Perkovic-ügy - Szabadlábra helyezi a zágrábi bíróság Perkovicot
Josip Perkovic volt horvát titkosszolgálati vezető szabadlábra helyezéséről döntött pénteken a Zágráb megyei bíróság, miután a férfi ügyvédje fellebbezést nyújtott be védence vizsgálati fogságba helyezése ellen - jelentette honlapján a HRT horvát közszolgálati televízió.
A beszámoló szerint Perkovic szabadlábon védekezhet ugyan, de lakhelyelhagyási tilalom vonatkozik rá, amíg a horvát hatóságok elbírálják, hogy kiadják-e Németországnak. Személyi igazolványát bevonták, útleve korábban lejárt.
Perkovicot szerda hajnalban Zágrábban vették őrizetbe a horvát hatóságok. A férfit Berlinben azzal gyanúsítják, hogy az egykori jugoszláv titkosszolgálat, az UDBA tisztjeként köze volt egy emigráns horvát üzletember 1983 évi németországi meggyilkolásához. Perkovicot az a veszély fenyegetheti, hogy kiadják Németországnak.
Perkovic letartóztatását egy január elsején életbe lépett horvát törvénymódosítás tette lehetővé. Ennek alapján a horvát hatóságok az európai elfogatóparancsoknak attól függetlenül érvényt tudnak szerezni, hogy mikor történt a gyanúsított terhére rótt bűncselekmény. Perkovic és mások előállítását eddig akadályozta, hogy egy, a zágrábi parlament által június 28-án - mindössze három nappal az ország európai uniós csatlakozása előtt - elfogadott törvénymódosítás csak a 2002. augusztus 7. után elkövetett bűncselekmények miatt körözött horvát állampolgárok kiadatását engedélyezte az EU más tagállamainak. Az Európai Bizottság az európai elfogatóparancs "nem megfelelő alkalmazása" miatt szeptember 18-án szankciós eljárást indított Horvátország ellen.
Egy héttel később Orsat Miljenic horvát igazságügyi miniszter ígéretet tett Viviane Redingnek, az Európai Bizottság igazságügyi kérdésekben illetékes alelnökének, hogy Zágráb összhangba hozza az európai elfogatóparancs végrehajtásáról szóló jogszabályát az EU-joggal.
A pénteki horvát sajtó részletesen foglalkozott a Perkovic-üggyel.
A Jutarnji list című lap idézte Perkovic ügyvédjét, Ante Nobilót, aki szerint védencével nem közölték, miért rendelik el letartóztatását.
A lap megjegyezte, a kiadatási kérelemmel kapcsolatban sok tisztázatlan kérdés is felvetődik a horvát igazságszolgáltatás háza táján, ezért lehetetlen megjósolni, hogy miként fog dönteni a horvát bíróság.
A lap szerint bonyolítja az ügyet, hogy Horvátországnak nincs kiforrott joggyakorlata az európai elfogatóparancsok ügyében. A kulcsfontosságú döntést a Legfelsőbb Bíróságtól várják, de először a zágrábi megyei bíróságnak kell döntenie. Az európai elfogatóparanccsal kapcsolatos törvénymódosítások lehetővé teszik, hogy az elévülésre hivatkozva megtagadják a kiadatást, de a Legfelsőbb Bíróság ítélkezési gyakorlatából az olvasható ki, hogy az elévülés nem lehet akadálya a kiadatásnak.
Branko Hrvatin, a horvát Legfelsőbb Bíróság elnöke a bíróság eddigi három döntésére hivatkozott, amellyel kapcsolatban azonban jogi szakértők megjegyezték, igencsak ellentétes ítéletek születtek. A fő kérdés továbbra is, hogy meghatározott esetekben, az elfogatóparancsnak érvényt szerző államban vizsgálhatják-e a büntethetőséget, vagyis nem a horvát belső jog a mérvadó. Ebből következik a kérdés, hogy vizsgálat tárgyává tehető-e a kiadatási kérelem, illetve az elévülés kérdése - fejtegeti a lap.
A horvát Legfelsőbb Bíróság az igazságügyi együttműködésről szóló törvény értelmezésében kifejti, hogy az elévülést nem a horvát törvények alapján kell megvizsgálni, ezért a lapnak nyilatkozó szakértőket meglepné, ha a Perkovic-ügyben másként döntene a bíróság.
Perkovic ügyvédje a 24sataTV tévécsatornának csütörtök este azt állította, bizonyítékai vannak arra, hogy a horvát állambiztonsági szerveknek nem volt köze Stjepan Djurekovicnak, az INA olajipari vállalat volt marketingigazgatójának 1983-as németországi meggyilkolásához, hanem Szerbia és Montenegró állt az ügy hátterében.
