Szíria - Rasmussen: még mindig fennáll az erő alkalmazásának a lehetősége
Még mindig fennáll annak a lehetősége, hogy kívülről erőt alkalmazzanak Szíriával szemben, miközben a konfliktus átfogó rendezése csak politikai eszközökkel képzelhető el - vélekedett Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár csütörtökön Brüsszelben a Carnegie Alapítvány rendezvényén.
"A katonai opció továbbra is napirenden van" - mondta a hallgatóság soraiból feltett kérdésre válaszolva Rasmussen, miután előadást tartott a NATO jövőjéről.
Szerinte miután Szíriában vegyi fegyvert vetettek be, ami a nemzetközi jog súlyos megsértése volt, a katonai beavatkozással való fenyegetés tette lehetővé, hogy amerikai-orosz megállapodás szülessék a szíriai vegyi fegyverek nemzetközi ellenőrzés alá helyezése és megsemmisítése ügyében, és azt is, hogy Damaszkusz késznek mondja magát vegyi fegyverei átadására.
A NATO főtitkára úgy véli, hogy "a diplomáciai és politikai folyamat lendületének fenntartása érdekében" az erő alkalmazásával való fenyegetést továbbra is fenn kell tartani, függetlenül attól, hogy mire jutnak majd az ENSZ Biztonsági Tanácsában a szíriai vegyi fegyverekről szóló határozat megszövegezésekor.
Mindez azonban nem jelenti azt - hangsúlyozta Rasmussen -, hogy pusztán katonai úton megoldható lenne a szíriai konfliktus.
A NATO jövőjéről elhangzott beszédében az atlanti szövetség első számú civil tisztségviselője arra szólította fel az európai tagállamok kormányait, hogy a gazdasági és pénzügyi válság ellenére tegyenek több erőfeszítést a védelmi beruházások terén, igyekezzenek a jobb egyensúly irányába visszabillenteni az Egyesült Államok és Európa között a védelmi kiadások arányát. Az európai védelmi ipar túlságosan szétaprózott és túlságosan nemzeti kereteken belül marad - mondta.
A szövetség adatai szerint míg a hidegháború végén nagyjából kétharmad-egyharmad arányú volt az Egyesült Államok és a többi NATO-tag egymáshoz viszonyított védelmi tehervállalása, ez a viszonyszám most már háromnegyed-egynegyed.
Rasmussen megjegyezte ugyanakkor: az erős Európához, ahhoz, hogy a kontinens meg tudja őrizni a világ ügyeinek alakulására gyakorolt befolyását és érvényesíteni tudja alapértékeit, "erős politikai akaratra" van szükség.
Az előadást követő beszélgetés során elismerte: a kérdés nagyon kényes, mert amikor a válság miatt vissza kell fogni a szociális kiadásokat, az egészségügyre és az oktatásra szánt pénzeket, akkor egyenesen "politikai öngyilkossággal érhet fel", ha egyedül a védelmi miniszter növeli tárcája költségvetését. Hozzátette ugyanakkor: kapott tagországoktól olyan jelzéseket, amelyek alapján remélni lehet, hogy az európai védelmi kiadások évek óta tartó csökkenésének trendje most már megállítható, sőt, akár vissza is fordítható.
A beszélgetés során felmerült a Kínához fűződő kapcsolat is. Rasmussen a Kínával folytatott párbeszéd fontosságát hangsúlyozta. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának vétójoggal bíró öt állandó tagja közül három - az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország - NATO-tag, Oroszországgal pedig rendszeres konzultáció folyik a NATO-Oroszország Tanács keretében, egyedül Kínával nincs intézményes párbeszédfóruma az atlanti szövetségnek.
MTI
"A katonai opció továbbra is napirenden van" - mondta a hallgatóság soraiból feltett kérdésre válaszolva Rasmussen, miután előadást tartott a NATO jövőjéről.Szerinte miután Szíriában vegyi fegyvert vetettek be, ami a nemzetközi jog súlyos megsértése volt, a katonai beavatkozással való fenyegetés tette lehetővé, hogy amerikai-orosz megállapodás szülessék a szíriai vegyi fegyverek nemzetközi ellenőrzés alá helyezése és megsemmisítése ügyében, és azt is, hogy Damaszkusz késznek mondja magát vegyi fegyverei átadására.
A NATO főtitkára úgy véli, hogy "a diplomáciai és politikai folyamat lendületének fenntartása érdekében" az erő alkalmazásával való fenyegetést továbbra is fenn kell tartani, függetlenül attól, hogy mire jutnak majd az ENSZ Biztonsági Tanácsában a szíriai vegyi fegyverekről szóló határozat megszövegezésekor.
Mindez azonban nem jelenti azt - hangsúlyozta Rasmussen -, hogy pusztán katonai úton megoldható lenne a szíriai konfliktus.
A NATO jövőjéről elhangzott beszédében az atlanti szövetség első számú civil tisztségviselője arra szólította fel az európai tagállamok kormányait, hogy a gazdasági és pénzügyi válság ellenére tegyenek több erőfeszítést a védelmi beruházások terén, igyekezzenek a jobb egyensúly irányába visszabillenteni az Egyesült Államok és Európa között a védelmi kiadások arányát. Az európai védelmi ipar túlságosan szétaprózott és túlságosan nemzeti kereteken belül marad - mondta.
A szövetség adatai szerint míg a hidegháború végén nagyjából kétharmad-egyharmad arányú volt az Egyesült Államok és a többi NATO-tag egymáshoz viszonyított védelmi tehervállalása, ez a viszonyszám most már háromnegyed-egynegyed.
Rasmussen megjegyezte ugyanakkor: az erős Európához, ahhoz, hogy a kontinens meg tudja őrizni a világ ügyeinek alakulására gyakorolt befolyását és érvényesíteni tudja alapértékeit, "erős politikai akaratra" van szükség.
Az előadást követő beszélgetés során elismerte: a kérdés nagyon kényes, mert amikor a válság miatt vissza kell fogni a szociális kiadásokat, az egészségügyre és az oktatásra szánt pénzeket, akkor egyenesen "politikai öngyilkossággal érhet fel", ha egyedül a védelmi miniszter növeli tárcája költségvetését. Hozzátette ugyanakkor: kapott tagországoktól olyan jelzéseket, amelyek alapján remélni lehet, hogy az európai védelmi kiadások évek óta tartó csökkenésének trendje most már megállítható, sőt, akár vissza is fordítható.
A beszélgetés során felmerült a Kínához fűződő kapcsolat is. Rasmussen a Kínával folytatott párbeszéd fontosságát hangsúlyozta. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának vétójoggal bíró öt állandó tagja közül három - az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország - NATO-tag, Oroszországgal pedig rendszeres konzultáció folyik a NATO-Oroszország Tanács keretében, egyedül Kínával nincs intézményes párbeszédfóruma az atlanti szövetségnek.
MTI
Hozzászólások