Moszkva jelentősen növeli katonai jelenlétét a Kuril-szigeteken
Moszkva 2016-ra jelentősen megnöveli katonai jelenlétét a Kuril-szigeteken - jelentette be a távol-keleti orosz katonai körzet parancsnoka pénteken egy szahalini katonai tanácskozáson.
Szergej Szurovikin közölte, hogy a Japán és Oroszország között a második világháború óta vita tárgyát képező déli szigetcsoport két tagján, az Iturupon és a Kunasiron 2 éven belül katonai telepeket hoznak létre. A fejlesztési tervet már elfogadták Moszkvában. Hasonló, 2020-ig megvalósuló tervekben gondolkoznak az ugyancsak távol-keleti Szahalin-szigeten.
Szurovikin elmondta, hogy a hadsereg számára több mint 150 létesítményt: lakóházakat és szociális, kulturális intézményeket építenek fel. Felújítják az utakat és a repülőtereket is, valamint a kiképző központokat. Emellett a Kuril-szigeteken állomásozó katonai egységek fegyverzetét is korszerűsítik. Új rakétavédelmi egységeket, hadihajók ellen bevethető komplexumokat és helikoptereket telepítenek a Japánnal szomszédos térségbe.
Az idén ősszel a régióban Vosztok-2014 fedőnevű hadgyakorlatot tartanak, amely érinti a Szahalin-félszigetet és a Kuril-szigeteket is.
Az Ohotszki-tenger és a Csendes-óceán határán található vulkanikus szigetcsoport négy déli tagjára - Kunasirra, Iturupra, Sikotanra és a Habomaira - Japán az orosz cári birodalommal 1855-ben kötött simodai szerződés alapján formál igényt.
A Szovjetunió
megszállta a szigeteket Japán második világháborús veresége után, de a szigetország visszaköveteli a Kuril-szigeteket. A vita miatt nem írtak alá békeszerződést a két ország között.
A Krím félsziget Oroszországhoz csatolása japán kormányzati körökben is komoly vihart kavart. Tokió ugyan elítélte Oroszország lépését, de a szigetország vezetése óvakodik a kapcsolatok megromlásától Moszkvával, mert attól tart, hogy az Oroszországgal szembeni fellépése nem csak a javuló japán-orosz viszonyt áshatja alá, hanem a második világháború óta húzódó területi vita rendezését is.
Abe Sindzó japán kormányfő, aki jó kapcsolatokra törekszik Moszkvával, az elmúlt másfél évben ötször találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Csütörtökön a japán fővárosban viszont bejelentették, hogy határozatlan időre elhalasztották Kisida Fumio japán külügyminiszter áprilisra tervezett oroszországi látogatását. Kormányzati források szerint a döntés mögött Tokió azon félelme áll, hogy a látogatás zavart okozna az amerikai-japán kapcsolatokban.
MTI
Szergej Szurovikin közölte, hogy a Japán és Oroszország között a második világháború óta vita tárgyát képező déli szigetcsoport két tagján, az Iturupon és a Kunasiron 2 éven belül katonai telepeket hoznak létre. A fejlesztési tervet már elfogadták Moszkvában. Hasonló, 2020-ig megvalósuló tervekben gondolkoznak az ugyancsak távol-keleti Szahalin-szigeten.Szurovikin elmondta, hogy a hadsereg számára több mint 150 létesítményt: lakóházakat és szociális, kulturális intézményeket építenek fel. Felújítják az utakat és a repülőtereket is, valamint a kiképző központokat. Emellett a Kuril-szigeteken állomásozó katonai egységek fegyverzetét is korszerűsítik. Új rakétavédelmi egységeket, hadihajók ellen bevethető komplexumokat és helikoptereket telepítenek a Japánnal szomszédos térségbe.
Az idén ősszel a régióban Vosztok-2014 fedőnevű hadgyakorlatot tartanak, amely érinti a Szahalin-félszigetet és a Kuril-szigeteket is.
Az Ohotszki-tenger és a Csendes-óceán határán található vulkanikus szigetcsoport négy déli tagjára - Kunasirra, Iturupra, Sikotanra és a Habomaira - Japán az orosz cári birodalommal 1855-ben kötött simodai szerződés alapján formál igényt.
A Szovjetunió
megszállta a szigeteket Japán második világháborús veresége után, de a szigetország visszaköveteli a Kuril-szigeteket. A vita miatt nem írtak alá békeszerződést a két ország között.
A Krím félsziget Oroszországhoz csatolása japán kormányzati körökben is komoly vihart kavart. Tokió ugyan elítélte Oroszország lépését, de a szigetország vezetése óvakodik a kapcsolatok megromlásától Moszkvával, mert attól tart, hogy az Oroszországgal szembeni fellépése nem csak a javuló japán-orosz viszonyt áshatja alá, hanem a második világháború óta húzódó területi vita rendezését is.
Abe Sindzó japán kormányfő, aki jó kapcsolatokra törekszik Moszkvával, az elmúlt másfél évben ötször találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Csütörtökön a japán fővárosban viszont bejelentették, hogy határozatlan időre elhalasztották Kisida Fumio japán külügyminiszter áprilisra tervezett oroszországi látogatását. Kormányzati források szerint a döntés mögött Tokió azon félelme áll, hogy a látogatás zavart okozna az amerikai-japán kapcsolatokban.
MTI
Hozzászólások