RMDSZ-képviselő: az új választási törvénnyel sem juthat be két magyar párt a bukaresti parlamentbe
Az új választási törvény sem teszi lehetővé, hogy két magyar párt jusson képviselethez a román parlamentben - szögezte le az MTI-nek Márton Árpád, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselőházi frakcióvezető-helyettese.
A román képviselőház szerdán megszavazta a szenátusban már elfogadott parlamenti választási törvényt. Ezzel a jogszabállyal Románia visszatér a 2008 előtt alkalmazott megyei pártlistás arányos választási rendszerhez.
A törvény szerint azok a politikai alakulatok jutnak képviselethez, amelyek országos szinten megszerzik a voksok legalább öt százalékát, vagy négy megyében 20 százalékot meghaladó eredményt érnek el.
Márton Árpád, aki az RMDSZ képviseletében vett rész részt a választási törvénycsomagot kidolgozó különbizottságban, az MTI-nek telefonon nyilatkozva rámutatott: az alternatív küszöb a regionális pártok számára biztosíthat parlamenti képviseletet. Arra a kérdésre, hogy mennyiben enged teret ez a választási törvény az erdélyi magyarságon belüli politikai pluralizmusnak, Márton Árpád azt mondta: a parlamenti képviseletet veszélyeztető helyzetet teremt az, ha több magyar párt verseng majd a közösség szavazataiért.
Az RMDSZ képviselője szerint az alternatív küszöb a választási szövetségekre nem alkalmazható, azt pedig kizártnak tartja, hogy két egymással versengő magyar politikai alakulat is átlépje az alternatív választási küszöböt. Kifejtette: Hargita és Kovászna megyében akár két párt is teljesítheti a 20 százalékot, de Maros megye már "limiten van", és nincs még egy olyan megye, ahol a magyarság aránya meghaladja a 40 százalékot. Fennáll viszont a veszélye annak, hogy egyik magyar párt sem éri el a parlamenti küszöböt, vagy a magyar frakciója kisebb lesz a többi (kedvezményesen képviselethez jutó) kisebbség 18 fős frakciójánál - mondta.
A szerdán elfogadott választási törvény nyolc százalékos parlamenti küszöböt állapít meg a két, és kilenc százalékosat a három politikai alakulat részvételével létrehozandó választási szövetségek számára. A legutóbbi népszámláláson Románia összlakosságának 6,5 százaléka vallotta magát magyarnak.
Az MTI kérdésére, hogy miért javasolta a törvény hatályba lépésének elhalasztását egy évvel, az RMDSZ képviselője elmagyarázta: a többség által végül elvetett pontosítás híján a törvény már kihirdetéskor életbe lép és ezzel hatályon kívül helyezi a korábbi választási törvényt.
Az alkotmánybíróság korábbi döntése alapján azonban a parlament már nem módosíthat a választási szabályokon a voks előtti évben, így gyakorlatilag Románia egy évig használható parlamenti választási törvény nélkül marad.
Márton Árpád szerint várhatóan sem előrehozott választásokat, sem - a képviselő vagy szenátor nélkül maradt választókerületekben - időközi választásokat nem lehet majd alkotmányosan megszervezni Romániában a következő egy évben.
Romániában jövő ősszel rendeznek parlamenti választásokat.
MTI
A román képviselőház szerdán megszavazta a szenátusban már elfogadott parlamenti választási törvényt. Ezzel a jogszabállyal Románia visszatér a 2008 előtt alkalmazott megyei pártlistás arányos választási rendszerhez.
A törvény szerint azok a politikai alakulatok jutnak képviselethez, amelyek országos szinten megszerzik a voksok legalább öt százalékát, vagy négy megyében 20 százalékot meghaladó eredményt érnek el.
Márton Árpád, aki az RMDSZ képviseletében vett rész részt a választási törvénycsomagot kidolgozó különbizottságban, az MTI-nek telefonon nyilatkozva rámutatott: az alternatív küszöb a regionális pártok számára biztosíthat parlamenti képviseletet. Arra a kérdésre, hogy mennyiben enged teret ez a választási törvény az erdélyi magyarságon belüli politikai pluralizmusnak, Márton Árpád azt mondta: a parlamenti képviseletet veszélyeztető helyzetet teremt az, ha több magyar párt verseng majd a közösség szavazataiért.
Az RMDSZ képviselője szerint az alternatív küszöb a választási szövetségekre nem alkalmazható, azt pedig kizártnak tartja, hogy két egymással versengő magyar politikai alakulat is átlépje az alternatív választási küszöböt. Kifejtette: Hargita és Kovászna megyében akár két párt is teljesítheti a 20 százalékot, de Maros megye már "limiten van", és nincs még egy olyan megye, ahol a magyarság aránya meghaladja a 40 százalékot. Fennáll viszont a veszélye annak, hogy egyik magyar párt sem éri el a parlamenti küszöböt, vagy a magyar frakciója kisebb lesz a többi (kedvezményesen képviselethez jutó) kisebbség 18 fős frakciójánál - mondta.
A szerdán elfogadott választási törvény nyolc százalékos parlamenti küszöböt állapít meg a két, és kilenc százalékosat a három politikai alakulat részvételével létrehozandó választási szövetségek számára. A legutóbbi népszámláláson Románia összlakosságának 6,5 százaléka vallotta magát magyarnak.
Az MTI kérdésére, hogy miért javasolta a törvény hatályba lépésének elhalasztását egy évvel, az RMDSZ képviselője elmagyarázta: a többség által végül elvetett pontosítás híján a törvény már kihirdetéskor életbe lép és ezzel hatályon kívül helyezi a korábbi választási törvényt.
Az alkotmánybíróság korábbi döntése alapján azonban a parlament már nem módosíthat a választási szabályokon a voks előtti évben, így gyakorlatilag Románia egy évig használható parlamenti választási törvény nélkül marad.
Márton Árpád szerint várhatóan sem előrehozott választásokat, sem - a képviselő vagy szenátor nélkül maradt választókerületekben - időközi választásokat nem lehet majd alkotmányosan megszervezni Romániában a következő egy évben.
Romániában jövő ősszel rendeznek parlamenti választásokat.
MTI
Hozzászólások