Ukrán válság - Moszkva szerint az Egyesült Államok és Nagy-Britannia sértette meg a budapesti memorandumot
Moszkva szerint az Egyesült Államok és Nagy-Britannia sértette meg az 1994-es budapesti memorandumban vállalt kötelezettségeit - hangoztatta szerdán az orosz külügyminisztérium.
A tárca szerint a nyugati államok azzal szegték meg kötelezettségeiket, hogy szemet hunytak a "kijevi államcsíny" felett és egyben aktívan hozzájárultak annak végrehajtásához.
Moszkva emlékeztetett, hogy a budapesti memorandumban Oroszország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia "az Ukrajna függetlenségével járó jogok" biztosítását vállalta.
Az orosz külügyi tárca kérdések formájában felhánytorgatta, hogy a "kijevi zavargások idején" az Egyesült Államok és az Európai Unió szankciókkal fenyegette meg az akkori ukrán vezetést, amit Moszkva "gazdasági kényszerítésnek" tart. A nyugati államok szemére vetette azt is, hogy küldötteik a Majdanon (a kijevi főtéren) "szinte állandóan ügyeletet tartottak".
"Hogy lehet minősíteni az Egyesült Államok és az Európai Unió azon kijelentéseit, miszerint nem tekintik legitim partnernek a törvényesen megválasztott elnököt (Viktor Janukovicsot), miközben elismerik az új ukrán vezetést, amelyet a kijevi főtéren választottak meg, megsértve minden alkotmányos eljárást?" - olvasható az orosz külügyi közleményben.
Moszkva szerint mindez jól példázza, hogy "az Egyesült Államok és az Európai Unió milyen aktívan járult hozzá az államcsínyhez Kijevben, Ukrajna politikai függetlensége és szuverenitása ellen fellépve, megszegve a budapesti egyezményben vállalt kötelezettségeiket".
Kijev ugyanakkor Moszkvát vádolja a memorandum megsértésével. Az ukrán parlament még a múlt kedden politikai és katonai segítséget kért az Ukrajna biztonságát szavatoló országoktól.
Az 1994-es budapesti memorandumban Oroszország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia vállalta Ukrajna szuverenitásának és területi épségének szavatolását, cserébe azért, hogy Ukrajna lemondott az atomhatalmi státusáról.
Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő kedden kijelentette, hogy a Krím félsziget hovatartozása körül kialakult orosz-ukrán konfliktus a politikaiból a katonai fázisba lépett. Sürgette, hogy hozzanak létre bizottságot védelmi minisztériumi szinten az 1994-es budapesti memorandum aláírói, azaz Ukrajna, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország részvételével.
MTI
A tárca szerint a nyugati államok azzal szegték meg kötelezettségeiket, hogy szemet hunytak a "kijevi államcsíny" felett és egyben aktívan hozzájárultak annak végrehajtásához.Moszkva emlékeztetett, hogy a budapesti memorandumban Oroszország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia "az Ukrajna függetlenségével járó jogok" biztosítását vállalta.
Az orosz külügyi tárca kérdések formájában felhánytorgatta, hogy a "kijevi zavargások idején" az Egyesült Államok és az Európai Unió szankciókkal fenyegette meg az akkori ukrán vezetést, amit Moszkva "gazdasági kényszerítésnek" tart. A nyugati államok szemére vetette azt is, hogy küldötteik a Majdanon (a kijevi főtéren) "szinte állandóan ügyeletet tartottak".
"Hogy lehet minősíteni az Egyesült Államok és az Európai Unió azon kijelentéseit, miszerint nem tekintik legitim partnernek a törvényesen megválasztott elnököt (Viktor Janukovicsot), miközben elismerik az új ukrán vezetést, amelyet a kijevi főtéren választottak meg, megsértve minden alkotmányos eljárást?" - olvasható az orosz külügyi közleményben.
Moszkva szerint mindez jól példázza, hogy "az Egyesült Államok és az Európai Unió milyen aktívan járult hozzá az államcsínyhez Kijevben, Ukrajna politikai függetlensége és szuverenitása ellen fellépve, megszegve a budapesti egyezményben vállalt kötelezettségeiket".
Kijev ugyanakkor Moszkvát vádolja a memorandum megsértésével. Az ukrán parlament még a múlt kedden politikai és katonai segítséget kért az Ukrajna biztonságát szavatoló országoktól.
Az 1994-es budapesti memorandumban Oroszország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia vállalta Ukrajna szuverenitásának és területi épségének szavatolását, cserébe azért, hogy Ukrajna lemondott az atomhatalmi státusáról.
Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő kedden kijelentette, hogy a Krím félsziget hovatartozása körül kialakult orosz-ukrán konfliktus a politikaiból a katonai fázisba lépett. Sürgette, hogy hozzanak létre bizottságot védelmi minisztériumi szinten az 1994-es budapesti memorandum aláírói, azaz Ukrajna, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország részvételével.
MTI
Hozzászólások