Németországban posztkommunista politikust választottak meg tartományi kormányfőnek (2. rész)
Németországban a türingiai tartományi gyűlés (Landtag) pénteken megválasztotta miniszterelnöknek Bodo Ramelow-t, a Baloldal helyi vezetőjét. A posztkommunista párt az ország újraegyesítése óta először tölt be tartományi kormányfői pozíciót.
Az egykori keletnémet állampárt, a Német Szocialista Egységpárt (NSZEP) utódszervezete és nyugati baloldali tömörülések összeolvadása révén létrejött Baloldal jelöltjét a második fordulóban választották meg miniszterelnöknek.
A Baloldal a szociáldemokrata párttal (SPD) és a Zöldekkel alakított kormányt Türingiában, a három párt minimális, egyfős többséggel rendelkezik a Landtagban.
A posztkommunisták már több alkalommal kerültek kormányra a volt NDK területén fekvő tartományokban, de csak koalíciók kisebbik pártjaként. A Ramelow vezette koalíció az első, amelyben a Baloldal a legnagyobb párt.
A Baloldal hatalomra kerülése ellen csütörtök este több mint ezren tüntettek Erfurtban, és az utóbbi hetekben számos társadalmi szervezet és a 24 évi folyamatos kormányzás után ellenzékbe szoruló konzervatív CDU is hevesen kritizálta a pártot.
A bírálatok közös eleme, hogy a Baloldal nem hajlandó szembenézni az NSZEP tevékenységével, nem tagadja meg az NDK-t és soraiban ma is vannak személyek, akik együttműködtek a diktatúra elnyomó szerveivel, vagy azok tagjai voltak.
Bodo Ramelow "Stasi-szavazatokkal választatja meg magát miniszterelnöknek" - utalt az egykori keletnémet államrendőrségre egy lapinterjúban Johanna Wanka, a szövetségi kormány oktatási és kutatási minisztere, a CDU politikusa.
A jelenlegi ismeretek szerint a Baloldal 28 fős frakciójának egy tagja volt Stasi-alkalmazott, egy további tag pedig úgynevezett nemhivatalos munkatárs, köznyelvi elnevezéssel besúgó volt.
Bodo Ramelow a megválasztása után a Landtagban elmondott beszédében bocsánatot kért a Stasi áldozataitól és hangsúlyozta, hogy tovább kell folytatni a múlt feldolgozását. Kiemelte, hogy együttműködésre törekszik az ellenzékkel, és megköszönte a távozó CDU-s miniszterelnök, Christine Lieberknecht munkáját.
Hozzátette, a rendkívül alacsony - 52 százalékos - részvételi arány a szeptemberi Landtag-választáson azt jelzi, hogy a választók bizalma megrendült a politika egésze iránt, ami kihívást jelent valamennyi pártnak.
A koalíciós szerződés alapján a kormány szigorú költségvetési politikát folytat, kiemelt célja a költségvetési egyensúly fenntartása. Ugyanakkor nagyszabású fejlesztéseket is terveznek, indítanak egyebek között egy foglalkoztatási programot, létrehoznak évente 500 új tanári állást és átalakítják a tartomány energetikai rendszerét azzal a céllal, hogy 2040-re elérje a száz százalékot a megújuló forrásból termelt energia aránya.
Az új típusú koalíciós szerkezet kialakulása révén országos diskurzus indult arról, hogy a türingiai kormányalakítás megnyithatja-e az utat az SPD, a Baloldal és a Zöldek szövetségi szintű együttműködése felé. Az SPD és a Zöldek vezetői azonban úgy vélik, hogy a Baloldal nem alkalmas koalíciós partnernek, mert megbízhatatlan, nem hajlandó a jogállamiság elveit megtagadó diktatúrának minősíteni az NDK-t és vállalhatatlan a külpolitikai programja, amelynek fő eleme Németország kiléptetése a NATO-ból és a német katonák külföldi bevetésének megtiltása.
Maga Bodo Ramelow is kiemelte több nyilatkozatában, hogy a türingiai együttműködés nem befolyásolja a koalíciós pártok országos szintű viszonyát. A Baloldal vezette erfurti kormány "tartományi politikát akar csinálni, nem világpolitikát és nem szövetségi szintű német politikát" - mondta a nyugati származású egykori szakszervezeti funkcionárius, aki 1990-ben telepedett át Hessen tartományból Türingiába.
