Megbírságolták az Aranyos szennyezését előidéző erdélyi bányavállalatot
Az államtitkár kijelentette: nem történt vegyi szennyezés, és fel sem merül, hogy a történteknek határon átnyúló hatásai lennének. Az államtitkár szerint csupán annyi történt, hogy rövid időre zavarossá vált az Aranyos folyó vize, de a vízügyi szakemberek ezt is orvosolták azzal, hogy a víztározókból nagy mennyiségű tiszta vizet engedtek az Aranyosba és a Marosba, mely felhígította a szennyezést.
Az Agerpres szerint a helyszíni szemle résztvevői megállapították, hogy az iszaptavat fenntartó gát nincs veszélyben. Korábban a Cupru Min vállalat illetékese azt közölte, hogy egyelőre csak ideiglenes megoldást találtak az iszapkiömlés megfékezésére. A bányavállalat illetékese elmagyarázta: a zagytározó leürítésére épített, de 1988-ban lezárt vezetéken keresztül folyt ki szürke iszap a patakba. Hozzátette: a gát alatt elhaladó vezeték völgy felőli végét nagy mennyiségű kővel és földdel zárták le, és a patakmederben két másik gátat is építettek, de a vezeték továbbra is nyomás alatt van.
A szászavinci zagytározóból április 3-án kijutott szürke iszap a Sesei patak völgyén jutott az Aranyos folyóba. A folyó a beömlés helyétől mintegy 120 kilométert tesz meg Vajdaszegig, ahol a Marosba ömlik. Innen a szennyezett víz még több mint 400 kilométert halad, míg Szeged közelében a Tiszába nem jut.
Az Erdélyi-érchegységben, Verespatak szomszédságában lévő egykori Szászavinc helyén ma már több mint százharminc hektáros kénsavas iszappal feltelt zagytározó található, amelyből csak az elpusztult falu ortodox templomának tornya emelkedik ki. Románia legnagyobb zagytározójában a rézbányászattal foglalkozó Cupru Min társaság tárolja azokat az anyagokat, amelyek a Veresvölgyön (Rosia Poieni) kibányászott ércből a színes fémek kiválasztása után hátramaradnak. Az iszaptóban a szennyezett víz savasságát mész adagolásával próbálják semlegesíteni.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások