Szerbia és Koszovó kész az együttműködésre a koszovóiak illegális migrációja ügyében
Isa Mustafa koszovói és Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök megállapodott abban, hogy együtt fognak működni a koszovóiak tömeges, illegális migrációjának megfékezése érdekében - közölte kedden Brüsszelben a hajnali órákba nyúlt egyeztetés után Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője.
Az uniós közvetítés mellett a szerb-koszovói viszony normalizálásáról folytatott kétoldalú kormányfői egyeztetéssorozatot hétfő este újították fel, miután mind a két miniszterelnöki poszton, mind az uniós főképviselői tisztség betöltésében változás történt. A legutóbbi, tavaly megtartott ilyen jellegű eszmecserén még Catherine Ashton képviselte az Európai Uniót, Ivica Dacic a belgrádi, Hashim Thaci pedig a pristinai kormányt.
A mostani ülés részben a hivatali elődök által elért eredmények értékelése jegyében zajlott.
A miniszterelnökök emellett igyekeztek kijelölni a szerb-koszovói viszony normalizálását célzó további főbb tevékenységi irányokat is, valamint megvitattak olyan időszerű problémákat, mint amilyen a jelentősen megnövekedett koszovói migránstömeg ügye. Ebben a kérdésben együttműködési készségüket hangoztatták. A Nyugat-Balkánon egyedül a koszovóiaknak van szükségük vízumra az unióba való beutazáshoz. Brüsszel szerint most Pristinának nem a vízumliberalizációt kellene szorgalmaznia, hanem szigorítania kellene az ellenőrzést a szerb-koszovói átkelőknél, és tájékoztatnia kellene a lakosokat arról, mi vár rájuk, ha útra kelnek.
Bekim Collaku, az európai integrációs ügyekkel foglalkozó koszovói miniszter kedden a European Policy Centre (EPC) nevű brüsszeli elemző műhely rendezvényén egyebek közt felpanaszolta, hogy a szerb hatóságok saját területükön át közúton vagy vasúton nem, csak légi úton engedik Magyarországról Koszovóba visszaszállítani a koszovói illegális migránsokat, menekültstátus iránti kérelmük magyarországi elutasítása után.
A kétoldalú viszony normalizálásának a legfőbb nehézsége abban áll, hogy minden gyakorlati problémára olyan megoldást, formulát kell találni, amely figyelembe veszi azt: Belgrád hivatalosan máig nem hajlandó elismerni a tőle 2008-ban elszakadt Koszovó önálló államiságát. Annyit már sikerült elérni a normalizálás rögös útján, hogy Brüsszel hajlandó legyen hivatalos EU-tagjelölti jogállást adni Belgrádnak, sőt Szerbia tavaly jauárban hivatalosan a csatlakozási tárgyalásokat is megkezdte. E tárgyalásokon azonban még hosszú utat kell bejárni, és több vezető uniós politikus - így például Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke - nem rejti véka alá véleményét: az út végén Szerbiának el kell majd ismernie Koszovót. Jelenleg azonban az EU nem egységes ebben: öt tagországa - Ciprus, Görögország, Románia, Spanyolország és Szlovákia - szintén nem ismeri el Koszovó függetlenségét.
(forrás: MTI)
Az uniós közvetítés mellett a szerb-koszovói viszony normalizálásáról folytatott kétoldalú kormányfői egyeztetéssorozatot hétfő este újították fel, miután mind a két miniszterelnöki poszton, mind az uniós főképviselői tisztség betöltésében változás történt. A legutóbbi, tavaly megtartott ilyen jellegű eszmecserén még Catherine Ashton képviselte az Európai Uniót, Ivica Dacic a belgrádi, Hashim Thaci pedig a pristinai kormányt.
A mostani ülés részben a hivatali elődök által elért eredmények értékelése jegyében zajlott.
Mint Mogherini közölte, sikerült véglegesíteni az igazságügyi kérdéskörben - azon belül a koszovói igazságszolgáltatási rendszerről - kidolgozott szerb-koszovói megállapodást. Ezzel az uniós főképviselő értékelése szerint a korábban megkötött politikai megállapodás végrehajtásának olyan, kulcsfontosságú fejezetét tudták lezárni, amely lényegesen javítja majd a térségben élők helyzetét.
A miniszterelnökök emellett igyekeztek kijelölni a szerb-koszovói viszony normalizálását célzó további főbb tevékenységi irányokat is, valamint megvitattak olyan időszerű problémákat, mint amilyen a jelentősen megnövekedett koszovói migránstömeg ügye. Ebben a kérdésben együttműködési készségüket hangoztatták. A Nyugat-Balkánon egyedül a koszovóiaknak van szükségük vízumra az unióba való beutazáshoz. Brüsszel szerint most Pristinának nem a vízumliberalizációt kellene szorgalmaznia, hanem szigorítania kellene az ellenőrzést a szerb-koszovói átkelőknél, és tájékoztatnia kellene a lakosokat arról, mi vár rájuk, ha útra kelnek.
Bekim Collaku, az európai integrációs ügyekkel foglalkozó koszovói miniszter kedden a European Policy Centre (EPC) nevű brüsszeli elemző műhely rendezvényén egyebek közt felpanaszolta, hogy a szerb hatóságok saját területükön át közúton vagy vasúton nem, csak légi úton engedik Magyarországról Koszovóba visszaszállítani a koszovói illegális migránsokat, menekültstátus iránti kérelmük magyarországi elutasítása után.
A kétoldalú viszony normalizálásának a legfőbb nehézsége abban áll, hogy minden gyakorlati problémára olyan megoldást, formulát kell találni, amely figyelembe veszi azt: Belgrád hivatalosan máig nem hajlandó elismerni a tőle 2008-ban elszakadt Koszovó önálló államiságát. Annyit már sikerült elérni a normalizálás rögös útján, hogy Brüsszel hajlandó legyen hivatalos EU-tagjelölti jogállást adni Belgrádnak, sőt Szerbia tavaly jauárban hivatalosan a csatlakozási tárgyalásokat is megkezdte. E tárgyalásokon azonban még hosszú utat kell bejárni, és több vezető uniós politikus - így például Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke - nem rejti véka alá véleményét: az út végén Szerbiának el kell majd ismernie Koszovót. Jelenleg azonban az EU nem egységes ebben: öt tagországa - Ciprus, Görögország, Románia, Spanyolország és Szlovákia - szintén nem ismeri el Koszovó függetlenségét.
(forrás: MTI)
Hozzászólások