Frontex: többen érkeznek Törökországból a görög szigetekre
Fabrice Leggeri a Bild című lapban megjelent interjúban elmondta, hogy 4-5 hete növekedik a szabálytalan határátlépések száma az EU-s külső határ égei-tengeri szakaszánál.
A megelőző időszakhoz képest 17 százalékkal többen érkeznek Törökországból a görög szigetekre. Ennek az az oka, hogy többen érkeznek Törökországba Iránból, Irakból és Szíriából - mondta a francia EU-s hivatalnok. A Földközi-tenger középső részén, Észak-Afrika és Olaszország között húzódó migrációs útvonalon viszont 2017 júliusa óta 60 százalékkal csökkent a rendezetlen átkelések száma. Azonban a Földközi-tenger nyugati részén, Észak-Afrikából Spanyolországba vezető útvonalon ugyancsak növekedés tapasztalható, 2016-ról 2017-re megduplázódott a szabálytalanul átkelők száma, de ez a legkevésbé forgalmas útvonal, 2017-ben 23 ezer határsértést regisztráltak. Eközben az Olaszországba vezető útvonalon 120 ezren, a Görögországba vezető migrációs útvonalon 42 ezren keltek át az EU-ba szabálytalanul.
Arra a kérdésre, hogy valóban főleg fiatal férfiak akarnak-e bejutni az EU-ba, elmondta, hogy Törökország felől 40 százalékban, a Földközi-tenger középső részén húzódó útvonalon pedig 20 százalékban családok érkeznek, Marokkó felől Spanyolországba viszont szinte kizárólag fiatal férfiak. A Frontex igazgatója kiemelte, hogy a nemzetközi migrációs válság elmélyülése, 2015 óta "erősen csökkent az irreguláris határátlépések száma". Az ügynökség adatai szerint 2015-ben 1,8 millióan, 2016-ban nagyjából 500 ezren, 2017-ben 200 ezren, az idei első negyedévben 18 800-an érkeztek. "Most ellenőrzés alatt tartjuk a külső határt, de a határvédelmet tovább kell erősíteni, mert a migrációs nyomás a jövőben is nagy marad" - tette hozzá Fabrice Leggeri, rámutatva, hogy "a Közel-Keleten sok védelemre szoruló ember van, Afrikában pedig sok gazdasági migráns, akik jobb életet akarnak Európában".
Hangsúlyozta, hogy ennek a helyzetnek a kezeléséhez a határvédelem önmagában nem elég, közös migrációs és menekültügyi politika is kell hozzá, ami ugyan nem a Frontex dolga, "de látjuk, hogy gondok vannak a határon, ha hiányzik" ez az egységes, uniós politika. Arra a kérdésre, hogy erődítménnyé válik-e Európa, a 2015 óta megerősített EU-s ügynökség vezetője azt mondta, hogy Európának nem erődre, hanem megbízhatóan működő határvédelemre van szüksége, amely visszaszorítja az irreguláris határátlépéseket és gondoskodik a biztonságról. Mindennek valódi célja a szabad mozgás biztosítása a belső határellenőrzés nélküli EU-s térségben, a schengeni övezetben - mondta a Frontex vezetője, aláhúzva: "el kell jutni odáig, hogy ne legyen szükség nemzeti szintű határellenőrzésre az EU-ban". Ezt akkor lehet elérni, ha a tagállamok közötti bizalom ismét elég erős lesz ahhoz, hogy lemondjanak a migrációs válság miatt ideiglenesen visszaállított belső határellenőrzésről. Ehhez tovább kell csökkennie a rendezetlen határátlépések számának, hogy megszűnjenek a kétségek a külső határ ellenőrzésével kapcsolatban. A Frontex azért dolgozik, hogy ez a feltétel az egész EU-ban teljesüljön - mondta Fabrice Leggeri.
A többi között arról is beszélt, hogy a szervezetnél dolgozók száma a 2015-ös háromszázról az idén hétszázra, 2020-ra pedig ezerre emelkedik. A Frontex munkatársai mindig a tagállamok határigazgatási szerveinek munkatársaival együtt végzik feladataikat, a legnagyobb szabású műveletek a Földközi-tengeren zajlanak. A következő időszakban úgynevezett harmadik - EU-n kívüli - országokkal is terveznek együttműködést, önállóan fejlesztenek határvédelmi, például légtérellenőrző technológiákat, és saját hajók és egyéb járművek beszerzésére készülnek.
Azzal kapcsolatban, hogy az Angela Merkel német kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) egyik vezető fiatal politikusa, Jens Spahn egészségügyi miniszter szerint 100 ezer tagú szervezetté kell fejleszteni a Frontexet, elmondta, hogy a realitások talaján kell maradni, mert minden szervezet csak egy bizonyos ütemben tud fejlődni. Vannak, akik szerint a háromezer ember is elég lenne. Alapvetően egyetértés van az EU-ban arról, hogy a még többet kell tenni a határvédelemért - mondta Fabrice Leggeri.
