Román alkotmánymódosítás - Megkezdődött a tervezet normakontrollja
Megkezdődött román alkotmánymódosító tervezet normakontrollja pénteken: a parlamenti különbizottság által kidolgozott tervezetről az alkotmánybíróságnak legkésőbb hétfőig kell megfogalmaznia észrevételeit, mielőtt az a parlament plénuma elé kerül.
"Nem nekünk kell megmondanunk, hogy egy vagy kétkamarás legyen a parlament" - jelentette ki az ülés előtt Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság elnöke, arra utalva, hogy Traian Basescu államfő és a jobbközép ellenzék a kétkamarás rendszer megtartása miatt ellenzi a szociálliberális kormánytöbbség által kidolgozott alkotmánymódosítást.
Mint mondta, azt vizsgálják, hogy a tervezet összhangban van-e a hatályos alkotmánnyal.
A hatályos román alkotmány korlátokat szab az alaptörvény módosításának: ezektől csak akkor tekinthet el a törvényhozás, ha nemcsak módosítja az alkotmányt, hanem új alaptörvényt fogad el.
Egy alkotmánymódosítás során a parlament egyebek között nem változtathatja meg Románia hivatalos nyelvét és egységes, független, oszthatatlan nemzetállamként való meghatározását. A módosítás nem érintheti továbbá a köztársasági államformát, az ország területi integritását, a többpártrendszert, az igazságszolgáltatás függetlenségét és nem korlátozhatja az emberi jogokat.
A február elején véglegesített tervezetbe egy különálló székelyföldi vagy partiumi közigazgatási térség alkotmányos feltételei is bekerültek. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) javaslatára a szövegező különbizottság elfogadta azt, hogy a megalakítandó régiókon belül a hagyományos térségek közigazgatási alegységekbe (alrégiókba) szerveződhessenek: az ilyen kezdeményezéseket a bukaresti parlamentnek sarkalatos törvényben kellene jóváhagynia. Az RMDSZ ettől és a romániai magyarság számára előrelépést hozó többi rendelkezéstől tette függővé: támogatja-e az alkotmánymódosítást.
A normakontroll után a tervezet a román törvényhozás elé kerül. A módosítást mindkét háznak kétharmados többséggel kell elfogadnia, ha pedig különböző formában szavazzák meg, akkor a két ház együttes ülésén háromnegyedes többség dönthet a tervezet végső formájáról.
A módosított alkotmány akkor lép hatályba, ha azt - a parlamenti szavazás után egy hónapon belül - érvényes népszavazás is megerősíti. Az alkotmánymódosító referendumot a május 25-i európai parlamenti választásokkal egy időben készül megrendezni a román kormánykoalíció.
MTI
"Nem nekünk kell megmondanunk, hogy egy vagy kétkamarás legyen a parlament" - jelentette ki az ülés előtt Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság elnöke, arra utalva, hogy Traian Basescu államfő és a jobbközép ellenzék a kétkamarás rendszer megtartása miatt ellenzi a szociálliberális kormánytöbbség által kidolgozott alkotmánymódosítást.
Mint mondta, azt vizsgálják, hogy a tervezet összhangban van-e a hatályos alkotmánnyal.
A hatályos román alkotmány korlátokat szab az alaptörvény módosításának: ezektől csak akkor tekinthet el a törvényhozás, ha nemcsak módosítja az alkotmányt, hanem új alaptörvényt fogad el.
Egy alkotmánymódosítás során a parlament egyebek között nem változtathatja meg Románia hivatalos nyelvét és egységes, független, oszthatatlan nemzetállamként való meghatározását. A módosítás nem érintheti továbbá a köztársasági államformát, az ország területi integritását, a többpártrendszert, az igazságszolgáltatás függetlenségét és nem korlátozhatja az emberi jogokat.
A február elején véglegesített tervezetbe egy különálló székelyföldi vagy partiumi közigazgatási térség alkotmányos feltételei is bekerültek. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) javaslatára a szövegező különbizottság elfogadta azt, hogy a megalakítandó régiókon belül a hagyományos térségek közigazgatási alegységekbe (alrégiókba) szerveződhessenek: az ilyen kezdeményezéseket a bukaresti parlamentnek sarkalatos törvényben kellene jóváhagynia. Az RMDSZ ettől és a romániai magyarság számára előrelépést hozó többi rendelkezéstől tette függővé: támogatja-e az alkotmánymódosítást.
A normakontroll után a tervezet a román törvényhozás elé kerül. A módosítást mindkét háznak kétharmados többséggel kell elfogadnia, ha pedig különböző formában szavazzák meg, akkor a két ház együttes ülésén háromnegyedes többség dönthet a tervezet végső formájáról.
A módosított alkotmány akkor lép hatályba, ha azt - a parlamenti szavazás után egy hónapon belül - érvényes népszavazás is megerősíti. Az alkotmánymódosító referendumot a május 25-i európai parlamenti választásokkal egy időben készül megrendezni a román kormánykoalíció.
MTI
Hozzászólások