Szerb elnök: teljesen egyértelmű, hogy a koszovói vezetés elűzné a helyi szerbeket
Teljesen egyértelmű, hogy Albin Kurti koszovói miniszterelnök el akarja űzni a koszovói szerbeket - közölte Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök kedden Belgrádban, miután a koszovói rendőrök három szerb férfit megvertek, majd az ezt videóra vevő társukkal együtt előállítottak.
A szerb elnök rendkívüli sajtótájékoztató keretében jelentette be, hogy 72 órán belül közli, milyen követelései lesznek Szerbiának az esetet követően, és milyen ígéreteket nem tartott be a nemzetközi közösség. Aleksandar Vucic kedden Miroslav Lajcakkal, a Szerbia és Koszovó közötti párbeszédért felelős uniós különmegbízottal, valamint Christopher Hill amerikai nagykövettel egyeztetett, majd közölte: rövid és hosszabb távú javaslatokkal is előáll majd a helyzet kezelését illetően, és október folyamán a parlament előtt is ismerteti elképzeléseit a koszovói helyzettel kapcsolatban.
Megfogalmazása szerint most már teljesen egyértelmű, hogy Albin Kurti a koszovói nép elűzését és megsemmisítését tűzte ki célul, és ezt most már nemcsak a szerbek látják.
A koszovói szerbek 12 napja tiltakoznak azért, mert a koszovói rendőrség augusztus 30-án razziát tartott a szerb kormány észak-koszovói szerveinek épületeiben, majd elfoglalta az objektumokat, elszállította az ott tárolt dokumentumokat, és nem engedte be a szerb dolgozókat. A hivatalos pristinai álláspont szerint az akció célja a koszovóiakkal párhuzamosan működtetett szerb intézmények felszámolása volt, míg a belgrádi vezetés és a helyi szerbek úgy vélik, hogy a koszovói kormány az ott élő szerb kisebbséget akarta megfélemlíteni és elüldözni. A pristinai kormány szombat reggel lezárt két határátkelőt Koszovó és Szerbia között, miután a határ szerbiai oldalán élők egy csoportja blokád alá vonta az odavezető utakat, és nem engedte át a koszovói dokumentumokkal rendelkezőket, ám a határt még aznap este újra megnyitották.
Az utóbbi hónapokban a korábbinál is feszültebb a viszony Szerbia és Koszovó között. Májusban például az okozott feszültséget a két fél között, hogy a koszovói rendőrség a szerbiai postatakarékpénztár hat észak-koszovói kirendeltségén tartott razziát, majd bezáratta az intézményeket, mert szerb dinárt talált a széfekben, holott ez a pénznem már nem hivatalos fizetőeszköz Koszovóban.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ban kezdődött a kapcsolat rendezését célzó párbeszéd brüsszeli közvetítéssel, előrelépés azonban azóta sem történt.
(Forrás: MTI)
A szerb elnök rendkívüli sajtótájékoztató keretében jelentette be, hogy 72 órán belül közli, milyen követelései lesznek Szerbiának az esetet követően, és milyen ígéreteket nem tartott be a nemzetközi közösség. Aleksandar Vucic kedden Miroslav Lajcakkal, a Szerbia és Koszovó közötti párbeszédért felelős uniós különmegbízottal, valamint Christopher Hill amerikai nagykövettel egyeztetett, majd közölte: rövid és hosszabb távú javaslatokkal is előáll majd a helyzet kezelését illetően, és október folyamán a parlament előtt is ismerteti elképzeléseit a koszovói helyzettel kapcsolatban.Megfogalmazása szerint most már teljesen egyértelmű, hogy Albin Kurti a koszovói nép elűzését és megsemmisítését tűzte ki célul, és ezt most már nemcsak a szerbek látják.
Ezért Szerbiának harcolnia kell a világban elfoglalt helyzetéért, és szövetségeseket kell találnia. Elégedetlenségének adott hangot, hogy a nemzetközi közösség csak szóban ítéli el a Koszovóban történteket, a tettek szintjén viszont semmi nem történik. Hozzátette: Szerbia mindig készen áll a párbeszédre, de nem fogja megengedni, hogy elűzzék a koszovói szerbeket az otthonaikból.
A koszovói szerbek 12 napja tiltakoznak azért, mert a koszovói rendőrség augusztus 30-án razziát tartott a szerb kormány észak-koszovói szerveinek épületeiben, majd elfoglalta az objektumokat, elszállította az ott tárolt dokumentumokat, és nem engedte be a szerb dolgozókat. A hivatalos pristinai álláspont szerint az akció célja a koszovóiakkal párhuzamosan működtetett szerb intézmények felszámolása volt, míg a belgrádi vezetés és a helyi szerbek úgy vélik, hogy a koszovói kormány az ott élő szerb kisebbséget akarta megfélemlíteni és elüldözni. A pristinai kormány szombat reggel lezárt két határátkelőt Koszovó és Szerbia között, miután a határ szerbiai oldalán élők egy csoportja blokád alá vonta az odavezető utakat, és nem engedte át a koszovói dokumentumokkal rendelkezőket, ám a határt még aznap este újra megnyitották.
Az utóbbi hónapokban a korábbinál is feszültebb a viszony Szerbia és Koszovó között. Májusban például az okozott feszültséget a két fél között, hogy a koszovói rendőrség a szerbiai postatakarékpénztár hat észak-koszovói kirendeltségén tartott razziát, majd bezáratta az intézményeket, mert szerb dinárt talált a széfekben, holott ez a pénznem már nem hivatalos fizetőeszköz Koszovóban.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ban kezdődött a kapcsolat rendezését célzó párbeszéd brüsszeli közvetítéssel, előrelépés azonban azóta sem történt.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások