Párizsi vérengzés - Uniós tisztviselő: a jelenlegi fenyegetés összetettebb, mint 2001. szeptember 11. után
A jelenleg Európában tapasztalható terrorfenyegetés jóval összetettebb, mint a 2001. szeptember 11-i amerikai terrortámadásokat követő - magyarázta szerdán újságíróknak egy neve mellőzését kérő magas rangú uniós tisztviselő.
A szakértő szerint míg akkor a fenyegetés forrása világos és kézzel fogható volt az al-Kaida révén, most legalább három tényező jelent veszélyt Európa polgáraira.
Egyrészt van egy bizonyos számú olyan uniós állampolgár, akik radikalizálódtak ugyan, de nem állnak közvetlen kapcsolatban nemzetközi terrorszervezetekkel, és nem is hagyták el hazájukat, hogy terrorista kiképzést kapjanak. Őket szélsőséges hitszónokok vonhatják befolyásuk alá, vagy a börtönben, esetleg az interneten találkozhatnak a radikális eszmékkel.
Mint a szakértő rámutatott, az egyik párizsi merénylő, Amedy Coulibaly is francia születésű volt, és soha nem harcolt külföldön. Az uniós terrorelhárítás névtelenséget kérő szakembere elmondta, hogy az Arab-félszigeten működő al-Kaida kimondottan kutat is ilyen emberek után, akiket aztán kisebb léptékű akciók végrehajtásával bíznak meg.
Második veszélyforrásként az uniós tisztviselő az úgynevezett külföldi harcosokat nevezte meg, akiknek a száma három- és ötezer közé tehető, s akik uniós állampolgárként állnak az iszlamista fegyveresek soraiba, majd a fegyverek és robbanóanyagok használatában szerzett jártasság birtokában térnek vissza Európába, kapcsolatban állnak szélsőséges szervezetekkel szerte a muszlim világban, "agymosottak", s gyakran megbízást is kapnak támadások végrehajtására. A szakértő fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy nem minden visszatérő jelent potenciális veszélyt.
A terrorfenyegetettséget bonyolító harmadik tényezőként nevezte meg a szakember, hogy ezen a téren versenyt futnak egymással a különféle terrorszervezetek, amilyen például az Iszlám Állam vagy az al-Kaida.
A terrorelhárítási szakember szerint hasznos volna, ha a 28 tagállamnak sikerülne közös definíciót alkotnia az idegen harcosok fogalmára, ez ugyanis megkönnyítené a vádhatóságok és az uniós ügynökségek dolgát, valamint arra ösztönözhet más államokat is, hogy alkalmazkodjanak az uniós meghatározáshoz.
A magas rangú uniós tisztviselő szerint a fenyegetettség csökkentése érdekében négy kérdéskört kellene tisztázni.
Egyrészt az Európán belüli radikalizációnak kellene valamilyen módon gátat szabni, és az interneten terjedő tartalmakat kell valamilyen módon ellenőrizni. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a brit hatóságoknál külön egység figyeli a közösségi médiát, és jelentik az érintett szolgáltatóknak, ha olyan tartalmat észlelnek, ami sérti felhasználási feltételeiket. A szolgáltató az esetek 93 százalékában eltávolítja a hatóságok által kifogásolt tartalmakat.
A szakember megfelelő módszernek tartja a tartalom e módon való szűrését, ugyanakkor rámutatott, hogy a szólásszabadság definíciója tagállamonként más és más, annak határa országonként máshol húzódik, valamint, hogy a Twitteren például naponta félmilliárd üzenet keletkezik, és a cég maga képtelen ekkora mennyiségű adatot megszűrni.
Másodikként kezdeni kell valamit azzal, hogy hogyan lehet azonosítani és nyomonkövetni a potenciális terroristákat. Ezt szolgálná az európai légi utasok adatait tartalmazó regiszter, ám annak elfogadása egyelőre várat magára.
A szakértő szerint kérdés, hogy kell-e ennél többet tenni, felül kell-e vizsgálni a schengeni rendszer szabályait, hogy a külső határokon, visszatéréskor az uniós polgárokat is szisztematikusan ellenőrizni lehessen, ahogyan ezt például az Egyesült Államok teszi saját polgáraival. Az uniós tisztviselő véleménye alapvetően az volt, hogy a korábbi döntéseket erőteljesebben, gyorsabban és határozottabban kellene átültetni a gyakorlatba.
Harmadik teendőként a szakértő a lőfegyverek, azok között is különösen a katonai célú lőfegyverek kereskedelmének és mozgásának szigorúbb ellenőrzését nevezte, s mint mondta: ezen a téren van még hová fejlődni.
