Titkos adatgyűjtés - Franciaország közös és összehangolt uniós álláspontot sürget
Közös és összehangolt álláspontot sürgetett az Európai Unió részéről kedden Francois Hollande francia elnök az amerikai hírszerző szervek titkos adatgyűjtésének gyanújával kapcsolatban.
"Muszáj, hogy az Európai Uniónak közös, összehangolt álláspontja legyen a követelésekkel kapcsolatban, amelyeket megfogalmazunk, és a magyarázatokkal kapcsolatban, amelyeket kérünk" - fogalmazott a francia államfő litván kollegájával, Dalia Grybauskaitéval közösen tartott párizsi sajtótájékoztatóján.
Hollande az uniós országok vezetői közül hétfőn elsőként szólalt meg az ügyben. Akkor azt mondta, hogy "nem fogadható el ilyen viselkedés partnerek és szövetségesek között", s az adatgyűjtés azonnali leállítását követelte.
A titkos adatgyűjtést leleplező Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt szerződéses alkalmazottja a WikiLeaks közlése szerint mintegy húsz országban kért politikai menedékjogot, a listán Franciaország is szerepel. Francois Hollande megerősítette, hogy Párizs "még nem kapott kérelmet Snowden úrtól".
"Csak annyit tudok a sajtóból, hogy 25 országban nyújtott be ilyen kérelmet, de jelenleg hivatalosan semmi nem érkezett Snowden úrtól Franciaország számára" - hangsúlyozta az államfő.
Időközben Snowden azt mondta, hogy - miután megismerte Vlagyimir Putyin orosz elnök feltételeit a menedékjog megadásához -, már nem kíván Oroszországban maradni. Erről Dmitrij Peszkov, az orosz államfő szóvivője is beszámolt kedden Moszkvában. Putyin azt a feltételt szabta, hogy Snowden mondjon le minden olyan tevékenységről, amellyel kárt okozna az Egyesült Államoknak, erre azonban az amerikai nem hajlandó. Az elnöki szóvivő megerősítette, hogy Snowden továbbra is a repülőtér tranzitzónájában tartózkodik, és nem lépte át az orosz határt.
Franciaországban több precedens is létezik a politikai menedékjog megadására: Francois Mitterrand néhai szocialista elnök több mint húsz évvel ezelőtt az Olaszországban terrorszervezetnek számító Vörös Brigádok tagjait fogadta be, 2008-ban a konzervatív Nicolas Sarkozy pedig a kolumbiai FARC baloldali gerillaszervezet egyik tagjának adott menedékjogot.
Az amerikai titkos adatgyűjtés kapcsán a Libération című baloldali napilap által megkérdezett elemzők szerint "Brüsszelben és az európai fővárosokban mindenki tudja, hogy az amerikaiak régóta megfigyelnek, de nemcsak ők: Kína, Oroszország, Japán és még Kanada is, de a tagállamok is, egymás között vagy egy harmadik országgal kapcsolatban, beleértve az Egyesült Államokat, ugyanezt csinálják" - hangsúlyozta a lap.
Egy diplomáciai forrás "elképesztőnek" tartja a francia politikus felháborodott megszólalásait, miután szerinte biztonsági és gazdasági célokból minden ország hasonló jellegű megfigyeléseket folytat, és "ez nem hír az Európai Unióban". Francois Géré, a Stratégiai Elemzések Intézetének szakértője szerint Franciaország hasonló jellegű titkos adatgyűjtést folytat, mint amilyenekről Snowden az Egyesült Államok kapcsán információkkal szolgált, s az államfő nyilatkozata nem több "politikai hirdetménynél".
MTI
"Muszáj, hogy az Európai Uniónak közös, összehangolt álláspontja legyen a követelésekkel kapcsolatban, amelyeket megfogalmazunk, és a magyarázatokkal kapcsolatban, amelyeket kérünk" - fogalmazott a francia államfő litván kollegájával, Dalia Grybauskaitéval közösen tartott párizsi sajtótájékoztatóján.
Hollande az uniós országok vezetői közül hétfőn elsőként szólalt meg az ügyben. Akkor azt mondta, hogy "nem fogadható el ilyen viselkedés partnerek és szövetségesek között", s az adatgyűjtés azonnali leállítását követelte.
"Nem tárgyalhatunk (Washingtonnal), amíg nem kapunk garanciákat Franciaország számára, de ez érvényes az egész Európai Unióra és az Egyesült Államok minden partnerére" - mondta hétfőn a köztársasági elnök az EU-Egyesült Államok szabadkereskedelmi egyezményre utalva, amelynek tárgyalásai elvileg júliusban kezdődnek.
A titkos adatgyűjtést leleplező Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt szerződéses alkalmazottja a WikiLeaks közlése szerint mintegy húsz országban kért politikai menedékjogot, a listán Franciaország is szerepel. Francois Hollande megerősítette, hogy Párizs "még nem kapott kérelmet Snowden úrtól".
"Csak annyit tudok a sajtóból, hogy 25 országban nyújtott be ilyen kérelmet, de jelenleg hivatalosan semmi nem érkezett Snowden úrtól Franciaország számára" - hangsúlyozta az államfő.
Időközben Snowden azt mondta, hogy - miután megismerte Vlagyimir Putyin orosz elnök feltételeit a menedékjog megadásához -, már nem kíván Oroszországban maradni. Erről Dmitrij Peszkov, az orosz államfő szóvivője is beszámolt kedden Moszkvában. Putyin azt a feltételt szabta, hogy Snowden mondjon le minden olyan tevékenységről, amellyel kárt okozna az Egyesült Államoknak, erre azonban az amerikai nem hajlandó. Az elnöki szóvivő megerősítette, hogy Snowden továbbra is a repülőtér tranzitzónájában tartózkodik, és nem lépte át az orosz határt.
Franciaországban több precedens is létezik a politikai menedékjog megadására: Francois Mitterrand néhai szocialista elnök több mint húsz évvel ezelőtt az Olaszországban terrorszervezetnek számító Vörös Brigádok tagjait fogadta be, 2008-ban a konzervatív Nicolas Sarkozy pedig a kolumbiai FARC baloldali gerillaszervezet egyik tagjának adott menedékjogot.
Az amerikai titkos adatgyűjtés kapcsán a Libération című baloldali napilap által megkérdezett elemzők szerint "Brüsszelben és az európai fővárosokban mindenki tudja, hogy az amerikaiak régóta megfigyelnek, de nemcsak ők: Kína, Oroszország, Japán és még Kanada is, de a tagállamok is, egymás között vagy egy harmadik országgal kapcsolatban, beleértve az Egyesült Államokat, ugyanezt csinálják" - hangsúlyozta a lap.
Egy diplomáciai forrás "elképesztőnek" tartja a francia politikus felháborodott megszólalásait, miután szerinte biztonsági és gazdasági célokból minden ország hasonló jellegű megfigyeléseket folytat, és "ez nem hír az Európai Unióban". Francois Géré, a Stratégiai Elemzések Intézetének szakértője szerint Franciaország hasonló jellegű titkos adatgyűjtést folytat, mint amilyenekről Snowden az Egyesült Államok kapcsán információkkal szolgált, s az államfő nyilatkozata nem több "politikai hirdetménynél".
MTI
Hozzászólások