásos rendezésre és az együttműködésre, tíz éve abban a szilárd meggyőződésben "adott zöld jelzést az agressziónak", hogy "az amerikaiak minden helyzetben támogatni fogják őt".
Medvegyev azt hangoztatta, hogy "Georgia békére kényszerítése" után Abházia és Dél-Oszétia szuverenitásának elismerésére a "tartós béke" és a "stabilitás" miatt volt szükség.
"Ha ezek olyan önálló területi egységek, ha olyan államok, amelyekkel szerződéseink vannak (...) arról, hogy katonai kontingenst telepítünk oda, akkor minden világos és senki nem fog ellenük tenni" - mondta. "Számításba véve, hogy Georgia élén akkor olyan, pszichikai értelemben kiegyensúlyozatlan ember állt, mint Miheil Szaakasvili, más lehetőség egyszerűen nem volt. Lehet, hogy ha Tbilisziben más vezetés lett volna, lehetett volna valamiről tárgyalni" - tette hozzá.
Medvegyev elmondta: azért állította le az orosz tankokat Tbiliszi előtt, mert "a cél nem Georgia szétverése vagy Szaakasvili kivégzése", hanem a grúz csapatok kiverése Chinvaliból, a rendteremtés és az erőszak további eszkalációjának megelőzése volt. Emlékeztetett rá, hogy a dél-oszétiai konfliktus okait vizsgáló, Heidi Tagliavini svájci diplomata vezette független nemzetközi bizottság megállapította: a háborút georgiai katonai támadás indította el. Megemlítette, hogy a tényfeltárás az orosz katonai választ aránytalannak minősítette, de ez szerinte "értékítélet" volt.
A dokumentum egyébként több tucat oldalon sorolta, hogy Oroszország hogyan sértette meg a nemzetközi jogot a konfliktus előtt, alatt és azt követően. Medvegyev méltatta, hogy a konfliktust követően viszonylag hamar normalizálódott Oroszország és a Nyugat viszonya. A jelenlegi orosz-nyugati feszültségről nyilatkozva - anélkül, hogy részletekbe bocsátkozott volna - azt hangoztatta, hogy a georgiai és ukrajnai két "különböző helyzet". Úgy vélekedett, hogy ha Oroszország nyugati partnerei Ukrajna ügyében nem egyből Oroszországot vádolták volna, és ha, miként 2008-ban, nagyobb együttműködési készséget és kiegyensúlyozottságot tanúsítottak volna, akkor sokkal egyszerűbb lenne a helyzet.
Nehezményezte, hogy a NATO "potenciális ellenségnek tekinti" Oroszországot. Mint mondta, Moszkvát nyugtalanítja, hogy a szövetség bővítésével és közeledésével az orosz határokhoz a harcászati nukleáris fegyverek hadászati minőségűvé válnak, és a nagy pontosságú nem nukleáris eszközök is "kolosszális kárt tudnak okozni".
"Más szavakkal: a NATO bővítése feltétlen fenyegetés az Oroszországi Föderáció számára" - mondta. "Abszolút felelőtlennek" nevezte a szövetségnek azt a szándékát, hogy Georgiát felvegye a tagjai közé. Rámutatott, hogy az országnak "rendezetlen területi konfliktusa" van: amíg Tbiliszi saját területeként, addig Moszkva baráti államként tekinti a szakadár területekre, amelyekben bázisai vannak.
"Ez szörnyű konfliktust provokálhat ki. Nem világos, hogy erre miért lenne szükség" - figyelmeztetett. Medvegyev emlékeztetett rá, hogy Oroszország az Európai Unióval a 2008-as konfliktus dacára is előrehaladott tárgyalások folytatott európai biztonsági egyezményekről, az Egyesült Államokkal megkötötte a hadászati fegyverek korlátozásáról szóló Új START szerződést, tucatnyi országgal pedig modernizálási partnerségi megállapodást írt alá.
"Úgy gondolom, ez a (jelenlegi feszült) helyzet nem tarthat örökké. Úgy gondolom, az a felismerés, hogy kommunikálni és barátkozni mégis csak jobb, mint azt magyarázni nekünk, hogy miben nincs igazunk, eléri európai szomszédjainkat. Remélem, hogy ez a felismerés eljön az Egyesült Államok és vezetése számára is. Ezért az ajtó nincs bezárva" - mondta Medvegyev.
Hozzátette, hogy nem Oroszország kezdte el a szankciók bevezetését és a diplomaták kiutasítását, ezért a labda a Nyugat térfelén pattog. Úgy vélekedett, hogy a két szakadár köztársaság orosz elismerése nem meghatározza meg előre örökre Oroszország és Georgia kapcsolatait. Kifejezte Moszkva készségét a diplomáciai kapcsolatok helyreállítására és a viszony normalizálására.
A dél-oszétiai háború 2008. augusztus 7-én tört ki, amikor Moszkva katonai erővel lépett fel Tbiliszi ellen, miután Georgia megpróbálta fegyverrel visszahódítani a szakadár Dél-Oszétiát. Utóbbi a konfliktus nyomán, Georgia egy másik szakadár területével, Abháziával együtt, önhatalmúlag kinyilvánította függetlenségét. Ezt Oroszországon kívül alig néhány ország ismerte el.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások