A lengyel elnök a Bundestagban figyelmeztetett Moszkva hatalmi törekvéseinek veszélyeire
A lengyelek és németek büszkék lehetnek arra, hogy a második világháború szörnyűsége után sikerült a megbékélés - emelte ki a német törvényhozás alsóházában, a Bundestagban a második világháború kitörésének 75. évfordulója alkalmából elmondott ünnepi beszédében a lengyel államfő, a világháborúhoz vezető nacionalista törekvésekhez hasonlítva az ukrán válságban követett orosz politikát.
Bronislaw Komorowski a Bundestag emlékülésén csodának és a "megbékélés egyedülálló történetének" nevezte, hogy a világháború tapasztalatai ellenére a lengyel és a német nép nemcsak szomszédok, hanem barátok is.
A lengyel-német kapcsolatokban "kopernikuszi fordulat ment végbe" - emelte ki. Lengyel elnök most szólalt fel először a német parlamentben.
Különösen nagy eredmény, hogy a berlini fal ledöntése és az európai egységfolyamat révén a fiatal lengyel és német nemzedék tagjai együtt tanulhatnak és dolgozhatnak - mondta a lengyel államfő, a két ország mind szorosabb együttműködését szorgalmazva.
A lengyeleknek és németeknek "közösen kell felelősséget vállalniuk Európa jövőjéért" - hangsúlyozta Bronislaw Komorowski.
A Bundestag emlékülése a náci Németország támadásának évfordulójáról, "szeptember 1-jéről szól, de nem feledkezünk meg (1939.) szeptember 17-ről sem", amikor a nácik szövetségese, a Szovjetunió rontott rá a lengyelekre - tette hozzá.
A jövőről szólva sürgette a NATO newporti csúcstalálkozóján elhatározott intézkedések következetes végrehajtását, az észak-atlanti szövetség keleti szárnyának megerősítését. A közös értékeket meg kell védeni, ezért az együttműködés és a párbeszéd mellett az elrettentés eszközét is alkalmazni kell - mondta, utalva arra, hogy a NATO megerősíti jelenlétét a kelet-közép-európai és kelet-európai térségben, válaszul az ukrán válságban követett orosz politikára.
Az ukrán válságról szólva kiemelte: "a szemünk láttára születik újjá a nacionalista ideológia, amely a nemzeti kisebbségek és az emberi jogok védelmére hivatkozva megsérti a nemzetközi jogot".
Ezt a politikát "nagyon jól ismerjük a huszadik század harmincas éveiből" - jegyezte meg a lengyel államfő.
Norbert Lammert, a Bundestag elnöke beszédében kiemelte, hogy Lengyelország volt a második világháború első áldozata, és a lengyeleknek "minden más népnél hosszabb ideig kellett elszenvedniük a német megszállást".
Az emlékülésen - amelyen részt vett Angela Merkel kancellár és Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter - a Bundestag elnöke méltatta Joachim Gauck német államfő szeptember elején Gdanskban elmondott beszédét, amellyel kapcsolatban megoszlanak a vélemények Németországban. Az államfő "a megfelelő helyen, a megfelelő alkalomból helyes és szükséges mondatokat mondott el" - mondta Norbert Lammert.
Joachim Gauck Gdanskban azt a véleményét fejtette ki, hogy Oroszország befejezte az együttműködést Európával, és tevékenysége miatt veszélybe került a kontinens békéje, amit nem szabad válasz nélkül hagyni. "Szembe kell szállni azokkal, akik megsértik a nemzetközi jogot, más országoktól területeket csatolnak el és katonai segítséget nyújtanak szakadár mozgalmaknak" - hangsúlyozta a német szövetségi elnök. Hozzátette, "a történelem megmutatta, hogy a területi engedmények gyakran csak növelik az agresszor étvágyát."
Gauck beszédét többen kifogásolták, azt vetették az államfő szemére, hogy hozzájárul a Moszkvával kialakult konfliktus további mélyüléséhez, és aktuális politikai kérdésben hangsúlyosan állást foglalva túllépett a tisztségéhez kapcsolódó szerepkörön.
MTI
Bronislaw Komorowski a Bundestag emlékülésén csodának és a "megbékélés egyedülálló történetének" nevezte, hogy a világháború tapasztalatai ellenére a lengyel és a német nép nemcsak szomszédok, hanem barátok is.A lengyel-német kapcsolatokban "kopernikuszi fordulat ment végbe" - emelte ki. Lengyel elnök most szólalt fel először a német parlamentben.
Különösen nagy eredmény, hogy a berlini fal ledöntése és az európai egységfolyamat révén a fiatal lengyel és német nemzedék tagjai együtt tanulhatnak és dolgozhatnak - mondta a lengyel államfő, a két ország mind szorosabb együttműködését szorgalmazva.
A lengyeleknek és németeknek "közösen kell felelősséget vállalniuk Európa jövőjéért" - hangsúlyozta Bronislaw Komorowski.
A Bundestag emlékülése a náci Németország támadásának évfordulójáról, "szeptember 1-jéről szól, de nem feledkezünk meg (1939.) szeptember 17-ről sem", amikor a nácik szövetségese, a Szovjetunió rontott rá a lengyelekre - tette hozzá.
A jövőről szólva sürgette a NATO newporti csúcstalálkozóján elhatározott intézkedések következetes végrehajtását, az észak-atlanti szövetség keleti szárnyának megerősítését. A közös értékeket meg kell védeni, ezért az együttműködés és a párbeszéd mellett az elrettentés eszközét is alkalmazni kell - mondta, utalva arra, hogy a NATO megerősíti jelenlétét a kelet-közép-európai és kelet-európai térségben, válaszul az ukrán válságban követett orosz politikára.
Az ukrán válságról szólva kiemelte: "a szemünk láttára születik újjá a nacionalista ideológia, amely a nemzeti kisebbségek és az emberi jogok védelmére hivatkozva megsérti a nemzetközi jogot".
Ezt a politikát "nagyon jól ismerjük a huszadik század harmincas éveiből" - jegyezte meg a lengyel államfő.
Norbert Lammert, a Bundestag elnöke beszédében kiemelte, hogy Lengyelország volt a második világháború első áldozata, és a lengyeleknek "minden más népnél hosszabb ideig kellett elszenvedniük a német megszállást".
Az emlékülésen - amelyen részt vett Angela Merkel kancellár és Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter - a Bundestag elnöke méltatta Joachim Gauck német államfő szeptember elején Gdanskban elmondott beszédét, amellyel kapcsolatban megoszlanak a vélemények Németországban. Az államfő "a megfelelő helyen, a megfelelő alkalomból helyes és szükséges mondatokat mondott el" - mondta Norbert Lammert.
Joachim Gauck Gdanskban azt a véleményét fejtette ki, hogy Oroszország befejezte az együttműködést Európával, és tevékenysége miatt veszélybe került a kontinens békéje, amit nem szabad válasz nélkül hagyni. "Szembe kell szállni azokkal, akik megsértik a nemzetközi jogot, más országoktól területeket csatolnak el és katonai segítséget nyújtanak szakadár mozgalmaknak" - hangsúlyozta a német szövetségi elnök. Hozzátette, "a történelem megmutatta, hogy a területi engedmények gyakran csak növelik az agresszor étvágyát."
Gauck beszédét többen kifogásolták, azt vetették az államfő szemére, hogy hozzájárul a Moszkvával kialakult konfliktus további mélyüléséhez, és aktuális politikai kérdésben hangsúlyosan állást foglalva túllépett a tisztségéhez kapcsolódó szerepkörön.
MTI
Hozzászólások