Amerikai elemző: az Európai Unió szétesőben van, a kelet-közép-európai országok Washington felé fordulnak
Az Európai Unió súlyos válságba került, szétesőben van, következésképpen a kelet-közép-európai országok egyre inkább Washington felé fordulnak védelemért - állapította meg Robert D. Kaplan amerikai elemző, akivel Romániáról szóló könyvének megjelenése alkalmából közölt terjedelmes interjút kedden az Agerpres hírügynökség.
Kaplan a bevándorlókról és a terrorfenyegetettségről szóló kérdésre válaszolva kifejtette: reméli, de nem bízik benne, hogy az európai vezetők képesek lesznek kezelni a válságot. Attól tart, hogy az EU fokozatosan elveszíti egységét, eltérő sebességű övezetekre oszlik, ami csökkenti a Nyugat erejét, az Egyesült Államokat pedig meggátolja abban, hogy egy erős szövetségesre támaszkodhasson Európában.
"Minél gyengébb lesz az EU, annál jobban gyengül a NATO is, hiszen a két szervezet között szoros kapcsolat van.
Szerinte az Egyesült Államoktól nem sok gazdasági segítséget remélhet a térség, mert messze van, az EU és Oroszország viszont közel. Úgy vélte, hogy Washington főleg az orosz földgáztól és kőolajtól való függőség enyhítésében játszhat szerepet, ha több cseppfolyósított gázt szállít Kelet-Közép-Európának, másfelől katonai jelenlétének állandósításával nyújthat védelmet Oroszországtól tartó szövetségeseinek.
"Amikor egy ország szárazföldi csapatokat küld külföldre, azzal azt üzeni az ellenfélnek és a külvilágnak, hogy elveiért kész véráldozatot is vállalni" - fogalmazott Kaplan. Az elemző szerint a történelmi tapasztalatok fényében érthető igény Moszkva részéről, hogy "ütközőzónát" akar kialakítani hagyományos kelet-európai befolyási övezetében, ami viszont aggasztó, az az orosz rezsim jellege. Mint mondta, az orosz befolyás önmagában nem okozna gondot Kelet-Közép-Európában, ha Moszkvában egy demokratikusabb, jogállami rendszer működne.
Romániáról Kaplan megjegyezte: "meglepően jól boldogul", politikai és gazdasági rendszere "egészségesebb", mint Bulgáriáé, Magyarországé vagy Lengyelországé, ami nagy előrelépés ahhoz képest, hogy az 1980-as években (amikor a szerző először látogatott az országba) a Varsói Szerződés "legszegényebb, legelmaradottabb, leglehangolóbb" állama volt, amelyben a lakosság a legsötétebb önkényuralom alatt élt.
"A románok a fontos dolgokra összpontosítanak. Elegük lett a korrupcióból, ami jó dolog. Elnökük nem is román, hanem szász etnikumú, ami azt jelzi, hogy a lakosság nem etnikai alapon ítél, hanem stabilitást, szakszerűséget, haladást akar, és az érdekli, hogy vezetői ne legyenek korruptak. Az emberek ezt akarják, és fokozatosan el is fogják érni" - mondta Kaplan.
Az országnak jelentős versenyelőnyt jelent, hogy földrajzilag Közép-Európa és a Közel-Kelet között, a Fekete-tenger partján, a Földközi-tenger közelségében helyezkedik el, fejlődéséhez pedig leginkább arra van szüksége, hogy megerősítse a jogállamiságot és egyszerűsítse a bürokráciát, Romániának ugyanis mindig a rosszul szervezett állam volt a gyenge pontja - mutatott rá az elemző.
Robert D. Kaplan publicista, 16 külpolitikai könyv szerzője, kül- és biztonságpolitikai szakfolyóiratok vezércikkírója, korábban a Stratfor amerikai geopolitikai hírszerző és elemző cég főmunkatársa, az amerikai haditengerészeti akadémia óraadó tanára, és a Pentagon védelempolitikai szakértői testületének tagja volt.
Tanácsait több amerikai elnök, külügyminiszter, illetve védelmi miniszter igénybe vette, pályatársai a hidegháború utáni időszak meghatározó gondolkodói, legolvasottabb elemzői között tartják számon. Európa árnyékában: két hidegháború és harminc évnyi utazás Romániában és környékén című könyvét szombaton mutatják be Románia washingtoni nagykövetségén.
MTI
Kaplan a bevándorlókról és a terrorfenyegetettségről szóló kérdésre válaszolva kifejtette: reméli, de nem bízik benne, hogy az európai vezetők képesek lesznek kezelni a válságot. Attól tart, hogy az EU fokozatosan elveszíti egységét, eltérő sebességű övezetekre oszlik, ami csökkenti a Nyugat erejét, az Egyesült Államokat pedig meggátolja abban, hogy egy erős szövetségesre támaszkodhasson Európában.
"Minél gyengébb lesz az EU, annál jobban gyengül a NATO is, hiszen a két szervezet között szoros kapcsolat van.
Ha pedig megkérdőjeleződik az EU és a NATO, akkor Bukarestnek, Varsónak, Tallinn-nak és a térség többi fővárosának Washington felé kell fordulnia segítségért, védelemért" - magyarázta az elemző.
Szerinte az Egyesült Államoktól nem sok gazdasági segítséget remélhet a térség, mert messze van, az EU és Oroszország viszont közel. Úgy vélte, hogy Washington főleg az orosz földgáztól és kőolajtól való függőség enyhítésében játszhat szerepet, ha több cseppfolyósított gázt szállít Kelet-Közép-Európának, másfelől katonai jelenlétének állandósításával nyújthat védelmet Oroszországtól tartó szövetségeseinek.
"Amikor egy ország szárazföldi csapatokat küld külföldre, azzal azt üzeni az ellenfélnek és a külvilágnak, hogy elveiért kész véráldozatot is vállalni" - fogalmazott Kaplan. Az elemző szerint a történelmi tapasztalatok fényében érthető igény Moszkva részéről, hogy "ütközőzónát" akar kialakítani hagyományos kelet-európai befolyási övezetében, ami viszont aggasztó, az az orosz rezsim jellege. Mint mondta, az orosz befolyás önmagában nem okozna gondot Kelet-Közép-Európában, ha Moszkvában egy demokratikusabb, jogállami rendszer működne.
Romániáról Kaplan megjegyezte: "meglepően jól boldogul", politikai és gazdasági rendszere "egészségesebb", mint Bulgáriáé, Magyarországé vagy Lengyelországé, ami nagy előrelépés ahhoz képest, hogy az 1980-as években (amikor a szerző először látogatott az országba) a Varsói Szerződés "legszegényebb, legelmaradottabb, leglehangolóbb" állama volt, amelyben a lakosság a legsötétebb önkényuralom alatt élt.
"A románok a fontos dolgokra összpontosítanak. Elegük lett a korrupcióból, ami jó dolog. Elnökük nem is román, hanem szász etnikumú, ami azt jelzi, hogy a lakosság nem etnikai alapon ítél, hanem stabilitást, szakszerűséget, haladást akar, és az érdekli, hogy vezetői ne legyenek korruptak. Az emberek ezt akarják, és fokozatosan el is fogják érni" - mondta Kaplan.
Az országnak jelentős versenyelőnyt jelent, hogy földrajzilag Közép-Európa és a Közel-Kelet között, a Fekete-tenger partján, a Földközi-tenger közelségében helyezkedik el, fejlődéséhez pedig leginkább arra van szüksége, hogy megerősítse a jogállamiságot és egyszerűsítse a bürokráciát, Romániának ugyanis mindig a rosszul szervezett állam volt a gyenge pontja - mutatott rá az elemző.
Robert D. Kaplan publicista, 16 külpolitikai könyv szerzője, kül- és biztonságpolitikai szakfolyóiratok vezércikkírója, korábban a Stratfor amerikai geopolitikai hírszerző és elemző cég főmunkatársa, az amerikai haditengerészeti akadémia óraadó tanára, és a Pentagon védelempolitikai szakértői testületének tagja volt.
Tanácsait több amerikai elnök, külügyminiszter, illetve védelmi miniszter igénybe vette, pályatársai a hidegháború utáni időszak meghatározó gondolkodói, legolvasottabb elemzői között tartják számon. Európa árnyékában: két hidegháború és harminc évnyi utazás Romániában és környékén című könyvét szombaton mutatják be Románia washingtoni nagykövetségén.
MTI
Hozzászólások