Norilszk a földi pokol

A Science fiction történetek jóval előre viszik időben az embert, és fantáziáját de, ami itt van, minden képzeletet fölülmúl. Ez egy valóságos földi pokol, csak a hideg változatában.

Isten hozott minket virtuálisan a valóban létező Norilszkba. Ezt a pokoli várost simán el lehetne képzelni egy olyan helynek, ahova a világ legveszélyesebb bűnözőit gyűjtik össze. Innen nincs menekvés, csak a biztos halálba. Norilszk Szibériában található a Krasznojarszki járás egyik városa. Az Északi Sarkkörön túl a hatalmas környék legnépesebb városa. Itt található a helyi tatárok mecsete a világ legészakabbra fekvő muszlim imaháza.

A várost az 1920-as évek vége felétől kezdték el benépesíteni. 1935-ben a GULAG munkatáborok miatt a lélekszám jelentősen megnőtt. A város fő iparága a bányászat, és a kohászat. Az emberek jóformán ebből élnek. A város a világ legnagyobb nikkel lelő helye fölé épült. A város népessége 2010-ben 175365 lélekszámú volt, amelyet stabilan tart nagyjából már 25-30 éve.



Az itteni életkörülmények olyan szinten vannak, hogy a földi pokol elnevezést méltóan kiérdemelné, de ezt a „címet” már Pittsburgh megkapta. A munkatáborok naplója szerint 16806 elítélt ember halt meg az irdatlan körülményeknek köszönhetően. A halál oka első sorban fagyás, és éhezés volt. A Norilszk-Talnah bánya nagyon veszélyes üzem. Például 2005-ben 1000 munkásra 2,5 baleset jutott. A várost 2001 óta minden külfölditől elzártak. Kivételt képeznek a fehér oroszországiak.

A fő bányászati termékük a nikkel, de foglalkoznak itt réz, kobalt, platina, palládium, és szénbányászattal is. A kitermelt bányászati termékeket a helyszínről csak nyáron lehet elszállítani, ami nincs még 100 nap sem. A Dudinkai tengeri kikötőhöz szállítják a kibányászott fémeket, és a húsz méter vastagságú jeges tengeren szállítják tovább.



A térségbe 250 millió évvel ez előtt keletkezett ez a nagy mennyiségű nyersanyagkészlet, egy vulkánkitörés miatt. A kiömlő láva tömege egymillió köbkilométernyi volt. Egy 2008-as adat szerint 299000 metrikus tonna nikkelt, és 419000 tonna rezet termeltek ki.



Mire fel is van ez a „pokoli” elnevezés? Norilszk várost az év 270 napján keresztül hó borítja. Ebből 110-130 nap alatt nem akár milyen hóviharok keletkeznek, amelyek 20 méter magas hótorlaszokat is produkálhatnak. A körülményeket ráadásul az is pokolivá teszi, hogy 6 héten keresztül sötétség van. Ez a decemberi, és januári ciklus.



Azt is megnézhetjük, hogy miként alakul itt egész évben a hőmérséklet.

Január: -23,6
Február: -23,9
Március: -18,4
Április: -10,0
Május: -1,7
Június: 10,4
Július: 18,2
Augusztus: 15,0
Szeptember: 6,9
Október: -6,7
November: -16,9
December: -21,6

Ezek az értékek a legmagasabb hőmérsékletek átlagai. Amikor a tél bekeményít, akkor előfordul, hogy még júniusban is -10 fokos, a hőmérséklet, de az igazi télen -50 fokot is mértek már.



A pokoli minősítést a továbbiakban úgy folytathatjuk, hogy a városnak van egy ún. Nagyezsda névre keresztelt nikkel-kohója, aminek a 48 kilométeres körzetében nem élnek növények. A kohászat miatt nagy mennyiségű nehézfém, és egyéb káros anyag kerül a levegőbe. Itt akkora a nyomasztó légszennyezettség, hogy az egész Föld kéndioxid kibocsájtásának az 1%-át teszi ki. Ezért nincs itt ritkaság számban a savas eső sem, ami a növényzetet kipusztítja.



Az emberiség elgondolkodhat azon, hogy Norilszk jó figyelmeztető jel lehetne. Kezdeni kellene már valamit a féktelen környezet szennyezésünkkel, és vezetőink is sokkal szigorúbban vehetnék a gyárak káros anyag kibocsájtását. Nem feltétlenül a profitot tartani szem előtt, hanem a bolygónk jövőjét! A Norilsk Nikkel cég felelősséget vállalt a szennyezés miatt, és csökkenteni szeretné azt, de eddig azzal érvelt, hogy ezt egyelőre nem tudja megcsinálni, mert még a technikai háttér nincs kifejlesztve. Így tovább folyik az élet ellenes káros anyag kibocsájtás, amit még egy kisebb ország is „megirigyelne”.



A városban 170000 ember éli itt mindennapját. A nyomasztó, hideg köd városában.

(Galaktika)