Egy nappal elhalasztották az orosz Vosztocsnij űrállomás első rakétastartját
Műszaki okokból egy nappal elhalasztották az orosz Vosztocsnij űrrepülőtér szerda hajnalra tervezett első rakétastartját.
Az indítás folyamatát az utolsó percben állították le, majd a repülésirányító központban elhangzott az indítóállás alapállapotba helyezésére vonatkozó utasítás.
A TASZSZ állami hírügynökség úgy értesült, hogy a hordozórakéta irányító rendszerének egyik olyan műszerében jelzett meghibásodást az automatikus biztonsági rendszer, amely a hajtómű be- és kikapcsolását, illetve a rakétafokozatok leválasztását végzi.
A szakemberek a telemetriai (nagy távolságú adattovábbítási) rendszer ellenőrzését végzik, hogy megállapítsák, melyik konkrét csomópontról lehet szó, és hogy téves volt-e a jelzés. Ha nem az volt, meg fogják vizsgálni a műszer cseréjének lehetőségét.
Az indítás hosszú távú elhalasztásáról egyelőre nem történt bejelentés, az újabb startot csütörtökön, közép-európai idő szerint hajnali 4 óra 1 percre tűzték ki. Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki a fellövésre Vosztocsnijba érkezett, mindaddig a helyszínen marad, amíg a műszaki hiba okát nem tisztázzák.
Putyin a felbocsátás átütemezését vizsgáló állami bizottság szerdai ülésén Vosztocsnijban hangsúlyozta, hogy időszerű választ kell adni a rakétaiparban fellépő zavarokra.
"Oroszország továbbra is vezető helyen áll a felbocsátások számát tekintve. Ez jó, de az rossz, hogy számos zavar fordul elő, és erre időszerűen kell reagálni" - mondta.
Szavai szerint le kell vonni a tanulságokat, ha a zavarok hanyagság miatt keletkeznek. Ugyanakkor arról is beszélt, hogy új technikai eszközök elsajátításakor történhetnek ilyen esetek, és támogatni kell mindazokat, akik a nehézségek leküzdésén fáradoznak.
Mint mondta, a vosztocsniji űrállomás építésére vonatkozó terveket egészében véve betartották. Elismerte, hogy a projekt megvalósítása nem volt egyszerű feladat.
Oroszország új, távol-keleti űrrepülőterét, a Vosztocsnijt egy Szojuz-2.1a rakéta felbocsátásával készülnek felavatni. A rakéta Volga típusú manőverező fokozata három, egyetemi diákok és kutatók által konstruált műholdat (SamSat-218D "nanoszputnyik", Mihajlo Lomonoszov, Aiszt-2D) állít majd Föld körüli pályára.
A következő felbocsátást viszont csak 2017-re tervezik, mert az Amúr térségében létrehozott űrállomás "munka-üzemmódba" állításához még további munkálatokat kell elvégezni.
Igor Komarov, a Roszkoszmosz orosz űrkutatási vállalat vezérigazgatója korábban a világ legmodernebb űrközpontjának nevezte a Vosztocsnijt, hozzátéve, hogy kapacitásainak kereskedelmi értékesítése 2018-tól kezdődhet majd meg. Abban az évben 5, a továbbiakban pedig 8-10 felbocsátással számolnak évente.
A mintegy 700 négyzetkilométeren elterülő objektumot Oroszország fő polgári űrkikötőjének szánják, általa csökkentve a kazahsztáni Bajkonurtól való függőséget. A Vosztocsnijból felbocsátott rakéták kezdeti repülési pályája nem halad át sem sűrűn lakott orosz, sem más országokhoz tartozó területek fölött, és a leváló hajtóműfokozatok darabjai is szinte lakatlan orosz területekre, illetve nemzetközi vizekbe hullnak majd vissza.
Az első startot eredetileg 2015 végére tervezték, az űrhajósok első felbocsátását pedig 2018-ra, de az építési munkálatok elhúzódtak, és Putyin elnök az átütemezés mellett döntött. Embert szállító űrhajó a tervek szerint 2023 után száll majd fel először Vosztocsnijból.
MTI
Az indítás folyamatát az utolsó percben állították le, majd a repülésirányító központban elhangzott az indítóállás alapállapotba helyezésére vonatkozó utasítás.
A TASZSZ állami hírügynökség úgy értesült, hogy a hordozórakéta irányító rendszerének egyik olyan műszerében jelzett meghibásodást az automatikus biztonsági rendszer, amely a hajtómű be- és kikapcsolását, illetve a rakétafokozatok leválasztását végzi.
A szakemberek a telemetriai (nagy távolságú adattovábbítási) rendszer ellenőrzését végzik, hogy megállapítsák, melyik konkrét csomópontról lehet szó, és hogy téves volt-e a jelzés. Ha nem az volt, meg fogják vizsgálni a műszer cseréjének lehetőségét.
Az indítás hosszú távú elhalasztásáról egyelőre nem történt bejelentés, az újabb startot csütörtökön, közép-európai idő szerint hajnali 4 óra 1 percre tűzték ki. Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki a fellövésre Vosztocsnijba érkezett, mindaddig a helyszínen marad, amíg a műszaki hiba okát nem tisztázzák.
Putyin a felbocsátás átütemezését vizsgáló állami bizottság szerdai ülésén Vosztocsnijban hangsúlyozta, hogy időszerű választ kell adni a rakétaiparban fellépő zavarokra.
"Oroszország továbbra is vezető helyen áll a felbocsátások számát tekintve. Ez jó, de az rossz, hogy számos zavar fordul elő, és erre időszerűen kell reagálni" - mondta.
Szavai szerint le kell vonni a tanulságokat, ha a zavarok hanyagság miatt keletkeznek. Ugyanakkor arról is beszélt, hogy új technikai eszközök elsajátításakor történhetnek ilyen esetek, és támogatni kell mindazokat, akik a nehézségek leküzdésén fáradoznak.
Mint mondta, a vosztocsniji űrállomás építésére vonatkozó terveket egészében véve betartották. Elismerte, hogy a projekt megvalósítása nem volt egyszerű feladat.
Oroszország új, távol-keleti űrrepülőterét, a Vosztocsnijt egy Szojuz-2.1a rakéta felbocsátásával készülnek felavatni. A rakéta Volga típusú manőverező fokozata három, egyetemi diákok és kutatók által konstruált műholdat (SamSat-218D "nanoszputnyik", Mihajlo Lomonoszov, Aiszt-2D) állít majd Föld körüli pályára.
A következő felbocsátást viszont csak 2017-re tervezik, mert az Amúr térségében létrehozott űrállomás "munka-üzemmódba" állításához még további munkálatokat kell elvégezni.
Igor Komarov, a Roszkoszmosz orosz űrkutatási vállalat vezérigazgatója korábban a világ legmodernebb űrközpontjának nevezte a Vosztocsnijt, hozzátéve, hogy kapacitásainak kereskedelmi értékesítése 2018-tól kezdődhet majd meg. Abban az évben 5, a továbbiakban pedig 8-10 felbocsátással számolnak évente.
A mintegy 700 négyzetkilométeren elterülő objektumot Oroszország fő polgári űrkikötőjének szánják, általa csökkentve a kazahsztáni Bajkonurtól való függőséget. A Vosztocsnijból felbocsátott rakéták kezdeti repülési pályája nem halad át sem sűrűn lakott orosz, sem más országokhoz tartozó területek fölött, és a leváló hajtóműfokozatok darabjai is szinte lakatlan orosz területekre, illetve nemzetközi vizekbe hullnak majd vissza.
Az első startot eredetileg 2015 végére tervezték, az űrhajósok első felbocsátását pedig 2018-ra, de az építési munkálatok elhúzódtak, és Putyin elnök az átütemezés mellett döntött. Embert szállító űrhajó a tervek szerint 2023 után száll majd fel először Vosztocsnijból.
MTI
Hozzászólások