Jubileumi farsangi ünnepséget tartottak az erdélyi Sztánán
Az erdélyi Sztánán (Stana) háromnapos rendezvénysorozattal emlékeztek arra a száz évvel ezelőtti farsangi mulatságra, amelyen Kós Károly meghívására Móricz Zsigmond is részt vett, és amely az író Nem élhetek muzsikaszó nélkül című művét ihlette.
A rendezvénysorozat keretében vasárnap emléktáblát avattak a kalotaszegi település központjában annak az egykori iskolaépületnek a falán, amelyben a száz évvel ezelőtti és az idei farsangi mulatság is zajlott. A leromlott épületet tavaly újította fel, és alakította közösségi házzá a falu közössége.
A Szakács Barnabás szobrászművész által elkészített dombormű - mely egy táncjelenetet is megörökít - a Kós Károly által szervezett református bál mellett azokra a farsangi mulatságokra is emlékeztet, amelyeket 2000 óta évről-évre szervez a sztánai közösség.
A rendezvény fővédnöke, Magdó János, Magyarország kolozsvári főkonzulja azért tartotta rendkívülinek az emlékállítást, mert a plakett nem valami szomorú eseményt idéz - mint a legtöbb emléktábla -, hanem derűt sugárzó eseményre emlékeztet.
Kós Károly unokája, Kós Béla pszichológus arról beszélt, hogy nagyapjának inkább a komolyságát, a határozottságát, a szigorúságát őrizte meg emlékezetében az utókor. Ő azonban a családi körben a derűs, humorra fogékony, jóízűen kacagó, fesztelen nagyapát is megismerhette, aki a farsangi mulatsággal társítható.
"Hiszem, hogy a tábla nemcsak múltbeli események őrzője lesz, hanem sugallat, biztatás arra, hogy a 200 éves alkalomkor is vegyék körül emlékező, mulatni szerető, vidám emberek" - jelentette ki Kós Béla.
A sztánai farsang százéves évfordulójára a Kolozsvári Állami Magyar Színház ismét műsorára tűzte a Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül című művét, melyet az elmúlt évadban mutatott be, a kolozsvári egykori ferences kolostor refektóriumában pedig megnyitották a Kós Károly világa 1907-1914 című kiállítást.
MTI
A rendezvénysorozat keretében vasárnap emléktáblát avattak a kalotaszegi település központjában annak az egykori iskolaépületnek a falán, amelyben a száz évvel ezelőtti és az idei farsangi mulatság is zajlott. A leromlott épületet tavaly újította fel, és alakította közösségi házzá a falu közössége.
A Szakács Barnabás szobrászművész által elkészített dombormű - mely egy táncjelenetet is megörökít - a Kós Károly által szervezett református bál mellett azokra a farsangi mulatságokra is emlékeztet, amelyeket 2000 óta évről-évre szervez a sztánai közösség.
A rendezvény fővédnöke, Magdó János, Magyarország kolozsvári főkonzulja azért tartotta rendkívülinek az emlékállítást, mert a plakett nem valami szomorú eseményt idéz - mint a legtöbb emléktábla -, hanem derűt sugárzó eseményre emlékeztet.
Kós Károly unokája, Kós Béla pszichológus arról beszélt, hogy nagyapjának inkább a komolyságát, a határozottságát, a szigorúságát őrizte meg emlékezetében az utókor. Ő azonban a családi körben a derűs, humorra fogékony, jóízűen kacagó, fesztelen nagyapát is megismerhette, aki a farsangi mulatsággal társítható.
"Hiszem, hogy a tábla nemcsak múltbeli események őrzője lesz, hanem sugallat, biztatás arra, hogy a 200 éves alkalomkor is vegyék körül emlékező, mulatni szerető, vidám emberek" - jelentette ki Kós Béla.
A sztánai farsang százéves évfordulójára a Kolozsvári Állami Magyar Színház ismét műsorára tűzte a Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül című művét, melyet az elmúlt évadban mutatott be, a kolozsvári egykori ferences kolostor refektóriumában pedig megnyitották a Kós Károly világa 1907-1914 című kiállítást.
MTI
Hozzászólások