Ukrajnai tüntetések - Moszkva: Ukrajna államisága van veszélyben
Ukrajna mély politikai válságban van, és ez súlyos következményekkel járhat az ország államiságára és területi egységére nézve - állapította meg kedden az orosz parlament felsőháza.
A Szövetségi Tanács azzal vádolta meg az ukrajnai ellenzéket, hogy az egyetértésével zajlanak "a pogromok, a gyújtogatások, az adminisztrációk (regionális kormányzati épületek) megtámadása, a rendfenntartók elleni, áldozatokkal és számos sérülttel járó agresszív cselekedetek".
A felsőház tavaszi ülésszakának nyitóülésén elfogadott és a Szövetségi Tanács sajtószolgálata által az MTI-hez is eljuttatott nyilatkozat megállapítja, hogy Ukrajnában "jól szervezett kampány a törvényes (ukrán) hatalom tekintélyének aláásására és megdöntésre irányul".
Az orosz törvényhozók különösen amiatt aggódnak, hogy az ukrajnai ellenzék szerintük szembe akarja állítani az ország egyes régióit, és ezzel aláássa a társadalmi stabilitást. Attól is tartanak, hogy az események ilyetén alakulása negatívan befolyásolhatja a különböző orosz és ukrán régiók közötti több éves kapcsolatokat, a határ menti együttműködést.
A 83 orosz közigazgatási egység vezetőiből (kormányzókból, köztársasági elnökökből) és a régiók törvényhozásainak képviselőiből álló, 166 fős felsőházban "értetlenséget és aggodalmat váltott ki, hogy egy sor nyugati politikus leplezetlenül beavatkozik Ukrajna belügyeibe, szándékosan destabilizálják a helyzetet az országban" - áll a nyilatkozatban. A törvényhozók a nyílt külső beavatkozás megszüntetésére szólítanak fel.
Az orosz Szövetségi Tanács határozottan elítéli az erőszak, a nacionalizmus, az idegengyűlölet megnyilvánulásait, és konstruktív párbeszédre szólít fel minden ukrajnai politikai erőt. Moszkvában úgy vélik, hogy a válságból való kivezető utat ultimátumok és nyomásgyakorlás nélkül kell megtalálni a szomszédos országban.
Az orosz parlament alsóháza, a duma egy hete ugyancsak nyilatkozatban ítélte el az általa szélsőségesnek nevezett ukrán ellenzéket, a nyugati politikusokat pedig felelőssé tette az ukrajnai belpolitikai feszültség erősödéséért. Szerinte mesterségesen erőltetik rá a szomszédos országra a társulást az Európai Unióval.
A Kreml többször hangoztatta, hogy Oroszország nem avatkozik be az ukrán belügyekbe, ugyanakkor tavaly decemberben 15 milliárd dolláros pénzügyi segítséget helyezett kilátásba, és a földgáz árának felére csökkentését ajánlotta fel Ukrajnának. Mintegy cserébe azért, hogy Kijev 2013 novemberében elállt az európai uniós társulási szerződés aláírásától.
MTI
A Szövetségi Tanács azzal vádolta meg az ukrajnai ellenzéket, hogy az egyetértésével zajlanak "a pogromok, a gyújtogatások, az adminisztrációk (regionális kormányzati épületek) megtámadása, a rendfenntartók elleni, áldozatokkal és számos sérülttel járó agresszív cselekedetek".A felsőház tavaszi ülésszakának nyitóülésén elfogadott és a Szövetségi Tanács sajtószolgálata által az MTI-hez is eljuttatott nyilatkozat megállapítja, hogy Ukrajnában "jól szervezett kampány a törvényes (ukrán) hatalom tekintélyének aláásására és megdöntésre irányul".
Az orosz törvényhozók különösen amiatt aggódnak, hogy az ukrajnai ellenzék szerintük szembe akarja állítani az ország egyes régióit, és ezzel aláássa a társadalmi stabilitást. Attól is tartanak, hogy az események ilyetén alakulása negatívan befolyásolhatja a különböző orosz és ukrán régiók közötti több éves kapcsolatokat, a határ menti együttműködést.
A 83 orosz közigazgatási egység vezetőiből (kormányzókból, köztársasági elnökökből) és a régiók törvényhozásainak képviselőiből álló, 166 fős felsőházban "értetlenséget és aggodalmat váltott ki, hogy egy sor nyugati politikus leplezetlenül beavatkozik Ukrajna belügyeibe, szándékosan destabilizálják a helyzetet az országban" - áll a nyilatkozatban. A törvényhozók a nyílt külső beavatkozás megszüntetésére szólítanak fel.
Az orosz Szövetségi Tanács határozottan elítéli az erőszak, a nacionalizmus, az idegengyűlölet megnyilvánulásait, és konstruktív párbeszédre szólít fel minden ukrajnai politikai erőt. Moszkvában úgy vélik, hogy a válságból való kivezető utat ultimátumok és nyomásgyakorlás nélkül kell megtalálni a szomszédos országban.
Az orosz parlament alsóháza, a duma egy hete ugyancsak nyilatkozatban ítélte el az általa szélsőségesnek nevezett ukrán ellenzéket, a nyugati politikusokat pedig felelőssé tette az ukrajnai belpolitikai feszültség erősödéséért. Szerinte mesterségesen erőltetik rá a szomszédos országra a társulást az Európai Unióval.
A Kreml többször hangoztatta, hogy Oroszország nem avatkozik be az ukrán belügyekbe, ugyanakkor tavaly decemberben 15 milliárd dolláros pénzügyi segítséget helyezett kilátásba, és a földgáz árának felére csökkentését ajánlotta fel Ukrajnának. Mintegy cserébe azért, hogy Kijev 2013 novemberében elállt az európai uniós társulási szerződés aláírásától.
MTI
Hozzászólások