Ukrajna-EU - Orosz lapok szerint az EU nem számolt az egyszemélyi hatalom természetével
Elszámította magát az Európai Unió az Ukrajna társult tagságáról folyó egyeztetések és felkészülés folyamatában, Brüsszel nem vette figyelembe az egyszemélyi hatalom természetét - vélekedett hétfői cikkében a Vedomosztyi című orosz napilap, míg a Kommerszantban megjelent egyik vélemény szerint az ukrajnai hatalomellenes tüntetések nem legitimek.
"Brüsszelben, Berlinben és Varsóban naivan azt gondolták, hogy a vezető (ukrán) politikusok formális-jogi lépései és szavai valamit is jelentenek. Janukovics (ukrán elnök) pedig hónapok óta állította, hogy Ukrajna magabiztosan halad az európai integráció útján" - emlékeztetett a Vedomosztyi kommentátora. Szerinte az európai politikusok sokkja, amelyet az ukrán vezetés pénteki döntése váltott ki a társult tagságra felkészülés leállításáról, azt mutatja, hogy az EU-ban alulbecsülték azt a rendszert, amelyben "annyira sok függ egy személy akaratától".
"Az európai miniszterelnökök és államfők életének és munkájának ösztönző tényezői között aligha kerekedik felül az a kívánság, hogy a végtelenségig megtartsák a hatalmat (még csak álmodozni is butaság erről)"- írta Makszim Glinkin. Szerinte Janukovics és keleti szomszédjai számára azonban ezzel ellentétben semmi sem fontosabb, mint a hatalom megtartása. "Nem izgatja, hol és milyen szövetségben lesz Ukrajna, ha nem ő fogja azt irányítani"- írta a Vedomosztyi munkatársa.
A befolyásos orosz napilap másik cikkében Konsztantyin Szonyin, az orosz Gazdasági Főiskola rektorhelyettese azt fejtette ki, hogy a szomszédos kelet-európai ország Európai Unióhoz csatlakozási folyamatának leállítása Oroszországnak is rossz. Ukrajna társult tagságának köszönhetően ugyanis Oroszország is közelebb kerülhetne az EU-hoz, és az orosz gazdaság fejlődéséhez sokkal intenzívebb kereskedelmi kapcsolatokra van szükség Nyugat-Európa fejlett gazdaságú országaival.
A Kommerszant című, tekintélyes orosz politikai-gazdasági napilapban Alekszej Vlaszov, a Moszkvai Állami Egyetem (MGU) posztszovjet térségi elemző központjának vezetője a jelenlegi ukrajnai tüntetések és a 2004-es narancsos forradalom összehasonlításától óv. Szerinte a 9 évvel ezelőtti ukrajnai fordulatot eredményező eseményekkel ellentétben most nem létezik olyan politikai ok, amely törvényesítené a közvélemény számára a tiltakozó mozgalmat. Arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben az ukránok 40 százaléka támogatja az európai uniós társult tagságot, 35 százalékuk Ukrajna orosz-fehérorosz-kazah vámunióhoz csatlakozása mellett van.
http://www.vedomosti.ru/newspaper/article/575121/viktor-yanukovich
http://www.vedomosti.ru/newspaper/article/575111/evropejskij-vybor
www.kommersant.ru/doc/2351846
MTI
"Brüsszelben, Berlinben és Varsóban naivan azt gondolták, hogy a vezető (ukrán) politikusok formális-jogi lépései és szavai valamit is jelentenek. Janukovics (ukrán elnök) pedig hónapok óta állította, hogy Ukrajna magabiztosan halad az európai integráció útján" - emlékeztetett a Vedomosztyi kommentátora. Szerinte az európai politikusok sokkja, amelyet az ukrán vezetés pénteki döntése váltott ki a társult tagságra felkészülés leállításáról, azt mutatja, hogy az EU-ban alulbecsülték azt a rendszert, amelyben "annyira sok függ egy személy akaratától"."Az európai miniszterelnökök és államfők életének és munkájának ösztönző tényezői között aligha kerekedik felül az a kívánság, hogy a végtelenségig megtartsák a hatalmat (még csak álmodozni is butaság erről)"- írta Makszim Glinkin. Szerinte Janukovics és keleti szomszédjai számára azonban ezzel ellentétben semmi sem fontosabb, mint a hatalom megtartása. "Nem izgatja, hol és milyen szövetségben lesz Ukrajna, ha nem ő fogja azt irányítani"- írta a Vedomosztyi munkatársa.
A befolyásos orosz napilap másik cikkében Konsztantyin Szonyin, az orosz Gazdasági Főiskola rektorhelyettese azt fejtette ki, hogy a szomszédos kelet-európai ország Európai Unióhoz csatlakozási folyamatának leállítása Oroszországnak is rossz. Ukrajna társult tagságának köszönhetően ugyanis Oroszország is közelebb kerülhetne az EU-hoz, és az orosz gazdaság fejlődéséhez sokkal intenzívebb kereskedelmi kapcsolatokra van szükség Nyugat-Európa fejlett gazdaságú országaival.
A Kommerszant című, tekintélyes orosz politikai-gazdasági napilapban Alekszej Vlaszov, a Moszkvai Állami Egyetem (MGU) posztszovjet térségi elemző központjának vezetője a jelenlegi ukrajnai tüntetések és a 2004-es narancsos forradalom összehasonlításától óv. Szerinte a 9 évvel ezelőtti ukrajnai fordulatot eredményező eseményekkel ellentétben most nem létezik olyan politikai ok, amely törvényesítené a közvélemény számára a tiltakozó mozgalmat. Arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben az ukránok 40 százaléka támogatja az európai uniós társult tagságot, 35 százalékuk Ukrajna orosz-fehérorosz-kazah vámunióhoz csatlakozása mellett van.
http://www.vedomosti.ru/newspaper/article/575121/viktor-yanukovich
http://www.vedomosti.ru/newspaper/article/575111/evropejskij-vybor
www.kommersant.ru/doc/2351846
MTI
Hozzászólások