Mennyire tudnak a felnőttek olvasni, számolni, problémákat megoldani?
Legtöbbször a diákok eredményeit vizsgálják, értékelik, milyen az olvasás-, írás-, vagy matematikai készségük, jártasságuk. Az OECD (Organization for Economic Cooperation and Development) aktív korú felnőttek, azaz 16 és 65 közötti korosztály készségeit vizsgálta a világ 24 országában, melyek közül 17 EU-tagállam. Bár Magyarország az OECD tagja, és a diákok felmérésében eddig rendszeresen részt vett, a felnőttek jelenlegi tesztelésében nem.
A "PISA felnőtteknek (Piaac = Programme for the International Assessment of Adult Competencies)" résztvevői alapkompetenciákról adtak számot, olyanokról, amelyeket elsősorban munkájuk során használnak: olvasás, matematika, számítógépes ismeretek. A tesztek nem a lexikális tudást vizsgálták, hanem sokkal inkább a jártasságot, készségeket és azt, hogy az emberek mennyire képesek alkalmazni tudásukat.
Az olvasás vizsgálaton egy rövid szöveget kellett elolvasniuk anyanyelvükön és azt követően kérdésekre válaszolni, következtetéseket levonni. Ebben az OECD-átlag 11,8%, azaz ennyien tudták jól értelmezni a szöveget.
A nyelvi készségeknél vizsgálták azt is, hogy az adott nyelv anyanyelve, vagy tanult nyelve-e az illetőnek. Közel egy harmaddal jobb eredmények születtek, ha az adott ország anyanyelvű vizsgázójáról volt szó.
Matematikában sem a számolni tudást vagy a képletek ismeretét ellenőrizték, sokkal inkább a készségeket, amelyet az angol "literacy" szó fejez ki a legjobban.
A kapott eredményeket nemcsak országok szerinti, hanem korcsoportok és nemek szerinti bontásban is elemezték. Kiderült, hogy a nők teljesítménye általában elmarad a férfiakétól. A matematikai jártasságokban a 16-24 éves korosztály teljesített legjobban.
Ismételten jól teljesítettek a teszt minden szegmensében az észak-európai országok és Hollandia.
Az eredmények ismerete az országok illetékes vezetőit, például az oktatásért felelős minisztériumokat az oktatásuk továbbgondolására sarkallja. Helyesen állapították-e meg az iskolakötelezettség életkorát, például. Annyi bizonyos, hogy az iskolai tanulmányok befejeztével a tanulást ma már nem lehet befejezettnek tekinteni. Az élethosszig tartó tanulás egyre inkább természetes igényként mutatkozik.
Minden kérdéscsoportot több oldalról közelítették meg, így az egyes kérdések különböző eredményeket hozhattak. A legjobban teljesítő országok listája:
Olvasási készségek:
Japán
Finnország
Hollandia
Svédország
Ausztrália
Norvégia
Észtország
Szlovákia
Belgium (Flandria)
Kanada
Cseh Köztársaság
OECD-átlag
Dánia
Dél-Korea
Nagy-Britannia
Németország
USA
Ausztria
Matematikai készségek:
Japán
Finnország
Hollandia
Svédország
Csehország
Ausztria
Németország
OECD-átlag
Nagy-Britannia
Franciaország
USA
Problémamegoldó képességek:
Svédország
Finnország
Hollandia
Németország
Nagy-Britannia
Japán
OECD-átlag
Csehország
Ausztria
USA
www.oecd.org
A "PISA felnőtteknek (Piaac = Programme for the International Assessment of Adult Competencies)" résztvevői alapkompetenciákról adtak számot, olyanokról, amelyeket elsősorban munkájuk során használnak: olvasás, matematika, számítógépes ismeretek.
Az olvasás vizsgálaton egy rövid szöveget kellett elolvasniuk anyanyelvükön és azt követően kérdésekre válaszolni, következtetéseket levonni. Ebben az OECD-átlag 11,8%, azaz ennyien tudták jól értelmezni a szöveget.
A nyelvi készségeknél vizsgálták azt is, hogy az adott nyelv anyanyelve, vagy tanult nyelve-e az illetőnek. Közel egy harmaddal jobb eredmények születtek, ha az adott ország anyanyelvű vizsgázójáról volt szó.
Matematikában sem a számolni tudást vagy a képletek ismeretét ellenőrizték, sokkal inkább a készségeket, amelyet az angol "literacy" szó fejez ki a legjobban.
A kapott eredményeket nemcsak országok szerinti, hanem korcsoportok és nemek szerinti bontásban is elemezték. Kiderült, hogy a nők teljesítménye általában elmarad a férfiakétól. A matematikai jártasságokban a 16-24 éves korosztály teljesített legjobban.
Ismételten jól teljesítettek a teszt minden szegmensében az észak-európai országok és Hollandia.
Az eredmények ismerete az országok illetékes vezetőit, például az oktatásért felelős minisztériumokat az oktatásuk továbbgondolására sarkallja. Helyesen állapították-e meg az iskolakötelezettség életkorát, például. Annyi bizonyos, hogy az iskolai tanulmányok befejeztével a tanulást ma már nem lehet befejezettnek tekinteni. Az élethosszig tartó tanulás egyre inkább természetes igényként mutatkozik.
Minden kérdéscsoportot több oldalról közelítették meg, így az egyes kérdések különböző eredményeket hozhattak. A legjobban teljesítő országok listája:
Olvasási készségek:
Japán
Finnország
Hollandia
Svédország
Ausztrália
Norvégia
Észtország
Szlovákia
Belgium (Flandria)
Kanada
Cseh Köztársaság
OECD-átlag
Dánia
Dél-Korea
Nagy-Britannia
Németország
USA
Ausztria
Matematikai készségek:
Japán
Finnország
Hollandia
Svédország
Csehország
Ausztria
Németország
OECD-átlag
Nagy-Britannia
Franciaország
USA
Problémamegoldó képességek:
Svédország
Finnország
Hollandia
Németország
Nagy-Britannia
Japán
OECD-átlag
Csehország
Ausztria
USA
www.oecd.org
Hozzászólások