Kevesen szavaztak az olasz önkormányzati választás második fordulójának elején
Vasárnap délig a szavazásra jogosultak 14,8 százaléka járult az urnákhoz az olaszországi önkormányzati választások második fordulójában, amelyben Róma és Milánó új főpolgármesteréről is döntenek.
A reggel 7-kor megnyitott szavazókörökben este 11 óráig várják a választókat.
A két héttel ezelőtti első fordulóban délig 16,72 százalék szavazott, az egész napos részvételi arány pedig valamivel több mint 62 százalékos volt.
Százhuszonhat városban tartanak második fordulót, ott, ahol június 5-én egyik jelölt sem szerezte meg a szavazatok több mint felét, így a legnagyobb városokban, Rómában, Milánóban, Torinóban, Bolognában és Nápolyban is.
A fővárosban Virginia Raggi ügyvéd, az ellenzéki 5 Csillag Mozgalom (M5S) jelöltje az esélyesebb, ő az első fordulóban 35,32 százalékot szerzett. Vetélytársa a kormánykoalíciót irányító balközép Demokrata Párt (PD) politikusa, Roberto Giachetti (24,78 százalék). Raggi győzelmével a civil mozgalomból párttá alakult M5S "bevehetné" a fővárost és ez lenne az első alkalom, hogy Róma főpolgármesteri székét nő szerzi meg.
Milánóban a balközép színeiben induló Giuseppe Sala, a milánói világkiállítás volt kormánybiztosa (aki 41,61 százalékot szerzett az első fordulóban) és a jobbközép Stefano Parisi, az olasz gyáriparosok szövetségének volt vezérigazgatója (40,78 százalék) versenyez egymással.
Torinóban a már öt éve hivatalban lévő Piero Fassino PD-s politikus az M5S jelöltjével, Chiara Appendinóval került szembe.
A baloldali hagyományú Bolognában a második fordulóban a kormánypártok jelöltje, Virginio Merola és Lucia Borgonzoni, az Északi Liga által támogatott jobbközép jelölt csap össze.
Nápolyban a szavazók Luigi De Magistris, a hivatalban lévő független polgármester és Giovanni Lettieri jobbközép jelölt között választhatnak.
A Matteo Renzi kormányfő vezette balközép Demokrata Pártot Róma és Milánó elveszítése fenyegeti. Renzi szerint az önkormányzati választás "helyi döntés" és nem a kormányról szól.
Az olasz sajtó és az ellenzék azonban olyan belpolitikai tesztként értékeli a 2014 februárjában választások nélkül miniszterelnökké kinevezett Renzi számára, amely tovább gyengítheti a legutóbbi, áprilisi közvélemény-kutatások szerint 31 százalékon álló kormányt. Matteo Renzi az őszi alkotmányos népszavazás eredményétől tette függővé maradását.
MTI
A reggel 7-kor megnyitott szavazókörökben este 11 óráig várják a választókat.
A két héttel ezelőtti első fordulóban délig 16,72 százalék szavazott, az egész napos részvételi arány pedig valamivel több mint 62 százalékos volt.
Százhuszonhat városban tartanak második fordulót, ott, ahol június 5-én egyik jelölt sem szerezte meg a szavazatok több mint felét, így a legnagyobb városokban, Rómában, Milánóban, Torinóban, Bolognában és Nápolyban is.
A fővárosban Virginia Raggi ügyvéd, az ellenzéki 5 Csillag Mozgalom (M5S) jelöltje az esélyesebb, ő az első fordulóban 35,32 százalékot szerzett. Vetélytársa a kormánykoalíciót irányító balközép Demokrata Párt (PD) politikusa, Roberto Giachetti (24,78 százalék). Raggi győzelmével a civil mozgalomból párttá alakult M5S "bevehetné" a fővárost és ez lenne az első alkalom, hogy Róma főpolgármesteri székét nő szerzi meg.
Milánóban a balközép színeiben induló Giuseppe Sala, a milánói világkiállítás volt kormánybiztosa (aki 41,61 százalékot szerzett az első fordulóban) és a jobbközép Stefano Parisi, az olasz gyáriparosok szövetségének volt vezérigazgatója (40,78 százalék) versenyez egymással.
Torinóban a már öt éve hivatalban lévő Piero Fassino PD-s politikus az M5S jelöltjével, Chiara Appendinóval került szembe.
A baloldali hagyományú Bolognában a második fordulóban a kormánypártok jelöltje, Virginio Merola és Lucia Borgonzoni, az Északi Liga által támogatott jobbközép jelölt csap össze.
Nápolyban a szavazók Luigi De Magistris, a hivatalban lévő független polgármester és Giovanni Lettieri jobbközép jelölt között választhatnak.
A Matteo Renzi kormányfő vezette balközép Demokrata Pártot Róma és Milánó elveszítése fenyegeti. Renzi szerint az önkormányzati választás "helyi döntés" és nem a kormányról szól.
Az olasz sajtó és az ellenzék azonban olyan belpolitikai tesztként értékeli a 2014 februárjában választások nélkül miniszterelnökké kinevezett Renzi számára, amely tovább gyengítheti a legutóbbi, áprilisi közvélemény-kutatások szerint 31 százalékon álló kormányt. Matteo Renzi az őszi alkotmányos népszavazás eredményétől tette függővé maradását.
MTI
Hozzászólások