Választás 2014 - Friedrich Ebert Alapítvány: csak a Fidesz győzelmének mértéke a kérdés
Biztosan a Fidesz nyeri meg a vasárnapi országgyűlési választást, és a kérdés már csak az, hogy mekkora többséggel kormányozhat tovább - áll a Német Szociáldemokrata Párthoz (SPD) közel álló Friedrich Ebert Alapítvány (FES) elemzésében.
Az alapítvány szakértője, Jan Niklas Engels a kampány elejére kialakult politikai, gazdasági, társadalmi helyzetet vázolva egyebek között kifejtette, hogy a rezsicsökkentésnek tulajdonítható a Fidesz választói támogatottságának tavaly végbement folyamatos emelkedése.
A rezsicsökkentés "zseniális politikai húzás", hiszen egyrészt az ellenzék nem találhatott rajta fogást, és végül "többnyire üdvözölte" a lakossági közműdíjak csökkentését előirányzó intézkedéseket, amelyeket másrészt "jól be lehetett ágyazni a kormánypárt szabadságharcáról szóló elbeszélésbe" - emelte ki a FES elemzője.
A gazdasági, társadalmi helyzetről egyebek mellett megállapította, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legtöbb mutatója alapján Magyarország az utolsók között foglal helyet a fejlett ipari államokat összefogó szervezet tagországainak rangsorában. Ugyanakkor a balliberális ellenzéki összefogás "eddig nem tudott profitálni a lakosság nehéz helyzetéből", és 2013-ban a politikai alternatívák kidolgozása helyett inkább saját magával volt elfoglalva.
A Németországban az Angela Merkel vezette konzervatív CDU/CSU pártszövetséggel közösen kormányzó, baloldali szociáldemokratákhoz közel álló alapítvány elemzése szerint a választások kimenetelét tekintve három forgatókönyv vázolható fel.
A leginkább valószínűnek az tűnik, hogy a Fidesz-KDNP elveszíti a kétharmados többséget, de abszolút többséget szerez. Ebben az esetben az a fő kérdés, hogy Orbán Viktor a harmadik kormányzati ciklusában a "konszolidáció" és a "mérsékelt hangnem" felé fordul, vagy pedig "az európai értékeket megvetve folytatja szabadságharcát a vélelmezett belső és külső ellenségek ellen".
A második, kevésbé valószínű forgatókönyv szerint az LMP nem lépi át az 5 százalékos küszöböt, a baloldali ellenzék csak néhány mandátumot szerez egyéniben, és a Fidesz-KDNP ismét kétharmados parlamenti többséget szerez. Ezt a kormányzó szövetség "az eddigi, gyakran erősen bírált politikája egyértelmű legitimációjaként értelmezheti, és folytathatja a nacionalista-populista kurzust" - áll az elemzésben.
A harmadik, legkevésbé valószínű forgatókönyv szerint amennyiben a választási részvétel magas és az ellenzék a feltételezettnél nagyobb arányban mozgósítja a bizonytalan szavazókat, a Fidesz-KDNP kevéssel elmaradhat az abszolút többségtől és kisebbségi kormányt alakít.
Az elemzés Kitekintés: kis ország, nagy hatás című fejezetében a FES szakértője úgy vélte, nagyarányú kormánypárti győzelem esetén azzal kell számolni, hogy Orbán Viktor megpróbálja az "európai porondon" mindjobban "szalonképessé tenni" nemzeti-konzervatív politikáját.
Ezzel kapcsolatban az elemző megjegyezte, hogy a kormányfő ugyan az európai integráció híveként jellemzi magát, de az EU számára csak egy eszköz az ország befolyásának és lehetőségeinek növelésére. Felidézte továbbá, hogy Kövér László házelnök egy rádióinterjúban "eléggé kendőzetlenül" hangot adott annak a véleményének, hogy az EU nem értékközösség, hanem finanszírozási forrás Magyarországnak.
Magyarország számára pedig az a kérdés - tette hozzá az elemző -, hogy mi történik abban az esetben, ha a jelenlegi gazdaságpolitikát nem lehet tovább folytatni, és "Orbán Viktor két év múlva a politikája romjai előtt áll".
MTI
Az alapítvány szakértője, Jan Niklas Engels a kampány elejére kialakult politikai, gazdasági, társadalmi helyzetet vázolva egyebek között kifejtette, hogy a rezsicsökkentésnek tulajdonítható a Fidesz választói támogatottságának tavaly végbement folyamatos emelkedése.A rezsicsökkentés "zseniális politikai húzás", hiszen egyrészt az ellenzék nem találhatott rajta fogást, és végül "többnyire üdvözölte" a lakossági közműdíjak csökkentését előirányzó intézkedéseket, amelyeket másrészt "jól be lehetett ágyazni a kormánypárt szabadságharcáról szóló elbeszélésbe" - emelte ki a FES elemzője.
A gazdasági, társadalmi helyzetről egyebek mellett megállapította, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legtöbb mutatója alapján Magyarország az utolsók között foglal helyet a fejlett ipari államokat összefogó szervezet tagországainak rangsorában. Ugyanakkor a balliberális ellenzéki összefogás "eddig nem tudott profitálni a lakosság nehéz helyzetéből", és 2013-ban a politikai alternatívák kidolgozása helyett inkább saját magával volt elfoglalva.
A Németországban az Angela Merkel vezette konzervatív CDU/CSU pártszövetséggel közösen kormányzó, baloldali szociáldemokratákhoz közel álló alapítvány elemzése szerint a választások kimenetelét tekintve három forgatókönyv vázolható fel.
A leginkább valószínűnek az tűnik, hogy a Fidesz-KDNP elveszíti a kétharmados többséget, de abszolút többséget szerez. Ebben az esetben az a fő kérdés, hogy Orbán Viktor a harmadik kormányzati ciklusában a "konszolidáció" és a "mérsékelt hangnem" felé fordul, vagy pedig "az európai értékeket megvetve folytatja szabadságharcát a vélelmezett belső és külső ellenségek ellen".
A második, kevésbé valószínű forgatókönyv szerint az LMP nem lépi át az 5 százalékos küszöböt, a baloldali ellenzék csak néhány mandátumot szerez egyéniben, és a Fidesz-KDNP ismét kétharmados parlamenti többséget szerez. Ezt a kormányzó szövetség "az eddigi, gyakran erősen bírált politikája egyértelmű legitimációjaként értelmezheti, és folytathatja a nacionalista-populista kurzust" - áll az elemzésben.
A harmadik, legkevésbé valószínű forgatókönyv szerint amennyiben a választási részvétel magas és az ellenzék a feltételezettnél nagyobb arányban mozgósítja a bizonytalan szavazókat, a Fidesz-KDNP kevéssel elmaradhat az abszolút többségtől és kisebbségi kormányt alakít.
Az elemzés Kitekintés: kis ország, nagy hatás című fejezetében a FES szakértője úgy vélte, nagyarányú kormánypárti győzelem esetén azzal kell számolni, hogy Orbán Viktor megpróbálja az "európai porondon" mindjobban "szalonképessé tenni" nemzeti-konzervatív politikáját.
Ezzel kapcsolatban az elemző megjegyezte, hogy a kormányfő ugyan az európai integráció híveként jellemzi magát, de az EU számára csak egy eszköz az ország befolyásának és lehetőségeinek növelésére. Felidézte továbbá, hogy Kövér László házelnök egy rádióinterjúban "eléggé kendőzetlenül" hangot adott annak a véleményének, hogy az EU nem értékközösség, hanem finanszírozási forrás Magyarországnak.
Magyarország számára pedig az a kérdés - tette hozzá az elemző -, hogy mi történik abban az esetben, ha a jelenlegi gazdaságpolitikát nem lehet tovább folytatni, és "Orbán Viktor két év múlva a politikája romjai előtt áll".
MTI
Hozzászólások