MTI
A beszámoló szerint Perkovic szabadlábon védekezhet ugyan, de lakhelyelhagyási tilalom vonatkozik rá, amíg a horvát hatóságok elbírálják, hogy kiadják-e Németországnak. Személyi igazolványát bevonták, útleve korábban lejárt.Perkovicot szerda hajnalban Zágrábban vették őrizetbe a horvát hatóságok. A férfit Berlinben azzal gyanúsítják, hogy az egykori jugoszláv titkosszolgálat, az UDBA tisztjeként köze volt egy emigráns horvát üzletember 1983 évi németországi meggyilkolásához. Perkovicot az a veszély fenyegetheti, hogy kiadják Németországnak.
Perkovic letartóztatását egy január elsején életbe lépett horvát törvénymódosítás tette lehetővé. Ennek alapján a horvát hatóságok az európai elfogatóparancsoknak attól függetlenül érvényt tudnak szerezni, hogy mikor történt a gyanúsított terhére rótt bűncselekmény. Perkovic és mások előállítását eddig akadályozta, hogy egy, a zágrábi parlament által június 28-án - mindössze három nappal az ország európai uniós csatlakozása előtt - elfogadott törvénymódosítás csak a 2002. augusztus 7. után elkövetett bűncselekmények miatt körözött horvát állampolgárok kiadatását engedélyezte az EU más tagállamainak. Az Európai Bizottság az európai elfogatóparancs "nem megfelelő alkalmazása" miatt szeptember 18-án szankciós eljárást indított Horvátország ellen.
Egy héttel később Orsat Miljenic horvát igazságügyi miniszter ígéretet tett Viviane Redingnek, az Európai Bizottság igazságügyi kérdésekben illetékes alelnökének, hogy Zágráb összhangba hozza az európai elfogatóparancs végrehajtásáról szóló jogszabályát az EU-joggal.
A pénteki horvát sajtó részletesen foglalkozott a Perkovic-üggyel.
A Jutarnji list című lap idézte Perkovic ügyvédjét, Ante Nobilót, aki szerint védencével nem közölték, miért rendelik el letartóztatását.
A lap megjegyezte, a kiadatási kérelemmel kapcsolatban sok tisztázatlan kérdés is felvetődik a horvát igazságszolgáltatás háza táján, ezért lehetetlen megjósolni, hogy miként fog dönteni a horvát bíróság.
A lap szerint bonyolítja az ügyet, hogy Horvátországnak nincs kiforrott joggyakorlata az európai elfogatóparancsok ügyében. A kulcsfontosságú döntést a Legfelsőbb Bíróságtól várják, de először a zágrábi megyei bíróságnak kell döntenie. Az európai elfogatóparanccsal kapcsolatos törvénymódosítások lehetővé teszik, hogy az elévülésre hivatkozva megtagadják a kiadatást, de a Legfelsőbb Bíróság ítélkezési gyakorlatából az olvasható ki, hogy az elévülés nem lehet akadálya a kiadatásnak.
Branko Hrvatin, a horvát Legfelsőbb Bíróság elnöke a bíróság eddigi három döntésére hivatkozott, amellyel kapcsolatban azonban jogi szakértők megjegyezték, igencsak ellentétes ítéletek születtek. A fő kérdés továbbra is, hogy meghatározott esetekben, az elfogatóparancsnak érvényt szerző államban vizsgálhatják-e a büntethetőséget, vagyis nem a horvát belső jog a mérvadó. Ebből következik a kérdés, hogy vizsgálat tárgyává tehető-e a kiadatási kérelem, illetve az elévülés kérdése - fejtegeti a lap.
A horvát Legfelsőbb Bíróság az igazságügyi együttműködésről szóló törvény értelmezésében kifejti, hogy az elévülést nem a horvát törvények alapján kell megvizsgálni, ezért a lapnak nyilatkozó szakértőket meglepné, ha a Perkovic-ügyben másként döntene a bíróság.
Perkovic ügyvédje a 24sataTV tévécsatornának csütörtök este azt állította, bizonyítékai vannak arra, hogy a horvát állambiztonsági szerveknek nem volt köze Stjepan Djurekovicnak, az INA olajipari vállalat volt marketingigazgatójának 1983-as németországi meggyilkolásához, hanem Szerbia és Montenegró állt az ügy hátterében.
MTI
Hozzászólások