Negyedik tisztázandó kérdésként a uniós tisztviselő az információ megosztását azonosította, mint mondta: ez jelenleg sem nevezhető éppen hiányosnak, de lát még lehetőséget a fejlődésre.
MTI
A szakértő szerint míg akkor a fenyegetés forrása világos és kézzel fogható volt az al-Kaida révén, most legalább három tényező jelent veszélyt Európa polgáraira.Egyrészt van egy bizonyos számú olyan uniós állampolgár, akik radikalizálódtak ugyan, de nem állnak közvetlen kapcsolatban nemzetközi terrorszervezetekkel, és nem is hagyták el hazájukat, hogy terrorista kiképzést kapjanak. Őket szélsőséges hitszónokok vonhatják befolyásuk alá, vagy a börtönben, esetleg az interneten találkozhatnak a radikális eszmékkel.
Mint a szakértő rámutatott, az egyik párizsi merénylő, Amedy Coulibaly is francia születésű volt, és soha nem harcolt külföldön.
Második veszélyforrásként az uniós tisztviselő az úgynevezett külföldi harcosokat nevezte meg, akiknek a száma három- és ötezer közé tehető, s akik uniós állampolgárként állnak az iszlamista fegyveresek soraiba, majd a fegyverek és robbanóanyagok használatában szerzett jártasság birtokában térnek vissza Európába, kapcsolatban állnak szélsőséges szervezetekkel szerte a muszlim világban, "agymosottak", s gyakran megbízást is kapnak támadások végrehajtására. A szakértő fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy nem minden visszatérő jelent potenciális veszélyt.
A terrorfenyegetettséget bonyolító harmadik tényezőként nevezte meg a szakember, hogy ezen a téren versenyt futnak egymással a különféle terrorszervezetek, amilyen például az Iszlám Állam vagy az al-Kaida.
A terrorelhárítási szakember szerint hasznos volna, ha a 28 tagállamnak sikerülne közös definíciót alkotnia az idegen harcosok fogalmára, ez ugyanis megkönnyítené a vádhatóságok és az uniós ügynökségek dolgát, valamint arra ösztönözhet más államokat is, hogy alkalmazkodjanak az uniós meghatározáshoz.
A magas rangú uniós tisztviselő szerint a fenyegetettség csökkentése érdekében négy kérdéskört kellene tisztázni.
Egyrészt az Európán belüli radikalizációnak kellene valamilyen módon gátat szabni, és az interneten terjedő tartalmakat kell valamilyen módon ellenőrizni. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a brit hatóságoknál külön egység figyeli a közösségi médiát, és jelentik az érintett szolgáltatóknak, ha olyan tartalmat észlelnek, ami sérti felhasználási feltételeiket. A szolgáltató az esetek 93 százalékában eltávolítja a hatóságok által kifogásolt tartalmakat.
A szakember megfelelő módszernek tartja a tartalom e módon való szűrését, ugyanakkor rámutatott, hogy a szólásszabadság definíciója tagállamonként más és más, annak határa országonként máshol húzódik, valamint, hogy a Twitteren például naponta félmilliárd üzenet keletkezik, és a cég maga képtelen ekkora mennyiségű adatot megszűrni.
Másodikként kezdeni kell valamit azzal, hogy hogyan lehet azonosítani és nyomonkövetni a potenciális terroristákat. Ezt szolgálná az európai légi utasok adatait tartalmazó regiszter, ám annak elfogadása egyelőre várat magára.
A szakértő szerint kérdés, hogy kell-e ennél többet tenni, felül kell-e vizsgálni a schengeni rendszer szabályait, hogy a külső határokon, visszatéréskor az uniós polgárokat is szisztematikusan ellenőrizni lehessen, ahogyan ezt például az Egyesült Államok teszi saját polgáraival. Az uniós tisztviselő véleménye alapvetően az volt, hogy a korábbi döntéseket erőteljesebben, gyorsabban és határozottabban kellene átültetni a gyakorlatba.
Harmadik teendőként a szakértő a lőfegyverek, azok között is különösen a katonai célú lőfegyverek kereskedelmének és mozgásának szigorúbb ellenőrzését nevezte, s mint mondta: ezen a téren van még hová fejlődni.
Negyedik tisztázandó kérdésként a uniós tisztviselő az információ megosztását azonosította, mint mondta: ez jelenleg sem nevezhető éppen hiányosnak, de lát még lehetőséget a fejlődésre.
MTI
Hozzászólások