MTI
Az egykori keletnémet állampárt, a Német Szocialista Egységpárt (NSZEP) utódszervezete és nyugati baloldali tömörülések összeolvadása révén létrejött Baloldal jelöltjét a második fordulóban választották meg miniszterelnöknek.A Baloldal a szociáldemokrata párttal (SPD) és a Zöldekkel alakított kormányt Türingiában, a három párt minimális, egyfős többséggel rendelkezik a Landtagban.
A posztkommunisták már több alkalommal kerültek kormányra a volt NDK területén fekvő tartományokban, de csak koalíciók kisebbik pártjaként. A Ramelow vezette koalíció az első, amelyben a Baloldal a legnagyobb párt.
A Baloldal hatalomra kerülése ellen csütörtök este több mint ezren tüntettek Erfurtban, és az utóbbi hetekben számos társadalmi szervezet és a 24 évi folyamatos kormányzás után ellenzékbe szoruló konzervatív CDU is hevesen kritizálta a pártot.
A bírálatok közös eleme, hogy a Baloldal nem hajlandó szembenézni az NSZEP tevékenységével, nem tagadja meg az NDK-t és soraiban ma is vannak személyek, akik együttműködtek a diktatúra elnyomó szerveivel, vagy azok tagjai voltak.
Bodo Ramelow "Stasi-szavazatokkal választatja meg magát miniszterelnöknek" - utalt az egykori keletnémet államrendőrségre egy lapinterjúban Johanna Wanka, a szövetségi kormány oktatási és kutatási minisztere, a CDU politikusa.
A jelenlegi ismeretek szerint a Baloldal 28 fős frakciójának egy tagja volt Stasi-alkalmazott, egy további tag pedig úgynevezett nemhivatalos munkatárs, köznyelvi elnevezéssel besúgó volt.
Bodo Ramelow a megválasztása után a Landtagban elmondott beszédében bocsánatot kért a Stasi áldozataitól és hangsúlyozta, hogy tovább kell folytatni a múlt feldolgozását. Kiemelte, hogy együttműködésre törekszik az ellenzékkel, és megköszönte a távozó CDU-s miniszterelnök, Christine Lieberknecht munkáját.
Hozzátette, a rendkívül alacsony - 52 százalékos - részvételi arány a szeptemberi Landtag-választáson azt jelzi, hogy a választók bizalma megrendült a politika egésze iránt, ami kihívást jelent valamennyi pártnak.
A koalíciós szerződés alapján a kormány szigorú költségvetési politikát folytat, kiemelt célja a költségvetési egyensúly fenntartása. Ugyanakkor nagyszabású fejlesztéseket is terveznek, indítanak egyebek között egy foglalkoztatási programot, létrehoznak évente 500 új tanári állást és átalakítják a tartomány energetikai rendszerét azzal a céllal, hogy 2040-re elérje a száz százalékot a megújuló forrásból termelt energia aránya.
Az új típusú koalíciós szerkezet kialakulása révén országos diskurzus indult arról, hogy a türingiai kormányalakítás megnyithatja-e az utat az SPD, a Baloldal és a Zöldek szövetségi szintű együttműködése felé. Az SPD és a Zöldek vezetői azonban úgy vélik, hogy a Baloldal nem alkalmas koalíciós partnernek, mert megbízhatatlan, nem hajlandó a jogállamiság elveit megtagadó diktatúrának minősíteni az NDK-t és vállalhatatlan a külpolitikai programja, amelynek fő eleme Németország kiléptetése a NATO-ból és a német katonák külföldi bevetésének megtiltása.
Maga Bodo Ramelow is kiemelte több nyilatkozatában, hogy a türingiai együttműködés nem befolyásolja a koalíciós pártok országos szintű viszonyát. A Baloldal vezette erfurti kormány "tartományi politikát akar csinálni, nem világpolitikát és nem szövetségi szintű német politikát" - mondta a nyugati származású egykori szakszervezeti funkcionárius, aki 1990-ben telepedett át Hessen tartományból Türingiába.
MTI
Hozzászólások