A román államfő nem támogatja a büntetőjog módosítását
Nem támogatja a büntető törvénykönyv és az eljárásjog módosítását a román államfő - ezt maga Klaus Iohannis erősítette meg a szenátusi elnök hozzá intézett nyílt levelére reagálva csütörtökön.
Iohannis rámutatott: azért ellenzi a Btk. módosítására irányuló törvénykezdeményezéseket, mert "a jelek szerint" azok csak azt célozzák, hogy hátráltassák az igazságszolgáltatást egyes bűncselekmények - közöttük a nagy korrupciós ügyek - felderítésében.
Az államfő elhárította Calin Popescu Tariceanu szenátusi elnök azon kérését is, hogy "váltsa vagy mondassa le" a román legfelső bíróság elnökét és a korrupcióellenes ügyészség (DNA) vezetőjét, akiket Tariceanu visszaéléssel vádolt. Iohannis rámutatott: az államfőnek nincsen ilyen jogköre, a bírák és ügyészek ellen csak szakmai testületük, a Legfelső Bírói Tanács folytathat fegyelmi vizsgálatot.
A szenátusi elnök kedden intézett nyílt levelet Iohannishoz, amelyben egy ártatlanul meghurcolt - fél éves előzetes letartóztatás után jogerősen felmentett - nő esetére hivatkozva kérte az igazságszolgáltatás két csúcsvezetőjének leváltását, azt állítván, hogy a DNA a legfelső bíróság elnökének személyes érintettsége miatt küldött előzetes letartóztatásba egy ártatlan polgárt. Tariceanu felkérte az államfőt: támogassa a Btk. módosítását, hogy megelőzzék a hasonló visszaéléseket.
Válaszában Iohannis kifejtette: egy konkrét ügy - bármilyen sajnálatos is lenne - nem szolgáltathat elegendő okot arra, hogy módosítsák a büntetőjogot. Az elnök emlékeztetett rá, hogy az új Btk. és az új büntető eljárás csak egy éve lépett hatályba, és nem gyűlt még össze elegendő tapasztalat ezek társadalmi kihatásairól. Iohannis leszögezte: megengedhetetlen, hogy a büntetőjogot egy átfogó alkalmazási tapasztalat nélkül, politikai megfontolások alapján módosítsa a parlament.
Romániában a szociáldemokrata kormányoldal törvényhozói olyan módosításokat javasoltak, amelyek megnehezítenék a gyanúsítottak előzetes letartóztatását és enyhítenének a tisztségviselők összeférhetetlenségi szabályain. A jobbközép ellenzék, Klaus Iohannis államfő és Románia legfontosabb nyugati szövetségesei ellenzik viszont ezeket a kezdeményezéseket, amelyekben a korrupció elleni harc megfékezésének szándékát látják.
MTI
Iohannis rámutatott: azért ellenzi a Btk. módosítására irányuló törvénykezdeményezéseket, mert "a jelek szerint" azok csak azt célozzák, hogy hátráltassák az igazságszolgáltatást egyes bűncselekmények - közöttük a nagy korrupciós ügyek - felderítésében.Az államfő elhárította Calin Popescu Tariceanu szenátusi elnök azon kérését is, hogy "váltsa vagy mondassa le" a román legfelső bíróság elnökét és a korrupcióellenes ügyészség (DNA) vezetőjét, akiket Tariceanu visszaéléssel vádolt. Iohannis rámutatott: az államfőnek nincsen ilyen jogköre, a bírák és ügyészek ellen csak szakmai testületük, a Legfelső Bírói Tanács folytathat fegyelmi vizsgálatot.
A szenátusi elnök kedden intézett nyílt levelet Iohannishoz, amelyben egy ártatlanul meghurcolt - fél éves előzetes letartóztatás után jogerősen felmentett - nő esetére hivatkozva kérte az igazságszolgáltatás két csúcsvezetőjének leváltását, azt állítván, hogy a DNA a legfelső bíróság elnökének személyes érintettsége miatt küldött előzetes letartóztatásba egy ártatlan polgárt. Tariceanu felkérte az államfőt: támogassa a Btk. módosítását, hogy megelőzzék a hasonló visszaéléseket.
Válaszában Iohannis kifejtette: egy konkrét ügy - bármilyen sajnálatos is lenne - nem szolgáltathat elegendő okot arra, hogy módosítsák a büntetőjogot. Az elnök emlékeztetett rá, hogy az új Btk. és az új büntető eljárás csak egy éve lépett hatályba, és nem gyűlt még össze elegendő tapasztalat ezek társadalmi kihatásairól. Iohannis leszögezte: megengedhetetlen, hogy a büntetőjogot egy átfogó alkalmazási tapasztalat nélkül, politikai megfontolások alapján módosítsa a parlament.
Romániában a szociáldemokrata kormányoldal törvényhozói olyan módosításokat javasoltak, amelyek megnehezítenék a gyanúsítottak előzetes letartóztatását és enyhítenének a tisztségviselők összeférhetetlenségi szabályain. A jobbközép ellenzék, Klaus Iohannis államfő és Románia legfontosabb nyugati szövetségesei ellenzik viszont ezeket a kezdeményezéseket, amelyekben a korrupció elleni harc megfékezésének szándékát látják.
MTI
Hozzászólások