Ukrán válság - Kommerszant - Szijjártó: Nem akarjuk megismerni az új hidegháborút
Magyarországnak, az Európai Uniónak és Oroszországnak komoly felelőssége van abban, hogy ne váljanak ellenségekké. A fiatal nemzedék nem akarja megismerni az új hidegháborút - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Kommerszant című orosz napilapnak adott, csütörtökön megjelent interjúban.
A politikus a tekintélyes politikai-gazdasági újságnak hangsúlyozta, hogy az újabb hidegháború elkerülésében az első lépésként az ukrán válságot kell rendezni. Ehhez szerinte az egyetlen út a minszki megállapodásokon alapuló párbeszéden és a tárgyalásokon át vezet.
Szijjártó Péter reményét fejezte ki, hogy az ukrajnai helyzet stabilizálódik, és nem lesz szükség az Oroszország elleni európai uniós büntetőintézkedések kiszélesítésére.
Arra a kérdésre, hogy Brüsszel, vagy Washington gyakorol-e nyomást Magyarországra annak érdekében, hogy lemondjon a Déli Áramlat gázvezetékről, a magyar külgazdasági és külügyminiszter emlékeztetett: az Európai Bizottság álláspontja világos, miszerint a beruházás nem felel meg az európai szabályozásnak. Hozzátette: ezért Magyarország arra hívja fel az Európai Uniót és Oroszországot, hogy újítsák fel a tárgyalásokat az uniós jogszabályok és a Közép-Európa egészének energiabiztonságát erősítő gázvezetékprojekt egymáshoz igazításáról.
Szijjártó Péter a Kommerszantnak elmondta: a magyar vezetés egyetért abban az Egyesült Államokkal, hogy feltétlenül meg kell erősíteni Európa energiabiztonságát. Megjegyezte, hogy bár Washington erre nem tartja a legjobb eszköznek a Déli Áramlatot, de a magyar álláspont szerint az energiabiztonság megteremtésére ez a legnyilvánvalóbb megoldás.
A külgazdasági és külügyminiszter a hat magyar tisztviselő esetében alkalmazott amerikai beutazási tilalommal kapcsolatosan kifejtette, hogy Magyarország és az Egyesült Államok kapcsolatai a gazdasági, valamint a biztonságpolitikai és védelmi együttműködésben "csaknem példaértékűek". Azt mondta, hogy a politikai kapcsolatokban "valóban maradtak nyitott kérdések és ez számunkra igen kellemetlen".
"Minthogy az Egyesült Államok az egyik legfontosabb szövetségesünk, érdekünkben áll, hogy egyeztessük álláspontjainkat ezekben a kérdésekben" - tette hozzá.
Szijjártó Péter közölte, hogy az EU büntetőintézkedései nem érintik sem az atomenergiát, sem a Déli Áramlat építését, így az együttműködés "megengedett ezekben a kérdésekben". Aláhúzta, hogy a magyar vezetés nagy jelentőséget tulajdonít a paksi atomerőművel kapcsolatos befektetéseknek. Elmondta, hogy a Roszatom kínálta a legjobb feltételeket a két új energiablokk megépítésére, és emlékeztetett arra, hogy Oroszország állami kölcsönt ajánlott fel a beruházás megvalósítására, ezért kapta a megbízást az orosz állami atomenergetikai cég.
Magyarországnak rendkívül előnyös az Európai Unióban lenni - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter az orosz lap kérdésére. Szijjártó Péter utalt arra, hogy 2014-2020 között körülbelül 45 milliárd dollárnyi fejlesztési támogatást kap Magyarország az EU-tól. Közölte, hogy "nem akarunk kilépni az Európai Unióból, ilyen nagyságú fejlesztési eszközökkel ez nem lenne ésszerű". Hozzátette, hogy Magyarország a keresztény világ és a keresztény értékek része, és ez is az egyik oka annak, hogy a jövőjét az EU-ban képzeli el.
