Olasz szakértő: a parlament létszámcsökkentéséről tartott népszavazás ledöntött egy tabut
Alfonso Celotto alkotmányjogász hangsúlyozta, hogy a referendumnak semmilyen azonnali hatása nincsen. A referendum megerősítette, hogy a következő római parlamentnek a jelenlegi 945 helyett 600 fősnek kell lennie, de "a neheze csak most jön" - magyarázta Celotto. Első lépésben az országot lefedő szavazókörzeteket kell átrajzolni: a felsőházi mandátumokat képviselő eddigi 315 körzetet kétszázra kell csökkenteni. "Egyszerű matematikáról van szó: ahol egy szenátor vagy egy képviselő Rómának egy kerületét képviselte, most lehet, hogy kettőt fog a lakosságszámtól függően" - jelentette ki Celotto.
A tartományi választásokkal egy időben, vasárnap és hétfőn megtartott népszavazáson 53,8 százalékos volt a részvétel, és a szavazók 69,6 százaléka igent mondott a parlamenti létszám csökkentésére. Így a felsőházban a szenátorok száma az eddigi 315-ről 200-ra, az alsóházban a képviselőké 630-ról 400-ra csökken.
Az 1948-tól működő tökéletes kétkamarás parlamenti rendszer reformjának elindításáról van szó, amely a tartományok eddigi képviseleti súlyát is módosítja elsősorban a szenátusban. A legtöbb felsőházi mandátumot Lombardia tartomány veszíti el, mert 49 szenátor helyett 31-et küldhet majd Rómába. Minden egyes lombardiai szenátor az eddigi 206 ezer helyett 326 ezer lakos érdekeit képviseli majd. A déli Campania régió is 29 szenátorból csak 11-et tarthat meg, és egyharmadára csökkent a külföldön élő olaszok szenátorainak és képviselőinek száma is.
"A népszavazás önmagában nem elegendő, mert ez olyan, mintha egy labdarúgócsapat edzőváltás helyett a játékosok létszámát tizenegyről nyolcra csökkentené" - jelentette ki Alfonso Celotto. Hozzátette: most a szükséges rossznak, vagyis új választási törvénynek kell következnie. Hangoztatta, hogy a referendum sikere után választási reform nélkül nem lehet parlamenti választásokat tartani.
Federigo Argentieri történész, a római John Cabot egyetem professzora kijelentette: a népszavazás ledöntött egy politikai tabut. Felhívta a figyelmet arra, hogy megerősítő népszavazás ritkán kapott ekkora támogatást az olaszországi választók körében. Figyelemre méltónak nevezte, hogy a parlamenti létszám csökkentését leginkább a kormányzó Öt Csillag Mozgalom (M5S) és az ellenzéki jobboldali Olasz Testvérek (FdI) támogatta, ami a téma pártokon átívelő jellegét bizonyítja. Megjegyezte, hogy a két teljesen szemben álló párt közül az M5S majdnem megsemmisült a tartományi választásokon, a FdI viszont jelentősen megerősödött.
Hangsúlyozta, most a saját létszámcsökkentését elindító parlamentnek kell minél előbb munkához látnia egy működőképes választási törvény kidolgozásával. "Valóban nem ígérkezik könnyű feladatnak, mivel az olasz pártok hetvenöt éve nem tudnak egy ilyen törvényt tető alá hozni. Miközben nagyon jó tartományi és önkormányzati választási rendszert építettek ki, ez a parlament esetében nem sikerült" - mondta Federigo Argentieri. Emlékeztetett, hogy az 1993 óta használt, jelenlegi, vegyes választási rendszer az alkotmányjogász Sergio Mattarella mostani államfőről kapta a nevét.
Arra a kérdésre, hogy miként lesz ez lehetséges a jelenlegi feszült belpolitikai helyzetben, Federigo Argentieri úgy reagált: "muszáj lesz megoldást találni, máskülönben nem lehet választásokat tartani, ez pedig soha nem látott válsághoz vezetne, ami nem hiszem, hogy bekövetkezik, mert Olaszország minden nehézség ellenére stabil demokráciaként működik". Hozzátette, hogy a választási reformról folytatott politikai adók-veszekben központi tét lesz a következő államfő személyének kiválasztása is, aki 2022 januárjában veszi át Mattarella tisztséghét. Megjegyezte, hogy a választási reform és az államfőválasztás miatt is nehezen képzelhető el, hogy a következő három évben parlamenti választásokat tartsanak.
A választási törvényt érintő vita máris megkezdődött: a Matteo Salvini vezette Liga párt második számú politikusa, Giancarlo Giorgetti a La Repubblica című baloldali lapnak adott pénteki interjúban üzent a kormányzó baloldali Demokrata Pártnak (PD). A két legnagyobb pártnak, a Ligának és a PD-nek kedvező többségi választási rendszert szorgalmazta, és közös munkacsoport létrehozását a reformról szóló egyeztetésre.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások