Aláírták Örményország csatlakozási menetrendjét a Moszkva vezette vámunióhoz
Aláírták Örményország csatlakozási menetrendjét a Moszkva irányította orosz-fehérorosz-kazah vámunióhoz.
A dokumentumot a legfelső eurázsiai gazdasági tanács keddi moszkvai ülésén hagyták jóvá. A tanácskozáson a vámunió tagállamainak elnökei, valamint az örmény és a kirgiz államfő is részt vett. A szervezethez Kirgizisztán is csatlakozni akar.
Igor Suvalov orosz első miniszterelnök-helyettes kijelentette: körülbelül fél évre van szükség ahhoz, hogy megvizsgálják, fennállnak-e a feltételei Örményország vámuniós tagságának.
Szerzs Szargszján örmény elnök szeptemberi moszkvai látogatása során jelentette be, hogy országa csatlakozni kíván a Moszkva irányította szervezethez. Azt is közölte, hogy országa részt akar venni a Kreml által szorgalmazott Eurázsiai Gazdasági Szövetség létrehozásában is.
December elején Örményország máris kedvezményeket kapott Oroszországtól: Moszkva csökkentette a földgáz és a kőolajszármazékok árát. A jereváni kérés a vámunióhoz csatlakozásról kapóra jött az ősz elején Moszkvának, amely ugyanerről próbálta meggyőzni az akkor még európai uniós társult tagsági szerződés aláírására készülődő Ukrajnát.
Kijev november 21-én jelentette be, hogy leállítja a felkészülést az uniós társulásra, ami tüntetéseket váltott ki Ukrajnában. Ennek ellenére Viktor Janukovics ukrán elnök Vilniusban nem írta alá a megállapodást, majd egy hete Moszkvában az orosz-ukrán államközi bizottság ülésén megállapodást írtak alá a földgáz árának csökkentéséről Ukrajna számára, és Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy 15 milliárd dollár (mintegy 3200 milliárd forint) értékben ukrán államkötvényeket vesznek. Pénteken Oroszország 3 milliárd dollárnyi értékben ukrán eurókötvényt vásárolt.
A legfelső eurázsiai gazdasági tanács keddi moszkvai ülésén részt vett Mikola Azarov ukrán miniszterelnök is. A politikus azt megelőzően tárgyalt Dmitrij Medvegyev orosz kormányfővel. A beszámolók szerint a találkozó igen rövid ideig tartott. Az orosz miniszterelnöki hivatal korábban cáfolta a sajtóban elterjedt hírt, hogy Azarov több mint 60 dokumentumot készült aláírni Ukrajna vámunióhoz csatlakozásával kapcsolatban.
Az eurázsiai gazdasági tanács ülésén Vlagyimir Putyin orosz elnök azt szorgalmazta, hogy a jövő év májusára készítsék el a megállapodást az Eurázsiai Gazdasági Szövetség létrehozataláról, hogy az 2015. január elsejétől működhessen. Szerinte az európai és az eurázsiai integráció kiegészíthetik egymást. A eurázsiai szövetség létrehozatalának ötlete Nurszultan Nazarbajev kazah elnöktől indult ki, és azt Moszkva felkarolta. Putyin elnök már egy az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig terjedő uniót képzel el.
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök azt mondta: szégyen lenne, ha ez a szövetség nem jönne létre. Nurszultan Nazarbajev kazah államfő azt hangsúlyozta, hogy az Eurázsiai Gazdasági Szövetség megteremtésével nem a Szovjetuniót akarják újjáéleszteni. Egyes jelentések szerint a politikus bírálta Moszkvát, hogy az egyeduralkodó szerepre törekszik a 2015. január elsejére felállítandó szövetségben.
MTI
A dokumentumot a legfelső eurázsiai gazdasági tanács keddi moszkvai ülésén hagyták jóvá. A tanácskozáson a vámunió tagállamainak elnökei, valamint az örmény és a kirgiz államfő is részt vett. A szervezethez Kirgizisztán is csatlakozni akar.
Igor Suvalov orosz első miniszterelnök-helyettes kijelentette: körülbelül fél évre van szükség ahhoz, hogy megvizsgálják, fennállnak-e a feltételei Örményország vámuniós tagságának.
Szerzs Szargszján örmény elnök szeptemberi moszkvai látogatása során jelentette be, hogy országa csatlakozni kíván a Moszkva irányította szervezethez. Azt is közölte, hogy országa részt akar venni a Kreml által szorgalmazott Eurázsiai Gazdasági Szövetség létrehozásában is.
December elején Örményország máris kedvezményeket kapott Oroszországtól: Moszkva csökkentette a földgáz és a kőolajszármazékok árát. A jereváni kérés a vámunióhoz csatlakozásról kapóra jött az ősz elején Moszkvának, amely ugyanerről próbálta meggyőzni az akkor még európai uniós társult tagsági szerződés aláírására készülődő Ukrajnát.
Kijev november 21-én jelentette be, hogy leállítja a felkészülést az uniós társulásra, ami tüntetéseket váltott ki Ukrajnában. Ennek ellenére Viktor Janukovics ukrán elnök Vilniusban nem írta alá a megállapodást, majd egy hete Moszkvában az orosz-ukrán államközi bizottság ülésén megállapodást írtak alá a földgáz árának csökkentéséről Ukrajna számára, és Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy 15 milliárd dollár (mintegy 3200 milliárd forint) értékben ukrán államkötvényeket vesznek. Pénteken Oroszország 3 milliárd dollárnyi értékben ukrán eurókötvényt vásárolt.
A legfelső eurázsiai gazdasági tanács keddi moszkvai ülésén részt vett Mikola Azarov ukrán miniszterelnök is. A politikus azt megelőzően tárgyalt Dmitrij Medvegyev orosz kormányfővel. A beszámolók szerint a találkozó igen rövid ideig tartott. Az orosz miniszterelnöki hivatal korábban cáfolta a sajtóban elterjedt hírt, hogy Azarov több mint 60 dokumentumot készült aláírni Ukrajna vámunióhoz csatlakozásával kapcsolatban.
Az eurázsiai gazdasági tanács ülésén Vlagyimir Putyin orosz elnök azt szorgalmazta, hogy a jövő év májusára készítsék el a megállapodást az Eurázsiai Gazdasági Szövetség létrehozataláról, hogy az 2015. január elsejétől működhessen. Szerinte az európai és az eurázsiai integráció kiegészíthetik egymást. A eurázsiai szövetség létrehozatalának ötlete Nurszultan Nazarbajev kazah elnöktől indult ki, és azt Moszkva felkarolta. Putyin elnök már egy az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig terjedő uniót képzel el.
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök azt mondta: szégyen lenne, ha ez a szövetség nem jönne létre. Nurszultan Nazarbajev kazah államfő azt hangsúlyozta, hogy az Eurázsiai Gazdasági Szövetség megteremtésével nem a Szovjetuniót akarják újjáéleszteni. Egyes jelentések szerint a politikus bírálta Moszkvát, hogy az egyeduralkodó szerepre törekszik a 2015. január elsejére felállítandó szövetségben.
MTI
Hozzászólások