Súlyos vádak érték a Mercedes-Benz argentínai gyárát
Segítséget nyújtottak a „piszkos háború” alatt, nem tettek semmit a rendőri erőszak, és kínzások ellen, állítja 22 volt Mercedes alkalmazott. 
Kemény vádakat állított 22 egykori alkalmazott, és hozzátartozóik a Mercedes-Benz Benz, Buenos Aires mellett található, González Catán-i üzeme elé. A volt munkatársak azt állítják, hogy a vezetőség 1976 és 1983 között segítette az argentin katonai diktatúrát.
A „piszkos háború” néven ismert időszakban, a Mercedes állítólag segített az ellenállók, és a szakszervezeti agitátorok azonosításában, kiadásában, valamint a vezetőség nem tett semmit, hogy megakadályozza a rendőri erőszakot, önkényes letartóztatást, kínzást, és eltűnéseket.
Argentínában megoszlanak a becslések arról, hogy mennyien tűntek el a „piszkos háború” alatt.
A 21 argentin és egy chilei vádló a kaliforniai szövetségi bíróság előtt, a kínzás áldozatainak védelméről szóló jogszabály, és a külföldiek ellen elkövetett nemzetközi jogi bűncselekmények egyesült államokbeli kivizsgálását lehetővé tevő törvényre hivatkozva, követel kártérítés a Mercedes anyavállalatától.
Az ügy előreláthatólag el fog húzódni. A legfelsőbb bíróság 2014 júniusáig hozhat ítéletet abban a kérdésben, hogy a szövetségi bíróságnak egyáltalán jogában áll-e döntés hozni az Argentínában történt bűncselekményekről. Egy korábbi esetben a San Franciscó-i fellebbviteli bírósága helyt adott a 22 panaszos kérelmének, és engedélyt adta arra, hogy a per amerikai szövetségi bíróság előtt történjen.
A Daimler cég, aminek 2007-ig jelentős részesedése volt a Chrysler amerikai autógyártó cégben, és a nagyvállalatok, bankok, valamint a jelenlegi USA kormány támogatását élvezi, abszurd módon azt hangoztatja, hogy semmi közük az Egyesült Államokhoz, és semmilyen dokumentum nem található ott, ami az ügyhöz kapcsolódna.
Az Egyesül Államokban nem ez lesz az első ilyen típusú döntés, ugyanis korábban, a többségében konzervatív, legfelsőbb bíróság hozott már ítéletet hasonló ügyben, de akkor elutasították a 12 nigériai panaszos kérvényét, amelyben azt akarták, hogy amerikai földön vonják felelősségre a holland-brit tulajdonú Shell csoportot, a Nigériában elkövetett vélt, vagy valós jogsértésekért.
(Forrás: vezess.hu)
Kemény vádakat állított 22 egykori alkalmazott, és hozzátartozóik a Mercedes-Benz Benz, Buenos Aires mellett található, González Catán-i üzeme elé. A volt munkatársak azt állítják, hogy a vezetőség 1976 és 1983 között segítette az argentin katonai diktatúrát.
A „piszkos háború” néven ismert időszakban, a Mercedes állítólag segített az ellenállók, és a szakszervezeti agitátorok azonosításában, kiadásában, valamint a vezetőség nem tett semmit, hogy megakadályozza a rendőri erőszakot, önkényes letartóztatást, kínzást, és eltűnéseket.
Argentínában megoszlanak a becslések arról, hogy mennyien tűntek el a „piszkos háború” alatt.
Egyes adatok szerint 9 ezren, míg más források 30 ezerre tették ezt a számot. Az eltűnések és az állítólagos gyilkosságok mellett, óriási vita folyt a gyárban a bérekről, és a munkakörülményekről a 4500 dolgozó és a vezetőség között.
A 21 argentin és egy chilei vádló a kaliforniai szövetségi bíróság előtt, a kínzás áldozatainak védelméről szóló jogszabály, és a külföldiek ellen elkövetett nemzetközi jogi bűncselekmények egyesült államokbeli kivizsgálását lehetővé tevő törvényre hivatkozva, követel kártérítés a Mercedes anyavállalatától.
Az ügy előreláthatólag el fog húzódni. A legfelsőbb bíróság 2014 júniusáig hozhat ítéletet abban a kérdésben, hogy a szövetségi bíróságnak egyáltalán jogában áll-e döntés hozni az Argentínában történt bűncselekményekről. Egy korábbi esetben a San Franciscó-i fellebbviteli bírósága helyt adott a 22 panaszos kérelmének, és engedélyt adta arra, hogy a per amerikai szövetségi bíróság előtt történjen.
A Daimler cég, aminek 2007-ig jelentős részesedése volt a Chrysler amerikai autógyártó cégben, és a nagyvállalatok, bankok, valamint a jelenlegi USA kormány támogatását élvezi, abszurd módon azt hangoztatja, hogy semmi közük az Egyesült Államokhoz, és semmilyen dokumentum nem található ott, ami az ügyhöz kapcsolódna.
Az Egyesül Államokban nem ez lesz az első ilyen típusú döntés, ugyanis korábban, a többségében konzervatív, legfelsőbb bíróság hozott már ítéletet hasonló ügyben, de akkor elutasították a 12 nigériai panaszos kérvényét, amelyben azt akarták, hogy amerikai földön vonják felelősségre a holland-brit tulajdonú Shell csoportot, a Nigériában elkövetett vélt, vagy valós jogsértésekért.
(Forrás: vezess.hu)
Hozzászólások