Owens-Hitler 4-0!

Pontosan száz éve született James Cleveland „Jesse” Owens, aki az 1936-os XI. nyári olimpiai játékokon, Berlinben, a fajüldöző Németország központjában, fekete bőrű atlétaként a sport és az egyenrangúság hősévé vált. Máig vitatott, hogy Hitler hajlandó volt-e a négyszeres olimpiai bajnokkal kezet fogni… valószínűbb, hogy nem. Owensről még egy aszteroida is kapott nevet.

Forrás: blog.adidas-group.com

Az alabamai Oakville-ben született 1913. szeptember 12-én, szegény család hetedik gyermekeként (Speciel ahány forrás annyi szám: van ugyanis ahol, kilencedik, van ahol második gyermekként emlegetik.) Mindenesetre tíz testvére volt. Nagyapjuk még rabszolgának született, édesapjuk ugyan már szabad amerikai polgárként élt, de ugyanazon a gyapotültetvényen kulizott napi tizenöt órát, mint felmenője. Legalábbis addig, amíg családostul át nem költöztek Cleveland-be.

Nem kellett sok idő, hogy észrevegyék „Jesse” atlétikai zsenialitását. 1932-ben még nem sikerült beverekednie magát az amerikai válogatottba, de három évvel később már öt világcsúcsot döntött egyetlen napon – távolugrásban például olyat (813 cm), hogy évtizedekig képtelenek voltak megdönteni.

[video width="600" ][/video]

A Harmadik Birodalom által szervezett berlini olimpián ő lett a legsikeresebb atléta. 100 méteres síkfutásban 10,3 másodperccel, 200 méteren 20,7-el, távolugrásban 806 cm-es olimpiai csúccsal győzött. Ráadásul tagja volt a 39,8 mp-es új világcsúcsot futó 4×100 m-es amerikai váltónak (Jesse Owens, Ralph Metcalfe, Foy Draper, Frank Wykoff) is. Érdekesség, hogy a távolugrás megnyerése után a fotósok kedvéért ugrott még egyet, ami jobban sikerült, mint az aktuális olimpiai csúcs.

Dr. Mező Ferenc  sporttörténész jellemzése: „Arca nagy önbizalmat árult el, győzelmét biztosra vette, és akkor sem látszott rajta izgalomnak nyoma, amikor a távolugrás döntőjében, a negyedik ugrásnál a lipcsei Long utolérte. Nyilván érezte, hogy van még tartalék izmos lábában, s csakugyan volt. Utolsó kísérletével – bár valamivel világrekordja mögött – újból átjutott a bűvös 8 méteres határon.”

[video width="600" ][/video]

A játékokat Hitler a náci Németország parádéjának szánta, erőteljes propagandaértékkel és karlendítéssel bírt. (Az eseményről ezért is készülhetett el a hírhedt Olympia című film, Leni Riefenstahl rendezésében.) Jesse győzelmei nemcsak Hitlernek és pereputtyának voltak fricskák, hanem az amerikai társadalomnak is, hiszen kiváló teljesítménye ellenére otthon is jócskán érezhette a szegregáció vállára nehezedő lélekölő terhét. Az eddig ismert történet szerint Hitlert annyira felidegesítette, hogy árja szupermenjeit ronggyá verte az általa alsóbbrendűnek tartott Owens, hogy az érem átadása előtt dühöngve távozott a stadionból. Az olimpiai faluban a játékok végeztével állítólag több helyen az alábbi krétafeliratok díszelegtek: „Owens-Hitler 4-0!”

Forrás: thenorthstarnews.com

A sportoló az olimpiát követően hazatért és több munkahelyen is dolgozott: Clevelandben játszótér igazgatóként kezdte, volt a Chicago Southside Gyerekklub igazgatója, majd az Illinois állam ifjúsági bizottságának sportszakértőjeként és az Atlantic Richfild sportszergyártó cég PR-igazgatójaként is dolgozott. 1955-ben Eisenhower Amerika különleges Sport Nagykövetének nevezte ki. Gerald Ford elnök pedig 1976-ban az Egyesült Államok legmagasabb polgári kitüntetésével, a Medal of Freedom-mal tüntette ki.

Berlinben egyébként azóta sétány is viseli a legendás futó emlékét: ez a Jessi-Owens-Allee. A 2009-ben rendezett szabadtéri atlétikai világbajnokságon az amerikai válogatott valamennyi tagjának mezén szerepelt a „JO”-felirat, ezzel tisztelegtek a legendás olimpikon teljesítménye előtt.

Jesse Owensnek a sport volt a szenvedélye és a cigaretta: 1980-ban tüdőrákban hunyt el. Halála után nem sokkal egy aszteroidát neveztek el róla a csillagászok, amely azóta is a 6758 Jesseowens néven bolyong a világűrben.

Forrás: Múlt-kor, hatharom.com, Wiki