Helyi zászlók megalkotásáról és használatáról hozott törvényt a bukaresti képviselőház
Nagy többséggel elfogadta a helyi zászlók megalkotásáról és használatáról szóló törvénytervezetet szerdán a bukaresti képviselőház.
Ennek értelmében a közigazgatási egységek - községek, városok, megyék - saját zászló megalkotását kezdeményezhetik, a települési vagy megyei tanácsban elfogadtatott zászlót azonban - a helyi címerekhez hasonlóan - a kormánynak is jóvá kell hagynia.
A zászlókon szerepelhet a helyi címer, valamint a közigazgatási egység neve is. Ez utóbbit kisebbségi nyelven is fel lehet tüntetni ott, ahol az illető közösség teszi ki a lakosság legalább húsz százalékát.
A törvény szerint két vagy több közigazgatási egységnek nem lehet azonos zászlaja. A helyi zászlók formája és mérete tekintetében a Románia zászlajáról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
A helyi zászló jelképei és színe nem sértheti a román nemzeti jelképeket és nem tartalmazhatják más nemzetek jelképeit. A közintézményeken a helyi zászlót csak Románia és az EU lobogójával együtt szabad kitűzni, azoknál nem nagyobb méretben és mennyiségben.
A törvény megsértése kihágásnak minősül, amit öttől tízezer lejig (350-700 ezer forint) terjedő bírsággal sújtanak.
Az időközben ellenzékbe vonult Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) tavaly márciusi kormányra lépésekor állapodott meg koalíciós partnereivel, hogy jogszabályt dolgoznak ki a helyi jelképek használatáról.
A képviselőházban szerdán 275 vokssal, kettő ellenében, négy tartózkodás mellett elfogadott törvénytervezetet tavaly ősszel a szenátus már megszavazta, így hatályba lépéséhez csak Klaus Iohannis államfő aláírására van szükség.
A tervezetet egy éve terjesztette a bukaresti parlament elé a Szociáldemokrata Párt (PSD) 42 képviselője, köztük Victor Ponta miniszterelnök és Liviu Dragnea közigazgatási miniszter.
Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezető-helyettese akkor az MTI-nek úgy nyilatkozott, semmi nem gátolja a közigazgatási egységeket, hogy a "székely zászlóra tegyék fel saját címerüket", úgy, ahogy az Kovászna megye esetében történt.
Székelyföldön a román hatóságok perek tucatjait indították a helyi önkormányzatok ellen, amiért azok középületekre is kitűzték a székelység által nemzeti jelképként tisztelt székely zászlót. A román hatóságok Székelyföld létét is többször megkérdőjelezték arra hivatkozva, hogy ilyen nevű közigazgatási egység nem létezik Romániában.
Szerdán a román nemzeti jelképekre vonatkozó 1994-ben elfogadott törvény két módosító indítványáról is szavaztak. Az egyik tervezet arra kötelezte volna a tanárokat, hogy minden tanítási nap elején, a másik pedig arra, hogy minden hétfőn az első óra előtt elénekeltessék az iskolásokkal a román himnuszt. A képviselőház mindkét indítványt elutasította.
MTI
Ennek értelmében a közigazgatási egységek - községek, városok, megyék - saját zászló megalkotását kezdeményezhetik, a települési vagy megyei tanácsban elfogadtatott zászlót azonban - a helyi címerekhez hasonlóan - a kormánynak is jóvá kell hagynia.A zászlókon szerepelhet a helyi címer, valamint a közigazgatási egység neve is. Ez utóbbit kisebbségi nyelven is fel lehet tüntetni ott, ahol az illető közösség teszi ki a lakosság legalább húsz százalékát.
A törvény szerint két vagy több közigazgatási egységnek nem lehet azonos zászlaja. A helyi zászlók formája és mérete tekintetében a Románia zászlajáról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
A helyi zászló jelképei és színe nem sértheti a román nemzeti jelképeket és nem tartalmazhatják más nemzetek jelképeit. A közintézményeken a helyi zászlót csak Románia és az EU lobogójával együtt szabad kitűzni, azoknál nem nagyobb méretben és mennyiségben.
A törvény megsértése kihágásnak minősül, amit öttől tízezer lejig (350-700 ezer forint) terjedő bírsággal sújtanak.
Az időközben ellenzékbe vonult Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) tavaly márciusi kormányra lépésekor állapodott meg koalíciós partnereivel, hogy jogszabályt dolgoznak ki a helyi jelképek használatáról.
A képviselőházban szerdán 275 vokssal, kettő ellenében, négy tartózkodás mellett elfogadott törvénytervezetet tavaly ősszel a szenátus már megszavazta, így hatályba lépéséhez csak Klaus Iohannis államfő aláírására van szükség.
A tervezetet egy éve terjesztette a bukaresti parlament elé a Szociáldemokrata Párt (PSD) 42 képviselője, köztük Victor Ponta miniszterelnök és Liviu Dragnea közigazgatási miniszter.
Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezető-helyettese akkor az MTI-nek úgy nyilatkozott, semmi nem gátolja a közigazgatási egységeket, hogy a "székely zászlóra tegyék fel saját címerüket", úgy, ahogy az Kovászna megye esetében történt.
Székelyföldön a román hatóságok perek tucatjait indították a helyi önkormányzatok ellen, amiért azok középületekre is kitűzték a székelység által nemzeti jelképként tisztelt székely zászlót. A román hatóságok Székelyföld létét is többször megkérdőjelezték arra hivatkozva, hogy ilyen nevű közigazgatási egység nem létezik Romániában.
Szerdán a román nemzeti jelképekre vonatkozó 1994-ben elfogadott törvény két módosító indítványáról is szavaztak. Az egyik tervezet arra kötelezte volna a tanárokat, hogy minden tanítási nap elején, a másik pedig arra, hogy minden hétfőn az első óra előtt elénekeltessék az iskolásokkal a román himnuszt. A képviselőház mindkét indítványt elutasította.
MTI
Hozzászólások