Ukrán válság - Lavrov a genfi megállapodás elferdítésével vádolja Washingtont
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azzal vádolta pénteken Washingtont, hogy elferdíti az ukrán válság rendezését célzó genfi megállapodást, új követeléseket támasztva Moszkvával szemben.
Lavrov fiatal diplomaták moszkvai értekezletén leszögezte, hogy Oroszország ragaszkodni fog a genfi megállapodás tiszteletben tartásához. A külügyminiszter újra a kijevi hatalmat tette felelőssé a kelet-ukrajnai helyzet súlyosbodása miatt, "megtorló akciónak" nevezte Kijev terrorellenes fellépését. Kijelentette, hogy a kijevi átmeneti kormány végül bíróság előtt fog felelni a kelet-ukrajnai "véres bűncselekményért".
Lavrov ugyanakkor értésre adta, hogy Moszkva elkötelezett a múlt csütörtökön Genfben Ukrajna, Oroszország, az Egyesült Államok és az Európai Unió képviselői által tető alá hozott megállapodás teljesítése mellett. "Oroszország szilárdan hozzá fog járulni a genfi kompromisszumos megközelítés alapján ahhoz, hogy a szembenállás továbbterjedését megakadályozza. (...) Nem lehet egyoldalú követeléseket támasztani, de már próbálkoznak azzal, hogy ilyeneket elénk terjesztenek. Elsősorban az Egyesült Államokra gondolok, amely kiváló képességekkel rendelkezik ahhoz, hogy mindent a feje tetejére állítson" - mondta az orosz külügyminiszter.
Az orosz diplomácia vezetője bírálta amerikai kollégáját, John Kerryt is, aki szerinte "elfogadhatatlan, vádaskodó hangnemet használt", amikor csütörtökön azt mondta, hogy Washington közel áll ahhoz, hogy újabb büntető intézkedéseket léptessen életbe Oroszország ellen az ukrajnai válság miatt.
John Kerry bírálta Moszkvát amiatt, hogy - mint fogalmazott - "beindította a putyini propagandagépezetet". Az amerikai külügyminiszter az Oroszország Ma nevű (a tavaly megszüntetett és azóta újjáalakított Ria Novosztyi hírügynökség és az Oroszország Hangja rádió összevonásával létrehozott) állami hírügynökségre utalt. Lavrov szerint "nem túl kulturált így megnyilvánulni egy tömegtájékoztatási eszközről".
Szergej Lavrov arról is beszélt, hogy Abháziában és Dél-Oszétiában nem kívánják követni a Krím példáját (Oroszországhoz csatlakozását), legalábbis - mint mondta - nem hallott ilyenről. Az orosz külügyminiszter a fiatal diplomaták fórumát követően Moszkvában találkozott a Grúziától elszakadásukat 1991-ben és 1992-ben egyoldalúan kikiáltó kaukázusi területek külügyi vezetőivel is és kitüntette őket "a nemzetközi együttműködésben" játszott szerepükért.
Abházia és Dél-Oszétia függetlenségét csupán néhány állam: elsősorban is Oroszország és néhány dél-amerikai ország, valamint az ugyancsak szakadár Dnyeszteren túli terület ismerte el.
MTI
Lavrov fiatal diplomaták moszkvai értekezletén leszögezte, hogy Oroszország ragaszkodni fog a genfi megállapodás tiszteletben tartásához. A külügyminiszter újra a kijevi hatalmat tette felelőssé a kelet-ukrajnai helyzet súlyosbodása miatt, "megtorló akciónak" nevezte Kijev terrorellenes fellépését. Kijelentette, hogy a kijevi átmeneti kormány végül bíróság előtt fog felelni a kelet-ukrajnai "véres bűncselekményért".
Lavrov ugyanakkor értésre adta, hogy Moszkva elkötelezett a múlt csütörtökön Genfben Ukrajna, Oroszország, az Egyesült Államok és az Európai Unió képviselői által tető alá hozott megállapodás teljesítése mellett. "Oroszország szilárdan hozzá fog járulni a genfi kompromisszumos megközelítés alapján ahhoz, hogy a szembenállás továbbterjedését megakadályozza. (...) Nem lehet egyoldalú követeléseket támasztani, de már próbálkoznak azzal, hogy ilyeneket elénk terjesztenek. Elsősorban az Egyesült Államokra gondolok, amely kiváló képességekkel rendelkezik ahhoz, hogy mindent a feje tetejére állítson" - mondta az orosz külügyminiszter.
Az orosz diplomácia vezetője bírálta amerikai kollégáját, John Kerryt is, aki szerinte "elfogadhatatlan, vádaskodó hangnemet használt", amikor csütörtökön azt mondta, hogy Washington közel áll ahhoz, hogy újabb büntető intézkedéseket léptessen életbe Oroszország ellen az ukrajnai válság miatt.
John Kerry bírálta Moszkvát amiatt, hogy - mint fogalmazott - "beindította a putyini propagandagépezetet". Az amerikai külügyminiszter az Oroszország Ma nevű (a tavaly megszüntetett és azóta újjáalakított Ria Novosztyi hírügynökség és az Oroszország Hangja rádió összevonásával létrehozott) állami hírügynökségre utalt. Lavrov szerint "nem túl kulturált így megnyilvánulni egy tömegtájékoztatási eszközről".
Szergej Lavrov arról is beszélt, hogy Abháziában és Dél-Oszétiában nem kívánják követni a Krím példáját (Oroszországhoz csatlakozását), legalábbis - mint mondta - nem hallott ilyenről. Az orosz külügyminiszter a fiatal diplomaták fórumát követően Moszkvában találkozott a Grúziától elszakadásukat 1991-ben és 1992-ben egyoldalúan kikiáltó kaukázusi területek külügyi vezetőivel is és kitüntette őket "a nemzetközi együttműködésben" játszott szerepükért.
Abházia és Dél-Oszétia függetlenségét csupán néhány állam: elsősorban is Oroszország és néhány dél-amerikai ország, valamint az ugyancsak szakadár Dnyeszteren túli terület ismerte el.
MTI
Hozzászólások