Megkezdődött Törökországban Osman Kavala üzletember pere a 2016-os puccskísérlettel kapcsolatban
Kavala esete azért figyelemre méltó, mert 1144 napja van börtönben, miközben február 18-án az ellene és társai ellen indult eredeti perben felmentették a vádak alól. Az isztambuli főügyészség az ítélet ellenére még aznap elfogatóparancsot adott ki ellene, akkor a 2016. július 15-i katonai puccskísérlettel összefüggésben. Rendőrök vették őrizetbe, mihelyt kilépett Silivri hírhedt börtönének kapuján, majd másnap elrendelték újbóli letartóztatását.
A pénteki tárgyalást is széles nemzetközi figyelem kísérte, képviseltette magát a teremben a német, a holland és a svájci főkonzulátus, valamint az amerikai, a dán, a norvég és a svéd konzulátus is. A mostani ügynek azonban Kavalán kívül egy másik érintettje is van, Henri Jak Barkey, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) volt tanácsadója, akit ugyanazon bűntettekkel vádolnak. Ellene elfogatóparancsot adtak ki.
A vádirat szerint mindketten részt vettek a 2016-os hatalomátvételi kísérlet előkészítésében. Kémkedés miatt 20 évig terjedő szabadságvesztést, az alkotmány megsértése miatt pedig súlyosbított életfogytiglani börtönbüntetést kért rájuk az ügyészség, ami elítéltként egy sor korlátozás révén nehezítené a sorsukat.
Kavala videóhíváson keresztül kapcsolódott a tárgyaláshoz. Megszólalásában azt mondta: "már egyfajta lelki kínzássá vált, hogy minden bírósági döntés ellenére, a valóságtól ennyire elszakadt, furcsa váddal letartóztatásban maradtam. Remélem, hogy ez a vádirat lesz fajtájának utolsó példája." - tette hozzá. Máshol úgy fogalmazott, hogy a vádak egyikének sincs tényszerű alapja, azok "homlokegyenest ellenkeznek" világnézetével, értékrendjével, és annak a civil szervezetnek a céljaival is, amelyért felelős.
Kavalát először a 2013-as, Gezi parki tüntetések megszervezésével összefüggésben tartóztatták le, több mint három éve, 2017. november 1-jén. Őt és nyolc társát egyebek mellett a kormány hatalmának megdöntésére tett kísérlettel vádolták meg. A bíróság bizonyítékok hiányában 2020 februárjában felmentette őket.
Még 2019 decemberében az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) úgy határozott, hogy Törökországnak szabadon kell engednie Kavalát. Az EJEB úgy ítélte meg, hogy a török hatóságok bűncselekmény elkövetése bizonyítékainak hiánya ellenére vették őrizetbe az üzletembert. Ankara ezzel megsértette Kavala Európai Emberi Jogi Egyezményben rögzített szabadsághoz és személyi biztonsághoz fűződő jogát.
Idén szeptemberben a strasbourgi székhelyű Európa Tanács Miniszteri Bizottsága szintén kijelentette, hogy tiszteletben tartva az EJEB-döntést, Törökországnak azonnal szabadon kell bocsátania a férfit. A szervezet arra hívta fel Ankara figyelmét, hogy az Európa Tanács felügyelete alatt működő emberi jogi bíróság döntését addig is végre kell hajtani, amíg a Kavala ellene jelenleg is folyó eljárás ügyében a török alkotmánybíróság döntést nem hoz.
A török üzletember ugyanis arra hivatkozva, hogy fogvatartása jogtalan, sértve ezzel a személy szabadsághoz és biztonsághoz fűződő jogát, a török alkotmánybírósághoz fordult. A török vezetés a 2016-os összeesküvésért az 1999 óta az Egyesült Államokban élő, török származású Fethullah Gülen muzulmán hitszónok fegyveres terrorszervezetnek nyilvánított nemzetközi mozgalmát teszi felelőssé, amelynek feltételezett tagjaival és támogatóival szemben a hatóságok mindmáig fellépnek.
Az isztambuli Gezi parki tüntetések több mint három évvel korábban, 2013 májusában kezdődtek a terület átépítése elleni tiltakozással, de a környezetvédő aktivisták szembeszegülése csakhamar kormányellenes megmozdulássá nőtte ki magát, miután a rendőrség erőszakkal próbálta feloszlatni a tömeget. A tüntetők egyebek közt Recep Tayyip Erdogan akkori török miniszterelnök, a mostani államfő távozását követelték, mert szerintük tekintélyuralmi rendszert épített ki, és növelni akarta az iszlám szerepét a világi berendezkedésű országban. A megmozdulásokat kegyetlenül elfojtották, és a résztvevők ellen bírósági eljárásokat indítottak.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások