Németországban elérte a 200 ezret az idén érkezett menedékkérők száma
Németországban elérte a 200 ezret az idén érkezett menedékkérők száma - jelentették pénteken német lapok.
A szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) csütörtökön vette nyilvántartásba a 200 000. menedékkérőt a Madsack médiacsoport regionális lapjai közös szerkesztőségének (RedaktionsNetzwerk Deutschland - RND) értesülése szerint.
A számok azt jelzik, hogy a menekülthullám jelentősen alábbhagyott tavaly ősz óta: míg az idén több mint négy és fél hónap alatt érkezett 200 ezer menedékkérő, tavaly csak októberben 181 ezret regisztráltak. Ugyancsak pénteken ismertette a német sajtó a BAMF első nagyobb szabású elemzését a menedékkérő népesség összetételéről.
A felmérés szerint a 2015-ben érkezettek háromnegyede férfi, és e csoporton belül a 33 év alattiak aránya a legnagyobb, 68 százalékos. A mintegy 300 ezer ember megkérdezésén alapuló vizsgálat szerint a felnőtt férfiak kétharmada és a felnőtt nők egyharmada dolgozott, mielőtt elhagyta hazáját.
A férfiak jellemzően kisiparosok vagy segédmunkások voltak, a nők többsége a szolgáltató szektorban dolgozott vagy tanár volt. A megkérdezettek 18 százaléka felsőfokú végzettségről, 20 százaléka középfokú, 22 százaléka alapfokú végzettségről számolt be, és 7 százalékuk mondta azt, hogy nincs iskolai végzettsége.
Az átlagosnál alacsonyabb a képzettségi szint az afgán, a pakisztáni, a nyugat-balkáni országokból származó és az eritreai menedékkérők körében, míg a szíriaiak és az irániak körében 27 százalék, illetve 35 százalék a felsőfokú végzettségűek aránya.
A megkérdezettek 28,1 százaléka számolt be angol nyelvtudásról, és 1,8 százalékuk mondta, hogy beszél németül.
A BAMF felhívta a figyelmet, hogy az adatokat óvatosan kell értelmezni, főleg azért, mert nagyok a különbségek a német oktatási rendszer és a származási országok oktatási rendszerei között.
A szövetségi munkaügyi ügynökség (BA) menekültekkel foglalkozó vezetője, Raimund Becker a munkaerőpiaci esélyekkel kapcsolatban pénteken a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádiónak elmondta, hogy a tavaly érkezett mintegy 1,1 millió menedékkérő várhatóan nagyjából 60 százaléka kapja meg a menekültstátuszt vagy a nemzetközi védelem más formáját, vagyis durván 600 ezer ember szerezhet munkavállalásra is feljogosító tartózkodási engedélyt.
Az eddigi tapasztalatok alapján ennek a csoportnak 70 százaléka lehet munkaképes korú, azaz mintegy 350-400 ezer embernek kell helyt állnia a munkaerőpiacon. Elhelyezkedésük igen hosszú folyamat lehet, az első két évben nagyjából 10 százalékuk találhat munkát - mondta a BA igazgatósági tagja.
Hangsúlyozta, hogy a menekültek 80 százaléka nem rendelkezik Németországban elfogadott formális képzettséggel és olyan munkatapasztalattal, amelyet a német munkaadók elvárnak, ezért a menekültek "a holnapután szakemberei" lehetnek.
(Forrás: MTI)
A szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) csütörtökön vette nyilvántartásba a 200 000. menedékkérőt a Madsack médiacsoport regionális lapjai közös szerkesztőségének (RedaktionsNetzwerk Deutschland - RND) értesülése szerint.A számok azt jelzik, hogy a menekülthullám jelentősen alábbhagyott tavaly ősz óta: míg az idén több mint négy és fél hónap alatt érkezett 200 ezer menedékkérő, tavaly csak októberben 181 ezret regisztráltak. Ugyancsak pénteken ismertette a német sajtó a BAMF első nagyobb szabású elemzését a menedékkérő népesség összetételéről.
A felmérés szerint a 2015-ben érkezettek háromnegyede férfi, és e csoporton belül a 33 év alattiak aránya a legnagyobb, 68 százalékos. A mintegy 300 ezer ember megkérdezésén alapuló vizsgálat szerint a felnőtt férfiak kétharmada és a felnőtt nők egyharmada dolgozott, mielőtt elhagyta hazáját.
A férfiak jellemzően kisiparosok vagy segédmunkások voltak, a nők többsége a szolgáltató szektorban dolgozott vagy tanár volt. A megkérdezettek 18 százaléka felsőfokú végzettségről, 20 százaléka középfokú, 22 százaléka alapfokú végzettségről számolt be, és 7 százalékuk mondta azt, hogy nincs iskolai végzettsége.
Az átlagosnál alacsonyabb a képzettségi szint az afgán, a pakisztáni, a nyugat-balkáni országokból származó és az eritreai menedékkérők körében, míg a szíriaiak és az irániak körében 27 százalék, illetve 35 százalék a felsőfokú végzettségűek aránya.
A megkérdezettek 28,1 százaléka számolt be angol nyelvtudásról, és 1,8 százalékuk mondta, hogy beszél németül.
A BAMF felhívta a figyelmet, hogy az adatokat óvatosan kell értelmezni, főleg azért, mert nagyok a különbségek a német oktatási rendszer és a származási országok oktatási rendszerei között.
A szövetségi munkaügyi ügynökség (BA) menekültekkel foglalkozó vezetője, Raimund Becker a munkaerőpiaci esélyekkel kapcsolatban pénteken a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádiónak elmondta, hogy a tavaly érkezett mintegy 1,1 millió menedékkérő várhatóan nagyjából 60 százaléka kapja meg a menekültstátuszt vagy a nemzetközi védelem más formáját, vagyis durván 600 ezer ember szerezhet munkavállalásra is feljogosító tartózkodási engedélyt.
Az eddigi tapasztalatok alapján ennek a csoportnak 70 százaléka lehet munkaképes korú, azaz mintegy 350-400 ezer embernek kell helyt állnia a munkaerőpiacon. Elhelyezkedésük igen hosszú folyamat lehet, az első két évben nagyjából 10 százalékuk találhat munkát - mondta a BA igazgatósági tagja.
Hangsúlyozta, hogy a menekültek 80 százaléka nem rendelkezik Németországban elfogadott formális képzettséggel és olyan munkatapasztalattal, amelyet a német munkaadók elvárnak, ezért a menekültek "a holnapután szakemberei" lehetnek.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások