Mongol lányé lett a fiatal ázsiai nők jogaiért küzdőket elismerő díj
Egy leányanyákat segítő 18 éves mongol lány, maga is leányanya és párkapcsolati erőszak áldozata, kapta a fiatal ázsiai nők jogaiért küzdőket elismerő díjat az első alkalommal megrendezett Lányok Napján Tajvanon.
A tajvani sajtó beszámolója szerint a Remény Kertje nevet viselő tajpeji nonprofit alapítvány által alapított díjat olyan fiatal ázsiai nők kaphatják meg, akik tevékenységükkel bajba jutott vagy valamilyen visszaélés áldozatává vált nőtársaikat segítik.
Az idén először kiosztott díjat a mongol Cerenbaldzsir Mandah kapta, a zsűri indoklása szerint "a diszkrimináció és a megbélyegezés elleni harcáért". A fiatal nő 16 évesen házasságon kívül esett teherbe, a helyi felfogás szerint mélységes szégyent hozva ezzel a családjára. A szülői házat és erőszakos barátját szociális munkások segítségével hátrahagyva Cerenbaldzsir megszülte gyerekét, majd a hasonló helyzetbe került fiatal anyákat segítő egyesületet alapított. A szervezet (Hercegnő Központ a Lányok és Fiatal Nők Jogainak Védelmére) többek között fiatal korban házasságba kényszerített, házasságon kívül teherbe esett, testi erőszak és diszkrimináció áldozatává vált fiataloknak szolgál tanáccsal, pszichológiai segítséggel és oktatással.
A díjazotton túl egy indiai, egy vietnami és egy tajvani fiatal nőt jelöltek, valamennyien nők és hátrányos helyzetben lévők megsegítésén munkálkodnak. Az indiai Thansila Muyyarikkandy egy olyan országos szervezetet irányít, amely a demokráciára és a gyermekek jogaira okítja az embereket. A vietnami Hoai Chu Thi Thu egy családon belüli súlyos erőszakcselekményt élt túl, és most hátrányos helyzetűeken segít. A tajvani Chen Tsai-ling tagja a Remény Kertje nevű, kizárólag fiatal nőkből álló országjáró színtársulatnak, amely a tajvani lányok életéről és élményeiről mutat be színdarabokat.
Az ENSZ adatai szerint az ázsiai csendes-óceáni térségben a nők társadalmi helyzete a férfiakéhoz képest alsóbbrendű: politikai életben való képviseleti, foglalkoztatottsági és ingatlantulajdonosi rátájuk számos térségbeli országban a legalacsonyabb a világon. Azok a nők, akik munkát kapnak, 50, de akár 90 százalékkal is kevesebbet keresnek az ugyanabban a munkakörben dolgozó férfiaknál.
Az ázsiai nők jogi képviselete szintén kezdetleges: a dél-ázsiai országok felében például nem szabályozza törvény a családon belüli erőszakot, miközben a házasságban élő nők 50-60 százaléka érintett. Szintén nincs lehetőség a munkahelyen való szexuális zaklatás jogi útra terelésére, pedig az a munkát vállaló nők 30-40 százalékával megtörténik.
MTI
A tajvani sajtó beszámolója szerint a Remény Kertje nevet viselő tajpeji nonprofit alapítvány által alapított díjat olyan fiatal ázsiai nők kaphatják meg, akik tevékenységükkel bajba jutott vagy valamilyen visszaélés áldozatává vált nőtársaikat segítik.Az idén először kiosztott díjat a mongol Cerenbaldzsir Mandah kapta, a zsűri indoklása szerint "a diszkrimináció és a megbélyegezés elleni harcáért". A fiatal nő 16 évesen házasságon kívül esett teherbe, a helyi felfogás szerint mélységes szégyent hozva ezzel a családjára. A szülői házat és erőszakos barátját szociális munkások segítségével hátrahagyva Cerenbaldzsir megszülte gyerekét, majd a hasonló helyzetbe került fiatal anyákat segítő egyesületet alapított. A szervezet (Hercegnő Központ a Lányok és Fiatal Nők Jogainak Védelmére) többek között fiatal korban házasságba kényszerített, házasságon kívül teherbe esett, testi erőszak és diszkrimináció áldozatává vált fiataloknak szolgál tanáccsal, pszichológiai segítséggel és oktatással.
A díjazotton túl egy indiai, egy vietnami és egy tajvani fiatal nőt jelöltek, valamennyien nők és hátrányos helyzetben lévők megsegítésén munkálkodnak. Az indiai Thansila Muyyarikkandy egy olyan országos szervezetet irányít, amely a demokráciára és a gyermekek jogaira okítja az embereket. A vietnami Hoai Chu Thi Thu egy családon belüli súlyos erőszakcselekményt élt túl, és most hátrányos helyzetűeken segít. A tajvani Chen Tsai-ling tagja a Remény Kertje nevű, kizárólag fiatal nőkből álló országjáró színtársulatnak, amely a tajvani lányok életéről és élményeiről mutat be színdarabokat.
Az ENSZ adatai szerint az ázsiai csendes-óceáni térségben a nők társadalmi helyzete a férfiakéhoz képest alsóbbrendű: politikai életben való képviseleti, foglalkoztatottsági és ingatlantulajdonosi rátájuk számos térségbeli országban a legalacsonyabb a világon. Azok a nők, akik munkát kapnak, 50, de akár 90 százalékkal is kevesebbet keresnek az ugyanabban a munkakörben dolgozó férfiaknál.
Az ázsiai nők jogi képviselete szintén kezdetleges: a dél-ázsiai országok felében például nem szabályozza törvény a családon belüli erőszakot, miközben a házasságban élő nők 50-60 százaléka érintett. Szintén nincs lehetőség a munkahelyen való szexuális zaklatás jogi útra terelésére, pedig az a munkát vállaló nők 30-40 százalékával megtörténik.
MTI
Hozzászólások