Tranzittábort alakítottak ki a szlovén hatóságok az osztrák határon
Több ezer négyzetméter területű tranzittábort alakítottak ki a szlovén hatóságok a Szlovéniába érkező migránsok részére közvetlenül az osztrák határ mentén, a Maribortól északra található Sentilj településen - tapasztalta vasárnap a helyszínen az MTI tudósítója.
A területen nyolc, összesen több ezer ember elhelyezésére alkalmas sátrat állítottak fel, amelyekben tábori ágyakat, székeket, asztalokat helyeztek el, illetve biztosított a tisztálkodás is.
Az MTI tudósítójának ottjártakor mintegy 300 migráns tartózkodott a táborban. Ugyanakkor a hatóságok a helyszínen arról tájékoztattak, hogy folyamatosan cserélődnek az emberek: ez azt jelenti, hogy egy nap mintegy 1500 migráns fordul meg Sentiljben.
A közlés szerint többnyire néhány órát, de maximum egy napot tartózkodnak a migránsok a tranzittáborban, és az osztrák hatóságok fogadókészségétől függően engedik tovább őket Ausztriába. Az utat gyalog teszik meg, és az osztrákoknál egy hasonló táborban helyezik el őket. Az osztrák oldalon a hatóságok napi 2000-2500 ember érkezéséről számoltak be, akiket buszokkal visznek tovább Bécs, Graz, Klagenfurt, illetve Salzburg felé.
Az MTI tudósítójának ottjártakor főleg fiatal férfiak voltak a táborban. Elmondták, ennek az a magyarázata, hogy a családokat, illetve a nőket és a gyerekeket viszik át elsőként Ausztriába. Panaszkodtak is, hogy nekik sokat kell várakozniuk.
Amikor egy nőkből és gyerekekből álló, frissen érkezett csoportot csupán mintegy fél óra várakozás után útnak indítottak Ausztria felé, a több órája várakozó férfiak elégedetlenségüket fejezték ki. A rendőröknek kellett türelemre inteni őket, volt hogy élőerővel nyomták vissza a tülekedőket a kordon mögé.
A 25 éves Ahran, aki angoltanárként dolgozott Iránban, az MTI tudósítójának elmondta: ő is "a szokásos útvonalat" járta be Törökországon, Görögországon, Macedónián, Szerbián, Horvátországon és Szlovénián keresztül, és a végső úti célja Norvégia. Azt tapasztalta, hogy minél északabbra jutott, annál jobb bánásmódban részesítették a helyi hatóságok.
Elmondása szerint Görögországban nagyon rossz volt a helyzet, rossz ételt kaptak, és zsúfoltak voltak a szállások, és a rendőrök is türelmetlenebbek voltak velük.
Ez az út további állomásain is előfordult, ám ezt részben érthetőnek tartja, hiszen ekkora embertömeget nehéz kezelni - fogalmazott.
Arról is beszámolt, hogy Horvátországba érkezésük után kérdéses volt, hogy Magyarország, vagy Szlovénia felé folytatják az útjukat, ám a helyi hatóságok végül Szlovéniába irányították őket. Azt mondta, hogy Norvégiában szeretne letelepedni és nem akar visszatérni Iránba.
MTI
A területen nyolc, összesen több ezer ember elhelyezésére alkalmas sátrat állítottak fel, amelyekben tábori ágyakat, székeket, asztalokat helyeztek el, illetve biztosított a tisztálkodás is.
Az MTI tudósítójának ottjártakor mintegy 300 migráns tartózkodott a táborban. Ugyanakkor a hatóságok a helyszínen arról tájékoztattak, hogy folyamatosan cserélődnek az emberek: ez azt jelenti, hogy egy nap mintegy 1500 migráns fordul meg Sentiljben.
A közlés szerint többnyire néhány órát, de maximum egy napot tartózkodnak a migránsok a tranzittáborban, és az osztrák hatóságok fogadókészségétől függően engedik tovább őket Ausztriába. Az utat gyalog teszik meg, és az osztrákoknál egy hasonló táborban helyezik el őket. Az osztrák oldalon a hatóságok napi 2000-2500 ember érkezéséről számoltak be, akiket buszokkal visznek tovább Bécs, Graz, Klagenfurt, illetve Salzburg felé.
Az MTI tudósítójának ottjártakor főleg fiatal férfiak voltak a táborban. Elmondták, ennek az a magyarázata, hogy a családokat, illetve a nőket és a gyerekeket viszik át elsőként Ausztriába. Panaszkodtak is, hogy nekik sokat kell várakozniuk.
Amikor egy nőkből és gyerekekből álló, frissen érkezett csoportot csupán mintegy fél óra várakozás után útnak indítottak Ausztria felé, a több órája várakozó férfiak elégedetlenségüket fejezték ki. A rendőröknek kellett türelemre inteni őket, volt hogy élőerővel nyomták vissza a tülekedőket a kordon mögé.
A 25 éves Ahran, aki angoltanárként dolgozott Iránban, az MTI tudósítójának elmondta: ő is "a szokásos útvonalat" járta be Törökországon, Görögországon, Macedónián, Szerbián, Horvátországon és Szlovénián keresztül, és a végső úti célja Norvégia. Azt tapasztalta, hogy minél északabbra jutott, annál jobb bánásmódban részesítették a helyi hatóságok.
Elmondása szerint Görögországban nagyon rossz volt a helyzet, rossz ételt kaptak, és zsúfoltak voltak a szállások, és a rendőrök is türelmetlenebbek voltak velük.
Ez az út további állomásain is előfordult, ám ezt részben érthetőnek tartja, hiszen ekkora embertömeget nehéz kezelni - fogalmazott.
Arról is beszámolt, hogy Horvátországba érkezésük után kérdéses volt, hogy Magyarország, vagy Szlovénia felé folytatják az útjukat, ám a helyi hatóságok végül Szlovéniába irányították őket. Azt mondta, hogy Norvégiában szeretne letelepedni és nem akar visszatérni Iránba.
MTI
Hozzászólások