MTI
A megelőző időszakhoz képest 17 százalékkal többen érkeznek Törökországból a görög szigetekre. Ennek az az oka, hogy többen érkeznek Törökországba Iránból, Irakból és Szíriából - mondta a francia EU-s hivatalnok. A Földközi-tenger középső részén, Észak-Afrika és Olaszország között húzódó migrációs útvonalon viszont 2017 júliusa óta 60 százalékkal csökkent a rendezetlen átkelések száma. Azonban a Földközi-tenger nyugati részén, Észak-Afrikából Spanyolországba vezető útvonalon ugyancsak növekedés tapasztalható, 2016-ról 2017-re megduplázódott a szabálytalanul átkelők száma, de ez a legkevésbé forgalmas útvonal, 2017-ben 23 ezer határsértést regisztráltak. Eközben az Olaszországba vezető útvonalon 120 ezren, a Görögországba vezető migrációs útvonalon 42 ezren keltek át az EU-ba szabálytalanul.
Arra a kérdésre, hogy valóban főleg fiatal férfiak akarnak-e bejutni az EU-ba, elmondta, hogy Törökország felől 40 százalékban, a Földközi-tenger középső részén húzódó útvonalon pedig 20 százalékban családok érkeznek, Marokkó felől Spanyolországba viszont szinte kizárólag fiatal férfiak. A Frontex igazgatója kiemelte, hogy a nemzetközi migrációs válság elmélyülése, 2015 óta "erősen csökkent az irreguláris határátlépések száma". Az ügynökség adatai szerint 2015-ben 1,8 millióan, 2016-ban nagyjából 500 ezren, 2017-ben 200 ezren, az idei első negyedévben 18 800-an érkeztek. "Most ellenőrzés alatt tartjuk a külső határt, de a határvédelmet tovább kell erősíteni, mert a migrációs nyomás a jövőben is nagy marad" - tette hozzá Fabrice Leggeri, rámutatva, hogy "a Közel-Keleten sok védelemre szoruló ember van, Afrikában pedig sok gazdasági migráns, akik jobb életet akarnak Európában".
Hangsúlyozta, hogy ennek a helyzetnek a kezeléséhez a határvédelem önmagában nem elég, közös migrációs és menekültügyi politika is kell hozzá, ami ugyan nem a Frontex dolga, "de látjuk, hogy gondok vannak a határon, ha hiányzik" ez az egységes, uniós politika. Arra a kérdésre, hogy erődítménnyé válik-e Európa, a 2015 óta megerősített EU-s ügynökség vezetője azt mondta, hogy Európának nem erődre, hanem megbízhatóan működő határvédelemre van szüksége, amely visszaszorítja az irreguláris határátlépéseket és gondoskodik a biztonságról. Mindennek valódi célja a szabad mozgás biztosítása a belső határellenőrzés nélküli EU-s térségben, a schengeni övezetben - mondta a Frontex vezetője, aláhúzva: "el kell jutni odáig, hogy ne legyen szükség nemzeti szintű határellenőrzésre az EU-ban". Ezt akkor lehet elérni, ha a tagállamok közötti bizalom ismét elég erős lesz ahhoz, hogy lemondjanak a migrációs válság miatt ideiglenesen visszaállított belső határellenőrzésről. Ehhez tovább kell csökkennie a rendezetlen határátlépések számának, hogy megszűnjenek a kétségek a külső határ ellenőrzésével kapcsolatban. A Frontex azért dolgozik, hogy ez a feltétel az egész EU-ban teljesüljön - mondta Fabrice Leggeri.
A többi között arról is beszélt, hogy a szervezetnél dolgozók száma a 2015-ös háromszázról az idén hétszázra, 2020-ra pedig ezerre emelkedik. A Frontex munkatársai mindig a tagállamok határigazgatási szerveinek munkatársaival együtt végzik feladataikat, a legnagyobb szabású műveletek a Földközi-tengeren zajlanak. A következő időszakban úgynevezett harmadik - EU-n kívüli - országokkal is terveznek együttműködést, önállóan fejlesztenek határvédelmi, például légtérellenőrző technológiákat, és saját hajók és egyéb járművek beszerzésére készülnek.
Azzal kapcsolatban, hogy az Angela Merkel német kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) egyik vezető fiatal politikusa, Jens Spahn egészségügyi miniszter szerint 100 ezer tagú szervezetté kell fejleszteni a Frontexet, elmondta, hogy a realitások talaján kell maradni, mert minden szervezet csak egy bizonyos ütemben tud fejlődni. Vannak, akik szerint a háromezer ember is elég lenne. Alapvetően egyetértés van az EU-ban arról, hogy a még többet kell tenni a határvédelemért - mondta Fabrice Leggeri.
MTI
Hozzászólások