A magyar miniszter a Kárpátalján élő magyar kisebbség sorsára vonatkozó kérdésre közölte,"abban vagyunk érdekeltek, hogy a szomszédos Ukrajna demokratikus, megállapodásra képes legyen politikai és gazdasági értelemben is".
MTI
A politikus a tekintélyes politikai-gazdasági újságnak hangsúlyozta, hogy az újabb hidegháború elkerülésében az első lépésként az ukrán válságot kell rendezni. Ehhez szerinte az egyetlen út a minszki megállapodásokon alapuló párbeszéden és a tárgyalásokon át vezet.Szijjártó Péter reményét fejezte ki, hogy az ukrajnai helyzet stabilizálódik, és nem lesz szükség az Oroszország elleni európai uniós büntetőintézkedések kiszélesítésére.
Arra a kérdésre, hogy Brüsszel, vagy Washington gyakorol-e nyomást Magyarországra annak érdekében, hogy lemondjon a Déli Áramlat gázvezetékről, a magyar külgazdasági és külügyminiszter emlékeztetett: az Európai Bizottság álláspontja világos, miszerint a beruházás nem felel meg az európai szabályozásnak. Hozzátette: ezért Magyarország arra hívja fel az Európai Uniót és Oroszországot, hogy újítsák fel a tárgyalásokat az uniós jogszabályok és a Közép-Európa egészének energiabiztonságát erősítő gázvezetékprojekt egymáshoz igazításáról.
Szijjártó Péter a Kommerszantnak elmondta: a magyar vezetés egyetért abban az Egyesült Államokkal, hogy feltétlenül meg kell erősíteni Európa energiabiztonságát. Megjegyezte, hogy bár Washington erre nem tartja a legjobb eszköznek a Déli Áramlatot, de a magyar álláspont szerint az energiabiztonság megteremtésére ez a legnyilvánvalóbb megoldás.
A külgazdasági és külügyminiszter a hat magyar tisztviselő esetében alkalmazott amerikai beutazási tilalommal kapcsolatosan kifejtette, hogy Magyarország és az Egyesült Államok kapcsolatai a gazdasági, valamint a biztonságpolitikai és védelmi együttműködésben "csaknem példaértékűek". Azt mondta, hogy a politikai kapcsolatokban "valóban maradtak nyitott kérdések és ez számunkra igen kellemetlen".
"Minthogy az Egyesült Államok az egyik legfontosabb szövetségesünk, érdekünkben áll, hogy egyeztessük álláspontjainkat ezekben a kérdésekben" - tette hozzá.
Szijjártó Péter közölte, hogy az EU büntetőintézkedései nem érintik sem az atomenergiát, sem a Déli Áramlat építését, így az együttműködés "megengedett ezekben a kérdésekben". Aláhúzta, hogy a magyar vezetés nagy jelentőséget tulajdonít a paksi atomerőművel kapcsolatos befektetéseknek. Elmondta, hogy a Roszatom kínálta a legjobb feltételeket a két új energiablokk megépítésére, és emlékeztetett arra, hogy Oroszország állami kölcsönt ajánlott fel a beruházás megvalósítására, ezért kapta a megbízást az orosz állami atomenergetikai cég.
Magyarországnak rendkívül előnyös az Európai Unióban lenni - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter az orosz lap kérdésére. Szijjártó Péter utalt arra, hogy 2014-2020 között körülbelül 45 milliárd dollárnyi fejlesztési támogatást kap Magyarország az EU-tól. Közölte, hogy "nem akarunk kilépni az Európai Unióból, ilyen nagyságú fejlesztési eszközökkel ez nem lenne ésszerű". Hozzátette, hogy Magyarország a keresztény világ és a keresztény értékek része, és ez is az egyik oka annak, hogy a jövőjét az EU-ban képzeli el.
A magyar miniszter a Kárpátalján élő magyar kisebbség sorsára vonatkozó kérdésre közölte,"abban vagyunk érdekeltek, hogy a szomszédos Ukrajna demokratikus, megállapodásra képes legyen politikai és gazdasági értelemben is".
MTI
Hozzászólások