Terrorista propaganda terjesztése miatt állítanak bíróság elé négy egyetemi oktatót Törökországban
Szerémy Tamás, az MTI tudósítója jelenti: Bíróság elé állítják pénteken azt a négy egyetemi oktatót Törökországban, akiket terrorista propaganda terjesztésével vádolnak, mert nyíltan bírálták a török hadsereg katonai akcióját a kurdok ellen az ország délkeleti részén.
Esra Munger, Muzaffer Kaya, Kivanc Ersoy és Meral Camci márciusban nyilvánosan felolvasott egy petíciót, amely mészárlásnak nevezte a kurd kisebbség lakta délkelet-törökországi tartományokban folytatott katonai beavatkozást, valamint annak befejezésére szólítottak fel.
A kurd autonómiáért 1984 óta küzdő Kurdisztáni Munkáspártot (PKK) Törökország, az Egyesült Államok és az Európai Unió is terrorszervezetnek tekinti. A gyanúsítottakat az esetet követően őrizetbe vették és több mint hétéves börtönbüntetést is kiszabhatnak rájuk.
Januárban több mint 1200, török és külföldi értelmiségi írt alá egy hasonló tartalmú nyilatkozatot, amely felháborította Recep Tayyip Erdogan török elnököt, aki megígérte, hogy mindannyian "meg fognak fizetni az árulásért".
A török államfő a közelmúltban kijelentette, hogy a terrorizmus támogatóitól Törökország akár vissza is vonhatja a török állampolgárságot. "Az állam és a nemzet árulóit nem vagyunk kötelesek a hátunkon hordani" - fogalmazott a bírálói szerint az országot egyre autoriterebb módon irányító Erdogan.
Erdogan nyomatékosította: "legyenek akadémikusok vagy magukat újságírónak tartó kémek, politikusnak álcázott aktivisták, semmiben nem különböznek attól a terroristától, aki fegyvert vagy bombát tart a kezében. Báránybőrbe bújt farkasok ők. Ezek nem lehetnek a mi állampolgáraink".
A török elnök nemrégiben azt is mondta: eljárt az idő a PKK-val való megbékélés felett, a lázadók vagy megadják magukat, vagy "ártalmatlanítják" őket, harmadik út nincs. Erdogan akkor megfogadta, hogy pontot tesz a fegyveres felkelés végére.
Az Európai Parlament (EP) a múlt héten fogadta el Törökországot értékelő éves jelentését, melyben elítélte a szólás- és véleménynyilvánítási szabadsággal kapcsolatban az elmúlt két év során történt komoly visszalépést, valamint a török vezetés "tendenciaszerűen egyre növekvő tekintélyelvűségét".
Törökország délkeleti részében két és fél évi fegyverszünet után tavaly júliusban újultak ki a harcok a kurd milíciák és a biztonsági erők között. A török haderő december óta átfogó katonai akciót hajt végre a kurd autonómiáért küzdő felkelők ellen.
Az összecsapások során július óta a biztonsági erők több mint 350 tagja vesztette életét és a PKK mintegy 5400 lázadóját "tették ártalmatlanná". A három évtizedes konfliktusban már mintegy 40 ezren vesztették életüket.
Pénteken folytatódik Isztambulban a Cumhuriyet című kormánykritikus török napilap - egyebek között kémkedéssel vádolt - két újságírójának pere is.
Can Dündart, az újság főszerkesztőjét és Erdem Gült, a lap fővárosi tudósítóját azért tartóztatták le tavaly novemberben, mert májusban beszámoltak arról, hogy Törökország 2014-ben fegyvereket szállított Szíriába. A Cumhuriyet a riport alátámasztására videofelvételeket is közölt. A két férfi az ügyészség szerint ezzel terroristahálózatokat támogatott, kémkedett, és a kormány hatalmának megdöntésére tett kísérletet.
(Forrás: MTI)
Esra Munger, Muzaffer Kaya, Kivanc Ersoy és Meral Camci márciusban nyilvánosan felolvasott egy petíciót, amely mészárlásnak nevezte a kurd kisebbség lakta délkelet-törökországi tartományokban folytatott katonai beavatkozást, valamint annak befejezésére szólítottak fel.A kurd autonómiáért 1984 óta küzdő Kurdisztáni Munkáspártot (PKK) Törökország, az Egyesült Államok és az Európai Unió is terrorszervezetnek tekinti. A gyanúsítottakat az esetet követően őrizetbe vették és több mint hétéves börtönbüntetést is kiszabhatnak rájuk.
Januárban több mint 1200, török és külföldi értelmiségi írt alá egy hasonló tartalmú nyilatkozatot, amely felháborította Recep Tayyip Erdogan török elnököt, aki megígérte, hogy mindannyian "meg fognak fizetni az árulásért".
A török államfő a közelmúltban kijelentette, hogy a terrorizmus támogatóitól Törökország akár vissza is vonhatja a török állampolgárságot. "Az állam és a nemzet árulóit nem vagyunk kötelesek a hátunkon hordani" - fogalmazott a bírálói szerint az országot egyre autoriterebb módon irányító Erdogan.
Erdogan nyomatékosította: "legyenek akadémikusok vagy magukat újságírónak tartó kémek, politikusnak álcázott aktivisták, semmiben nem különböznek attól a terroristától, aki fegyvert vagy bombát tart a kezében. Báránybőrbe bújt farkasok ők. Ezek nem lehetnek a mi állampolgáraink".
A török elnök nemrégiben azt is mondta: eljárt az idő a PKK-val való megbékélés felett, a lázadók vagy megadják magukat, vagy "ártalmatlanítják" őket, harmadik út nincs. Erdogan akkor megfogadta, hogy pontot tesz a fegyveres felkelés végére.
Az Európai Parlament (EP) a múlt héten fogadta el Törökországot értékelő éves jelentését, melyben elítélte a szólás- és véleménynyilvánítási szabadsággal kapcsolatban az elmúlt két év során történt komoly visszalépést, valamint a török vezetés "tendenciaszerűen egyre növekvő tekintélyelvűségét".
Törökország délkeleti részében két és fél évi fegyverszünet után tavaly júliusban újultak ki a harcok a kurd milíciák és a biztonsági erők között. A török haderő december óta átfogó katonai akciót hajt végre a kurd autonómiáért küzdő felkelők ellen.
Az összecsapások során július óta a biztonsági erők több mint 350 tagja vesztette életét és a PKK mintegy 5400 lázadóját "tették ártalmatlanná". A három évtizedes konfliktusban már mintegy 40 ezren vesztették életüket.
Pénteken folytatódik Isztambulban a Cumhuriyet című kormánykritikus török napilap - egyebek között kémkedéssel vádolt - két újságírójának pere is.
Can Dündart, az újság főszerkesztőjét és Erdem Gült, a lap fővárosi tudósítóját azért tartóztatták le tavaly novemberben, mert májusban beszámoltak arról, hogy Törökország 2014-ben fegyvereket szállított Szíriába. A Cumhuriyet a riport alátámasztására videofelvételeket is közölt. A két férfi az ügyészség szerint ezzel terroristahálózatokat támogatott, kémkedett, és a kormány hatalmának megdöntésére tett kísérletet.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások