Rektora szerint a Sapientia egyetem nem fordíthat hátat a magyar orvosképzésnek
Dávid László, a magyar állam által fenntartott Sapientia rektora a Krónika erdélyi magyar napilapnak nyilatkozott azt követően, hogy Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára múlt pénteken megemlítette: a magyar kormány mérlegeli egy új struktúra kialakítását, amelyben folytatódhat a magyar nyelvű orvosképzés.
Az eredetileg magyar tannyelvű intézményként létrehozott MOGYE magyar orvosképzése azt követően került nehéz helyzetbe, hogy az egyetem román többségű vezetése az intézményi autonómiára hivatkozva elmulasztotta életbe léptetni a 2011-es tanügyi törvénynek a magyar szempontból fontos előírásait, és múlt hét szerdáján a román tannyelvű marosvásárhelyi Petru Maior egyetem bekebelezéséről fogadott el határozatot. Dávid László rektor szerint jelentős anyagi és intézményi feltételeket kellene biztosítani ahhoz, hogy a magyar állami támogatással működő Sapientia befogadja a magyar orvosképzést, ráadásul a procedúra rendkívül időigényes is lenne. Ehhez nemcsak újabb épületre lenne szükség, hanem jól felszerelt, képzett személyzettel rendelkező kórházra is. A Sapientia rektora elmondta: hazudna, ha azt mondaná, hogy csak hallomásból ismeri a Sapientia egyetembe csoportosított magyar orvosképzés ötletét, de akkor sem mondana igazat, ha azt állítaná, hogy konkrét tervekről folytatott beszélgetéseket.
A rektor szerint az illetékeseknek kötelességük lenne megpróbálni megmenteni a MOGYE magyar tagozatát. Úgy vélte: a harcot mindaddig érdemes folytatni, amíg megfelelő módon fejlődhet az anyanyelvű oktatás, illetve nem szenved a diákság. "Ha fel is vállalná a Sapientia az orvos- és gyógyszerészképzést, óriási hiányérzettel maradnék. Lelkes és neves magyar professzoraink hetven évvel ezelőtt létrehoztak és felépítettek egy intézményt, amely hírnevessé vált, rangot adott a városnak és a térségnek, és akkor mi azt feladjuk, onnan kivonulunk? Ez sokkal nagyobb gondot, lelki terhet jelentene számomra, mint az épületek felhúzása, az oktatás beindítása, az akkreditáció megszerzése" - fejtette ki Dávid László.
A Krónika arra is kitért cikkében, hogy az orvosképzéshez szükséges egyetemi kórház felépítésének tervét össze lehetne kötni az erdélyi kórházépítési elképzelésekkel. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke már 2010-ben kezdeményezte, hogy magyar állami támogatással hozzanak létre erdélyi magyar kórházat Nagyváradon. Az intézmény számára a református egyház meg is vásárolt egy 3,5 hektáros telket, és el is készíttette a megvalósíthatósági tanulmányt. A Székely Szeretetszolgálat Alapítvány neves magyarországi orvosokat, kórház-üzemeltetésben és egészségügyi menedzsmentben jártas szakembereket kért fel arra, mérjék fel a székelyföldi egészségügyi helyzetet, és tegyenek javaslatot a fejlesztésre.
A szakemberek a meglévő struktúrákhoz csatlakozó, a legmodernebb technológiával felszerelt diagnosztikai és egészségügyi központ létrehozását javasolták Csíkszeredában.
MTI
Az eredetileg magyar tannyelvű intézményként létrehozott MOGYE magyar orvosképzése azt követően került nehéz helyzetbe, hogy az egyetem román többségű vezetése az intézményi autonómiára hivatkozva elmulasztotta életbe léptetni a 2011-es tanügyi törvénynek a magyar szempontból fontos előírásait, és múlt hét szerdáján a román tannyelvű marosvásárhelyi Petru Maior egyetem bekebelezéséről fogadott el határozatot. Dávid László rektor szerint jelentős anyagi és intézményi feltételeket kellene biztosítani ahhoz, hogy a magyar állami támogatással működő Sapientia befogadja a magyar orvosképzést, ráadásul a procedúra rendkívül időigényes is lenne. Ehhez nemcsak újabb épületre lenne szükség, hanem jól felszerelt, képzett személyzettel rendelkező kórházra is. A Sapientia rektora elmondta: hazudna, ha azt mondaná, hogy csak hallomásból ismeri a Sapientia egyetembe csoportosított magyar orvosképzés ötletét, de akkor sem mondana igazat, ha azt állítaná, hogy konkrét tervekről folytatott beszélgetéseket.
A rektor szerint az illetékeseknek kötelességük lenne megpróbálni megmenteni a MOGYE magyar tagozatát. Úgy vélte: a harcot mindaddig érdemes folytatni, amíg megfelelő módon fejlődhet az anyanyelvű oktatás, illetve nem szenved a diákság. "Ha fel is vállalná a Sapientia az orvos- és gyógyszerészképzést, óriási hiányérzettel maradnék. Lelkes és neves magyar professzoraink hetven évvel ezelőtt létrehoztak és felépítettek egy intézményt, amely hírnevessé vált, rangot adott a városnak és a térségnek, és akkor mi azt feladjuk, onnan kivonulunk? Ez sokkal nagyobb gondot, lelki terhet jelentene számomra, mint az épületek felhúzása, az oktatás beindítása, az akkreditáció megszerzése" - fejtette ki Dávid László.
A Krónika arra is kitért cikkében, hogy az orvosképzéshez szükséges egyetemi kórház felépítésének tervét össze lehetne kötni az erdélyi kórházépítési elképzelésekkel. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke már 2010-ben kezdeményezte, hogy magyar állami támogatással hozzanak létre erdélyi magyar kórházat Nagyváradon. Az intézmény számára a református egyház meg is vásárolt egy 3,5 hektáros telket, és el is készíttette a megvalósíthatósági tanulmányt. A Székely Szeretetszolgálat Alapítvány neves magyarországi orvosokat, kórház-üzemeltetésben és egészségügyi menedzsmentben jártas szakembereket kért fel arra, mérjék fel a székelyföldi egészségügyi helyzetet, és tegyenek javaslatot a fejlesztésre.
A szakemberek a meglévő struktúrákhoz csatlakozó, a legmodernebb technológiával felszerelt diagnosztikai és egészségügyi központ létrehozását javasolták Csíkszeredában.
MTI
Hozzászólások