Nikola Gruevszkinek nem sikerült kormányt alakítani Macedóniában
A macedón elnök január 9-én bízta meg kormányalakítással Gruevszkit, a december 11-ei előrehozott választásokon legtöbb szavazatot szerző jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártjának (VMRO-DPMNE) vezetőjét. Grueveszkinek 20 napja volt arra, hogy biztosítsa a parlamenti többséget, összeállítsa a leendő miniszterek listáját, és bemutassa programját.
A határidő vasárnap éjfélkor lejárt, Nikola Gruevszki pedig az utolsó pillanatig folytatta a koalíciós tárgyalásokat korábbi szövetségesével, az albán kisebbségi Demokratikus Unió az Integrációért (DUI) párttal, azonban nem sikerült megállapodniuk.
A DUI a partneri kapcsolatért cserébe azt kérte, hogy az albán legyen a második hivatalos nyelv az ország egész területén, ne csak az albán többségű részeken, valamint hogy vizsgálják ki a két éve tartó belpolitikai válságot okozó lehallgatási botrány hátterét.
Nikola Gruevszki pártja azonban az éjszaka kiadott közleményében új választásokat kért, és minden más megoldás elvetését követelte, mert - mint fogalmaztak - a belpolitikai válságot csak ez tudná megoldani, és így lehetne megvalósítani a reformtörekvéseket. "Minden más megoldás csak új konfliktusokhoz és problémákhoz vezetne a már amúgy is megosztott társadalomban" - írták. A közlemény szerint "nyilvánvaló, hogy valaki semmibe akarja venni a macedón lakosság többségének akaratát". Emlékeztettek arra, hogy a jobboldali koalíció kapta a legtöbb szavazatot.
A VMRO-DPMNE 1,48 százalékkal kapott több voksot, mint az SDSM, így a jobboldali koalíciónak 51, míg a baloldalinak 49 mandátum jutott a 120 fős törvényhozásban, a kormányalakítási tárgyalások kimenetele így a kezdetek óta bizonytalan volt. Az albán kisebbségi pártok közül a DUI tíz mandátumot, míg a korábbi legnagyobb ellenzéki albán párt, az Albánok Demokratikus Pártja csúfos szereplés után csupán két parlamenti helyet szerzett. Az újonnan alakult Besa (Ígéret) nevű albán formációnak öt hely, a szintén fiatalnak számító Albánok Szövetségének pedig három hely jutott.
A 120 tagú szkopjei parlament december 30-án alakult meg. Az alkotmány értelmében Gjorge Ivanov államfőnek már hétfőn meg kell bíznia a kormányalakítással a választások második helyezettjét, amelynek szintén 20 napja lesz arra, hogy megkísérelje megszerezni a parlamenti többséget.
Az új kormánynak a két éve kirobbant lehallgatási botrányból belpolitikai válsággá nőtt gondok kezelése mellett foglalkoznia kell majd a gazdaság versenyképessé tételével, a korrupció csökkentésével, valamint az életszínvonal növelésével és a magas munkanélküliségi ráta csökkentésével. Nikola Gruevszki tavaly januárig majdnem tíz éven át vezette a balkáni országot, ám egy évvel ezelőtt a súlyos belpolitikai válság megoldását célzó intézkedések részeként le kellett mondania a kormányfői tisztségéről.
A december 11-ei választás is a két éve tartó belpolitikai válságot hivatott megoldani, ám a pártok közötti minimális különbség jól érzékelteti a megosztottságot az országban. Elemzők szerint éppen ezért a választás nem váltja valóra a hozzá fűzött reményeket, nem hoz politikai stabilitást a nyugat-balkáni országban.
MTI
A határidő vasárnap éjfélkor lejárt, Nikola Gruevszki pedig az utolsó pillanatig folytatta a koalíciós tárgyalásokat korábbi szövetségesével, az albán kisebbségi Demokratikus Unió az Integrációért (DUI) párttal, azonban nem sikerült megállapodniuk.
A DUI a partneri kapcsolatért cserébe azt kérte, hogy az albán legyen a második hivatalos nyelv az ország egész területén, ne csak az albán többségű részeken, valamint hogy vizsgálják ki a két éve tartó belpolitikai válságot okozó lehallgatási botrány hátterét.
A VMRO-DPMNE mindkét feltételt elutasította. Az alkotmány értelmében a határidő lejárta után a második legtöbb szavazatot szerző párt kísérelheti meg a kormányalakítást, ez pedig a Zoran Zaev vezette baloldali Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM).
Nikola Gruevszki pártja azonban az éjszaka kiadott közleményében új választásokat kért, és minden más megoldás elvetését követelte, mert - mint fogalmaztak - a belpolitikai válságot csak ez tudná megoldani, és így lehetne megvalósítani a reformtörekvéseket. "Minden más megoldás csak új konfliktusokhoz és problémákhoz vezetne a már amúgy is megosztott társadalomban" - írták. A közlemény szerint "nyilvánvaló, hogy valaki semmibe akarja venni a macedón lakosság többségének akaratát". Emlékeztettek arra, hogy a jobboldali koalíció kapta a legtöbb szavazatot.
A VMRO-DPMNE 1,48 százalékkal kapott több voksot, mint az SDSM, így a jobboldali koalíciónak 51, míg a baloldalinak 49 mandátum jutott a 120 fős törvényhozásban, a kormányalakítási tárgyalások kimenetele így a kezdetek óta bizonytalan volt. Az albán kisebbségi pártok közül a DUI tíz mandátumot, míg a korábbi legnagyobb ellenzéki albán párt, az Albánok Demokratikus Pártja csúfos szereplés után csupán két parlamenti helyet szerzett. Az újonnan alakult Besa (Ígéret) nevű albán formációnak öt hely, a szintén fiatalnak számító Albánok Szövetségének pedig három hely jutott.
A 120 tagú szkopjei parlament december 30-án alakult meg. Az alkotmány értelmében Gjorge Ivanov államfőnek már hétfőn meg kell bíznia a kormányalakítással a választások második helyezettjét, amelynek szintén 20 napja lesz arra, hogy megkísérelje megszerezni a parlamenti többséget.
Az új kormánynak a két éve kirobbant lehallgatási botrányból belpolitikai válsággá nőtt gondok kezelése mellett foglalkoznia kell majd a gazdaság versenyképessé tételével, a korrupció csökkentésével, valamint az életszínvonal növelésével és a magas munkanélküliségi ráta csökkentésével. Nikola Gruevszki tavaly januárig majdnem tíz éven át vezette a balkáni országot, ám egy évvel ezelőtt a súlyos belpolitikai válság megoldását célzó intézkedések részeként le kellett mondania a kormányfői tisztségéről.
A december 11-ei választás is a két éve tartó belpolitikai válságot hivatott megoldani, ám a pártok közötti minimális különbség jól érzékelteti a megosztottságot az országban. Elemzők szerint éppen ezért a választás nem váltja valóra a hozzá fűzött reményeket, nem hoz politikai stabilitást a nyugat-balkáni országban.
MTI
Hozzászólások