Maláj utasszállító - Ukrán koronatanúval állt elő az orosz nyomozóhatóság
Váratlan bejelentést tett az orosz szövetségi nyomozó bizottság (SZK) szerdán, az ukrán légierő egy orosz állami védelem alá helyezett szerelőjét nevezve meg a malajziai légitársaság tavaly júliusi, délkelet-ukrajnai katasztrófájának koronatanújaként.
Vlagyimir Markin, a központi nyomozó hatóság szóvivője azt mondta, hogy Jevhenyij Agapovról van szó, aki fedélzeti fegyverek szerelőjeként dolgozott az ukrán légierő harcászati légidandárjának első századánál, az A4465-ös számú katonai egységnél. A férfi szóvivő közlése szerint önként lépte át az orosz határt és ajánlotta fel együttműködését az orosz hatóságoknak.
A hatalomhoz közeli LifeNews orosz kereskedelmi televízió honlapján látható egy videofelvétel Agapov kihallgatásáról.
Agapov tanúként azt mondta, tavaly július közepén tudták meg katonatársaival együtt, hogy az ukrán harci repülőgépek bombázzák Luhanszkot és Donyecket. 2014. július 17-én is sorra felszálltak a gépek. Ebéd után három Szu-25-ös sugárhajtású csatarepülőgép is elindult harci feladattal. Kettőt lelőttek, egy tért vissza, de "harci töltet" nélkül. Az, amelyet egy Volosin nevű, kapitányi rangban lévő pilóta vezetett.
A pilóta azt mondta katonatársainak, hogy "nem az a gép volt". Később hozzátette, hogy "a gép nem jó időben, nem jó helyen volt". A tanú később megtudta, hogy ugyanaznap, július 17-én zuhant le a malajziai légitársaság utasszállító repülőgépe Donyeck térségében.
A Szu-25-ös típusú sugárhajtású csatarepülőgépet az 1980-as években fejlesztették ki a volt Szovjetunióban. Számos helyi háborúban, többek között Afganisztánban és az orosz-grúz konfliktusban is bevetették. A gép beépített 30 mm űrméretű ikercsövű gépágyúval rendelkezik, emellett 57 és 80 milliméteres nem irányított rakéta-blokkokkal, valamint légibombákkal és H-25-ös irányított rakétákkal lehet felszerelni.
Tavaly július 17-én Donyeck térségében 298 emberrel a fedélzetén lezuhant a Malaysia Airlines Boeing-777-es típusú utasszállító gépe. Mindenki meghalt.
Oroszországban korábban is készült egy "független mérnöki vizsgálat", amely szerint harci repülőgép lőhette le a malajziai utasszállítót. A katasztrófa után az orosz védelmi tárca viszont azt közölte, hogy bemérték az ukrán légvédelmi egységeket a kelet-ukrajnai térségben.
Az ukrán hatóságok és nyugati hírszerzési szolgálatok állításai szerint a szakadárok lőhették le az Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó utasszállítót. Donyec medencei helyi lakosok is arról számoltak be, hogy a katasztrófa idején látták, amint a szeparatisták által ellenőrzött területről egy légvédelmi rakétát lőttek fel.
Nemzetközi megfigyelők azt állították, néhány órával a tragédia előtt egy Buk rakétakilövő rendszer jelent meg a szakadár kézen lévő Sznyizsne településen.
Az Almaz-Antej orosz fegyvergyártó konszern kedden a délkelet-ukrajnai szakadárokat védő állításokat igazolta. Jan Novikov, a cég vezérigazgatója moszkvai tájékoztatóján kijelentette, hogy egy olyan, régebbi típusú Buk légvédelmi rakétával lőhették le a maláj légitársaság utasszállítóját, amely már csak az ukrán fegyveres erőknél van hadrendben.
MTI
Vlagyimir Markin, a központi nyomozó hatóság szóvivője azt mondta, hogy Jevhenyij Agapovról van szó, aki fedélzeti fegyverek szerelőjeként dolgozott az ukrán légierő harcászati légidandárjának első századánál, az A4465-ös számú katonai egységnél. A férfi szóvivő közlése szerint önként lépte át az orosz határt és ajánlotta fel együttműködését az orosz hatóságoknak.
A hatalomhoz közeli LifeNews orosz kereskedelmi televízió honlapján látható egy videofelvétel Agapov kihallgatásáról.
Agapov tanúként azt mondta, tavaly július közepén tudták meg katonatársaival együtt, hogy az ukrán harci repülőgépek bombázzák Luhanszkot és Donyecket. 2014. július 17-én is sorra felszálltak a gépek. Ebéd után három Szu-25-ös sugárhajtású csatarepülőgép is elindult harci feladattal. Kettőt lelőttek, egy tért vissza, de "harci töltet" nélkül. Az, amelyet egy Volosin nevű, kapitányi rangban lévő pilóta vezetett.
A pilóta azt mondta katonatársainak, hogy "nem az a gép volt". Később hozzátette, hogy "a gép nem jó időben, nem jó helyen volt". A tanú később megtudta, hogy ugyanaznap, július 17-én zuhant le a malajziai légitársaság utasszállító repülőgépe Donyeck térségében.
A Szu-25-ös típusú sugárhajtású csatarepülőgépet az 1980-as években fejlesztették ki a volt Szovjetunióban. Számos helyi háborúban, többek között Afganisztánban és az orosz-grúz konfliktusban is bevetették. A gép beépített 30 mm űrméretű ikercsövű gépágyúval rendelkezik, emellett 57 és 80 milliméteres nem irányított rakéta-blokkokkal, valamint légibombákkal és H-25-ös irányított rakétákkal lehet felszerelni.
Tavaly július 17-én Donyeck térségében 298 emberrel a fedélzetén lezuhant a Malaysia Airlines Boeing-777-es típusú utasszállító gépe. Mindenki meghalt.
Oroszországban korábban is készült egy "független mérnöki vizsgálat", amely szerint harci repülőgép lőhette le a malajziai utasszállítót. A katasztrófa után az orosz védelmi tárca viszont azt közölte, hogy bemérték az ukrán légvédelmi egységeket a kelet-ukrajnai térségben.
Az ukrán hatóságok és nyugati hírszerzési szolgálatok állításai szerint a szakadárok lőhették le az Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó utasszállítót. Donyec medencei helyi lakosok is arról számoltak be, hogy a katasztrófa idején látták, amint a szeparatisták által ellenőrzött területről egy légvédelmi rakétát lőttek fel.
Nemzetközi megfigyelők azt állították, néhány órával a tragédia előtt egy Buk rakétakilövő rendszer jelent meg a szakadár kézen lévő Sznyizsne településen.
Az Almaz-Antej orosz fegyvergyártó konszern kedden a délkelet-ukrajnai szakadárokat védő állításokat igazolta. Jan Novikov, a cég vezérigazgatója moszkvai tájékoztatóján kijelentette, hogy egy olyan, régebbi típusú Buk légvédelmi rakétával lőhették le a maláj légitársaság utasszállítóját, amely már csak az ukrán fegyveres erőknél van hadrendben.
MTI
Hozzászólások