Ukrán válság - Az orosz parlament visszavonta a felhatalmazást a hadsereg ukrajnai bevetésére
Az orosz parlament felsőháza visszavonta szerdán a Vlagyimir Putyin elnöknek márciusban adott felhatalmazást arra, hogy Ukrajna területén bevethesse a hadsereget az orosz állampolgárok védelme érdekében.
A Szövetségi Tanács 154 jelen lévő szenátorából csak egy szavazott nemmel a határozatra. Valentyina Matvijenko, a felsőház elnöke a voksolás eredményének kihirdetése előtt meglepetten kérdezte a szenátort, hogy nem tévedett-e a szavazógomb megnyomásakor.
A felsőháznak Putyin terjesztette be kedden a javaslatot, amely a Kreml magyarázata szerint a kelet-ukrajnai konfliktus békés mederbe terelését célozza, miután a rendezésről előző nap háromoldalú tárgyalások kezdődtek a Kijev elleni lázadók bevonásával. Az orosz államfő Bécsben kijelentette, hogy Moszkva a békefolyamat kezdetéhez szükséges feltételek megteremtésében érdekelt.
Viktor Ozjorov, a szenátus védelmi bizottságának elnöke a szavazást megelőző vitában kijelentette, úgy vélik, hogy az orosz államfőnek az alkotmány és a szövetségi törvények elegendő eszközt adnak arra, hogy "operatív befolyást gyakoroljon az ukrán helyzetre". Azt is hangsúlyozta ugyanakkor: fenntartják a jogot arra, hogy továbbra is figyelemmel kövessék az ukrajnai helyzetet és a tűzszünet betartását, és szükség esetén készek visszatérni a katonai lépések vizsgálatához. Hozzátette, reméli, hogy erre nem lesz szükség.
Az orosz törvényhozás felsőházi bizottsági elnöke azt mondta, hogy a március elsején hozott döntés védekező-visszatartó jellegű volt és senki ellen sem irányult. Ezt erősítette meg Valentyina Matvijenko felsőházi elnök is a döntést követő tájékoztatón, aki azt is kijelentette, hogy a Krím félsziget ténylegesen és jogilag is az Oroszországi Föderáció része.
A Szövetségi Tanács tagjai még március elején, a Krím félsziget Ukrajnától való elszakításának konfliktusában adtak felhatalmazást Putyin elnöknek arra, hogy "az orosz állampolgároknak és a Krím félszigeten állomásozó orosz Fekete-tengeri Flotta állományának a védelme érdekében, szükség esetén" bevetheti az ország hadseregét Ukrajna területén.
Az erőszakos tüntetések nyomán bekövetkezett februári kijevi hatalomváltást követően március elején oroszbarát fegyveres csoportok vették át az Ukrajnához tartozó Krím félsziget ellenőrzését. A támogatásukkal sebtében megtartott március 16-i népszavazáson a résztvevők többsége úgy döntött, hogy a Krím és az orosz Fekete-tengeri Flotta bázisának helyet adó Szevasztopol városa az Oroszországi Föderációhoz csatlakozzon. Moszkva öt napon belül hivatalos formába öntötte a terület Oroszországhoz csatolását. Ukrajna délkeleti régióiban ezt követően, a krími példa alapján kezdtek tevékenykedni az új kijevi hatalommal szembe forduló, oroszbarát szakadár fegyveres csoportok.
MTI
A Szövetségi Tanács 154 jelen lévő szenátorából csak egy szavazott nemmel a határozatra. Valentyina Matvijenko, a felsőház elnöke a voksolás eredményének kihirdetése előtt meglepetten kérdezte a szenátort, hogy nem tévedett-e a szavazógomb megnyomásakor.A felsőháznak Putyin terjesztette be kedden a javaslatot, amely a Kreml magyarázata szerint a kelet-ukrajnai konfliktus békés mederbe terelését célozza, miután a rendezésről előző nap háromoldalú tárgyalások kezdődtek a Kijev elleni lázadók bevonásával. Az orosz államfő Bécsben kijelentette, hogy Moszkva a békefolyamat kezdetéhez szükséges feltételek megteremtésében érdekelt.
Viktor Ozjorov, a szenátus védelmi bizottságának elnöke a szavazást megelőző vitában kijelentette, úgy vélik, hogy az orosz államfőnek az alkotmány és a szövetségi törvények elegendő eszközt adnak arra, hogy "operatív befolyást gyakoroljon az ukrán helyzetre". Azt is hangsúlyozta ugyanakkor: fenntartják a jogot arra, hogy továbbra is figyelemmel kövessék az ukrajnai helyzetet és a tűzszünet betartását, és szükség esetén készek visszatérni a katonai lépések vizsgálatához. Hozzátette, reméli, hogy erre nem lesz szükség.
Az orosz törvényhozás felsőházi bizottsági elnöke azt mondta, hogy a március elsején hozott döntés védekező-visszatartó jellegű volt és senki ellen sem irányult. Ezt erősítette meg Valentyina Matvijenko felsőházi elnök is a döntést követő tájékoztatón, aki azt is kijelentette, hogy a Krím félsziget ténylegesen és jogilag is az Oroszországi Föderáció része.
A Szövetségi Tanács tagjai még március elején, a Krím félsziget Ukrajnától való elszakításának konfliktusában adtak felhatalmazást Putyin elnöknek arra, hogy "az orosz állampolgároknak és a Krím félszigeten állomásozó orosz Fekete-tengeri Flotta állományának a védelme érdekében, szükség esetén" bevetheti az ország hadseregét Ukrajna területén.
Az erőszakos tüntetések nyomán bekövetkezett februári kijevi hatalomváltást követően március elején oroszbarát fegyveres csoportok vették át az Ukrajnához tartozó Krím félsziget ellenőrzését. A támogatásukkal sebtében megtartott március 16-i népszavazáson a résztvevők többsége úgy döntött, hogy a Krím és az orosz Fekete-tengeri Flotta bázisának helyet adó Szevasztopol városa az Oroszországi Föderációhoz csatlakozzon. Moszkva öt napon belül hivatalos formába öntötte a terület Oroszországhoz csatolását. Ukrajna délkeleti régióiban ezt követően, a krími példa alapján kezdtek tevékenykedni az új kijevi hatalommal szembe forduló, oroszbarát szakadár fegyveres csoportok.
MTI
Hozzászólások