Strasbourghoz fordult az orosz betiltott jogvédő szervezet
A strasbourgi Európai Emberi Jogi Bírósághoz fordult a Golosz nevű orosz választási jogvédő szervezet amiatt, hogy az igazságügyi minisztérium fél évre betiltotta működését - közölte csütörtökön az Izvesztyija című orosz napilap.
A 2011 decemberében rendezett parlamenti és a 2012 márciusában tartott elnökválasztáson számos visszaélést feltáró nem kormányzati szervezet (NGO) működését a múlt szerdán függesztette fel fél évre az igazságügyi minisztérium azzal az indoklással, hogy megsértette az úgynevezett külföldi ügynöktörvényt, ugyanis nem vetette magát nyilvántartásba külföldi ügynökként.
A tavaly november végén hatályba lépett jogszabály minden olyan Oroszországban működő NGO-t erre kötelez, amely politikai tevékenységet folytat és ehhez külföldi pénzügyi támogatást vesz igénybe.
Az igazságügyi tárca szerint a törvény azért vonatkozik a szervezetre, mert a norvégiai Helsinki Bizottság tavaly pénztámogatást ítélt meg a Golosznak. A szervezet hiába érvelt azzal a bíróságon, hogy nem vették igénybe a pénzt, és a számlájukat kezelő Szberbank is igazolta, hogy nem nyúltak a külföldi adományhoz, a bíróság nem változtatta meg az igazságügyi tárca törvénysértés címén hozott döntését.
Lilija Sibanova, a jogvédő szervezet vezetője az Izvesztyijának nyilatkozva bűncselekménynek nevezte orosz igazságügyi tárca felfüggesztő döntését, és azt mondta, hogy az Európai Emberi Jogi Bíróság kedvező döntésére számít. Az orosz államtól legalább 5 millió dolláros kártérítést követelnek.
A Golosz felfüggesztése előtt fel akarta oszlatni magát, alapítói új szervezetet akarnak létrehozni. A szervezetre ugyanis májusban 300 ezer rubeles (körülbelül 2,1 millió forint) bírságot szabott ki a bíróság a tavaly november végén hatályba lépett külföldi ügynökökről szóló törvény megsértése címén. A szervezet vezetőjét 100 ezer rubelre (körülbelül 700 ezer forintra) büntette a közigazgatási bíróság.
Az orosz főügyészség március végén a nem kormányzati szervezetek tömeges ellenőrzésébe kezdett, mivel addig az Oroszországban működő egyetlen NGO sem regisztráltatta magát külföldi ügynökként a törvény előírása alapján. Az ellenőrzés ellen hazai és külföldi jogvédők tiltakoztak, a hatalom politikai nyomását sejtve a háttérben.
www.izvestia.ru/news/553048
MTI
A 2011 decemberében rendezett parlamenti és a 2012 márciusában tartott elnökválasztáson számos visszaélést feltáró nem kormányzati szervezet (NGO) működését a múlt szerdán függesztette fel fél évre az igazságügyi minisztérium azzal az indoklással, hogy megsértette az úgynevezett külföldi ügynöktörvényt, ugyanis nem vetette magát nyilvántartásba külföldi ügynökként.
A tavaly november végén hatályba lépett jogszabály minden olyan Oroszországban működő NGO-t erre kötelez, amely politikai tevékenységet folytat és ehhez külföldi pénzügyi támogatást vesz igénybe.
Az igazságügyi tárca szerint a törvény azért vonatkozik a szervezetre, mert a norvégiai Helsinki Bizottság tavaly pénztámogatást ítélt meg a Golosznak. A szervezet hiába érvelt azzal a bíróságon, hogy nem vették igénybe a pénzt, és a számlájukat kezelő Szberbank is igazolta, hogy nem nyúltak a külföldi adományhoz, a bíróság nem változtatta meg az igazságügyi tárca törvénysértés címén hozott döntését.
Lilija Sibanova, a jogvédő szervezet vezetője az Izvesztyijának nyilatkozva bűncselekménynek nevezte orosz igazságügyi tárca felfüggesztő döntését, és azt mondta, hogy az Európai Emberi Jogi Bíróság kedvező döntésére számít. Az orosz államtól legalább 5 millió dolláros kártérítést követelnek.
A Golosz felfüggesztése előtt fel akarta oszlatni magát, alapítói új szervezetet akarnak létrehozni. A szervezetre ugyanis májusban 300 ezer rubeles (körülbelül 2,1 millió forint) bírságot szabott ki a bíróság a tavaly november végén hatályba lépett külföldi ügynökökről szóló törvény megsértése címén. A szervezet vezetőjét 100 ezer rubelre (körülbelül 700 ezer forintra) büntette a közigazgatási bíróság.
Az orosz főügyészség március végén a nem kormányzati szervezetek tömeges ellenőrzésébe kezdett, mivel addig az Oroszországban működő egyetlen NGO sem regisztráltatta magát külföldi ügynökként a törvény előírása alapján. Az ellenőrzés ellen hazai és külföldi jogvédők tiltakoztak, a hatalom politikai nyomását sejtve a háttérben.
www.izvestia.ru/news/553048
MTI
Hozzászólások