Menekültek visszafogadásáról szóló államközi megegyezéseket sürget az osztrák kormány
Gräf Szilvia, az MTI tudósítója jelenti: Az osztrák kormány hamarosan kibővíti azon országok listáját, amelyekkel a menekültek visszaküldéséről szóló szerződéseket kíván kötni - számolt be az osztrák közszolgálati média (ORF) híradója.
Aki nem kap tartózkodási engedélyt, vissza kell irányítani az anyaországába, azonban ez nem megy könnyen. Külön nehézséget jelent, hogy egyes országokba Ausztria nem tudja visszaküldeni a migránsokat, az államközi szerződés vagy a visszafogadásra való hajlandóság hiányában.
Ausztriának már több visszaküldési szerződése is van többek között a balkáni államokkal, Oroszországgal, Pakisztánnal, Nigériával vagy Tunéziával, azonban az elutasított menekültkérelemmel rendelkezők több mint a fele Ausztriában marad és nem tér vissza saját országába - hangzott el az ORF tudósításában.
Werner Faymann kancellár korábban azt szorgalmazta, hogy a külügyi tárca kezdje meg a kitoloncoltak visszafogadásáról szóló államközi szerződések újratárgyalását. Médiaértesülések szerint Hans-Peter Doskozil védelmi miniszter Johanna Mikl-Leitnerrel, a belügyi tárca vezetőjével együtt márciusban Marokkóba, Algériába és Tunéziába látogat, hogy ilyen szerződésekről tárgyaljon.
Sebastian Kurz külügyminiszter megvonná az unió által biztosított fejlesztési segélyeket azoktól az országoktól, akik nem fogadják vissza polgáraikat. Az EU Marokkónak 480 millió és Tunéziának 414 millió eurót folyósít évente, ezek az országok mégis vonakodnak visszavenni azokat az embereket, akiknek menekültkérelemét Európában elutasították - mondta a miniszter egy korábbi rádióinterjúban. Hozzátette: Pakisztán a fennálló államközi szerződés ellenére nem fogadja vissza az onnan elvándorolt embereket.
Az osztrák belügyminisztérium legutóbb ismertetett terve szerint összesen mintegy ötvenezer, vagyis évente 12 500 embert toloncolnak ki Ausztriából 2019-ig. 2015-ben 7500 embert utasítottak ki az országból, 4400-an önként utaztak haza, több mint háromezret kitoloncoltak. 2016 januárjában 740 embernek kellett hazautaznia, azonban közülük 510-enhagyták el önként Ausztriát.
Januárban leginkább irakiak, irániak és afgánok mentek haza, a szakértők szerint ugyan ők jó eséllyel kapják meg a menekültstátuszt, azonban a kérelem elbírálásnak ideje túl hosszú számukra. Tavaly Ausztriából 32 repülőjáratot indított a belügyminisztérium a kiutasított menekültek utaztatására.
A belügyminisztérium pénteken közölt számai szerint 89 ezer menekültkérelmet nyújtottak be tavaly Ausztriában, ezerrel kevesebbet, mint a tárca által közölt előzetes számok mutatták. A legtöbben, 25 500-an Afganisztánból és 24 500-an Szíriából szerettek volna Ausztriában maradni.
Az adatok szerint 2015-ben 13 600 iraki és 3500 iráni állampolgár nyújtott be kérvényt az osztrák hatóságokhoz. A legtöbb ilyen irányú igény október és november hónapokban érkezett be, ekkor havonta 12 ezer menekültkérelmet kellett elkönyvelni.
Az előzetes számok szerint 2016 januárjában mintegy hatezer kérelem érkezett be, 41 százalékkal több, mint a 2014 első hónapjában.
(Forrás: MTI)
Aki nem kap tartózkodási engedélyt, vissza kell irányítani az anyaországába, azonban ez nem megy könnyen. Külön nehézséget jelent, hogy egyes országokba Ausztria nem tudja visszaküldeni a migránsokat, az államközi szerződés vagy a visszafogadásra való hajlandóság hiányában.Ausztriának már több visszaküldési szerződése is van többek között a balkáni államokkal, Oroszországgal, Pakisztánnal, Nigériával vagy Tunéziával, azonban az elutasított menekültkérelemmel rendelkezők több mint a fele Ausztriában marad és nem tér vissza saját országába - hangzott el az ORF tudósításában.
Werner Faymann kancellár korábban azt szorgalmazta, hogy a külügyi tárca kezdje meg a kitoloncoltak visszafogadásáról szóló államközi szerződések újratárgyalását. Médiaértesülések szerint Hans-Peter Doskozil védelmi miniszter Johanna Mikl-Leitnerrel, a belügyi tárca vezetőjével együtt márciusban Marokkóba, Algériába és Tunéziába látogat, hogy ilyen szerződésekről tárgyaljon.
Sebastian Kurz külügyminiszter megvonná az unió által biztosított fejlesztési segélyeket azoktól az országoktól, akik nem fogadják vissza polgáraikat. Az EU Marokkónak 480 millió és Tunéziának 414 millió eurót folyósít évente, ezek az országok mégis vonakodnak visszavenni azokat az embereket, akiknek menekültkérelemét Európában elutasították - mondta a miniszter egy korábbi rádióinterjúban. Hozzátette: Pakisztán a fennálló államközi szerződés ellenére nem fogadja vissza az onnan elvándorolt embereket.
Az osztrák belügyminisztérium legutóbb ismertetett terve szerint összesen mintegy ötvenezer, vagyis évente 12 500 embert toloncolnak ki Ausztriából 2019-ig. 2015-ben 7500 embert utasítottak ki az országból, 4400-an önként utaztak haza, több mint háromezret kitoloncoltak. 2016 januárjában 740 embernek kellett hazautaznia, azonban közülük 510-enhagyták el önként Ausztriát.
Januárban leginkább irakiak, irániak és afgánok mentek haza, a szakértők szerint ugyan ők jó eséllyel kapják meg a menekültstátuszt, azonban a kérelem elbírálásnak ideje túl hosszú számukra. Tavaly Ausztriából 32 repülőjáratot indított a belügyminisztérium a kiutasított menekültek utaztatására.
A belügyminisztérium pénteken közölt számai szerint 89 ezer menekültkérelmet nyújtottak be tavaly Ausztriában, ezerrel kevesebbet, mint a tárca által közölt előzetes számok mutatták. A legtöbben, 25 500-an Afganisztánból és 24 500-an Szíriából szerettek volna Ausztriában maradni.
Az adatok szerint 2015-ben 13 600 iraki és 3500 iráni állampolgár nyújtott be kérvényt az osztrák hatóságokhoz. A legtöbb ilyen irányú igény október és november hónapokban érkezett be, ekkor havonta 12 ezer menekültkérelmet kellett elkönyvelni.
Az előzetes számok szerint 2016 januárjában mintegy hatezer kérelem érkezett be, 41 százalékkal több, mint a 2014 első hónapjában.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások