Újra éleződő szerb-bosnyák ellentétek mellett emlékeztek meg a srebrenicai mészárlásról
Ismét kiéleződni látszanak a szerb-bosnyák ellentétek, miután a srebrenicai mészárlás 21. évfordulója alkalmából tartandó hétfői megemlékezésre nem hívták meg a szerb politikusokat, sőt Srebrenica polgármestere egyenesen nem kívánatosnak minősítette a szerbiai államvezetést.
A tavalyi megemlékezésen részt vett Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök, főhajtása azonban botrányba fulladt, amikor a gyászoló tömeg palackokkal és kövekkel dobálta meg. Ezúttal nem hívták meg a szerbiai politikusokat, mert a szerb hivatalos álláspont szerint nem népirtás történt Srebrenicában, hanem "csak" szörnyűséges bűncselekmény.
Több ezren gyűltek össze hétfőn a kelet-boszniai Srebrenicában, hogy a 21 évvel ezelőtti mészárlás több mint nyolcezer áldozatára emlékezzenek, valamint hogy fejet hajtsanak az újonnan azonosított 127 áldozat előtt, akiket szintén hétfőn temettek el a potocari emlékhelyen. Az újonnan azonosított áldozatok nyughelyével együtt már 6504 sír található Potocariban.
A többségében muzulmánok lakta Srebrenica a boszniai háború idején (1992-95) az Egyesült Nemzetek Szervezetének védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én foglalták el a várost, és a békefenntartók szeme láttára mindegy nyolcezer muzulmán férfit és fiút hurcoltak el, akiket a következő napokban brutálisan lemészároltak. A vérengzést, amelyet a hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) népirtásnak minősített, a II. világháború óta elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak tartják Európában.
Ez az első megemlékezés azt követően, hogy az NT bűnösnek találta és negyvenéves börtönbüntetésre ítélte Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnököt az 1992-1995 közötti, közel százezer halálos áldozatot követelő boszniai háborúban elkövetett népirtás, háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt. A testület azt is kimondta, hogy Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnök felelős a srebrenicai népirtásért.
Kutatócsoportok még mindig dolgoznak az áldozatok holttesteinek felkutatásán, munkájukat azonban nehezíti, hogy az elkövetők a háborút követően sok esetben kiásták, és más helyre szállították a hullákat, hogy elrejtsék tetteik bizonyítékait. A maradványok többször roncsolódtak és összekeveredtek, ezért a legtöbb esetben csak DNS-vizsgálattal azonosítható egy-egy áldozat. Minden évben azonosítanak azonban néhány áldozatot, őket a potocari emlékhelyen temetik el.
A gyászszertartáson a családtagok és barátok mellett az ország vezetői, valamint a külföldi diplomáciai képviseletek megbízottai is részt vettek.
Camil Durakovic, Srebrenica polgármestere beszédében kiemelte, hogy a srebrenicai mészárlás "sötét folt az egész világ lelkiismeretén". Hozzátette, a Radovan Karadzic elleni ítélet bizonyítja, hogy a világ nem tud és nem is akar átlépni a népirtási bűnökön, az igazságszolgáltatásra pedig a srebrenicai szerbeknek és bosnyákoknak is egyaránt szükségük van.
Bakir Izetbegovic, a háromtagú boszniai államelnökség soros, bosnyák elnöke szerint az igazságra a múlt és a jelen szempontjából is szükség van, de a leginkább a jövő szempontjából van rá szükség. Az igazság az első lépés a megbékélés felé, mert csak az igazságra fognak emlékezni - fogalmazott.
Ha Bosznia-Hercegovina nem nyugodt, akkor Törökország sem nyugodt, Ankara osztozik Szarajevó minden fájdalmában - hangsúlyozta beszédében Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter. Kiemelte, hogy a Balkán békéje és stabilitása az egész világ érdeke.
Az idei srebrenicai megemlékezés - a tavalyival ellentétben - rendbontás nélkül ért véget.
MTI
A tavalyi megemlékezésen részt vett Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök, főhajtása azonban botrányba fulladt, amikor a gyászoló tömeg palackokkal és kövekkel dobálta meg. Ezúttal nem hívták meg a szerbiai politikusokat, mert a szerb hivatalos álláspont szerint nem népirtás történt Srebrenicában, hanem "csak" szörnyűséges bűncselekmény.
Több ezren gyűltek össze hétfőn a kelet-boszniai Srebrenicában, hogy a 21 évvel ezelőtti mészárlás több mint nyolcezer áldozatára emlékezzenek, valamint hogy fejet hajtsanak az újonnan azonosított 127 áldozat előtt, akiket szintén hétfőn temettek el a potocari emlékhelyen.
A többségében muzulmánok lakta Srebrenica a boszniai háború idején (1992-95) az Egyesült Nemzetek Szervezetének védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én foglalták el a várost, és a békefenntartók szeme láttára mindegy nyolcezer muzulmán férfit és fiút hurcoltak el, akiket a következő napokban brutálisan lemészároltak. A vérengzést, amelyet a hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) népirtásnak minősített, a II. világháború óta elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak tartják Európában.
Ez az első megemlékezés azt követően, hogy az NT bűnösnek találta és negyvenéves börtönbüntetésre ítélte Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnököt az 1992-1995 közötti, közel százezer halálos áldozatot követelő boszniai háborúban elkövetett népirtás, háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt. A testület azt is kimondta, hogy Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnök felelős a srebrenicai népirtásért.
Kutatócsoportok még mindig dolgoznak az áldozatok holttesteinek felkutatásán, munkájukat azonban nehezíti, hogy az elkövetők a háborút követően sok esetben kiásták, és más helyre szállították a hullákat, hogy elrejtsék tetteik bizonyítékait. A maradványok többször roncsolódtak és összekeveredtek, ezért a legtöbb esetben csak DNS-vizsgálattal azonosítható egy-egy áldozat. Minden évben azonosítanak azonban néhány áldozatot, őket a potocari emlékhelyen temetik el.
A gyászszertartáson a családtagok és barátok mellett az ország vezetői, valamint a külföldi diplomáciai képviseletek megbízottai is részt vettek.
Camil Durakovic, Srebrenica polgármestere beszédében kiemelte, hogy a srebrenicai mészárlás "sötét folt az egész világ lelkiismeretén". Hozzátette, a Radovan Karadzic elleni ítélet bizonyítja, hogy a világ nem tud és nem is akar átlépni a népirtási bűnökön, az igazságszolgáltatásra pedig a srebrenicai szerbeknek és bosnyákoknak is egyaránt szükségük van.
Bakir Izetbegovic, a háromtagú boszniai államelnökség soros, bosnyák elnöke szerint az igazságra a múlt és a jelen szempontjából is szükség van, de a leginkább a jövő szempontjából van rá szükség. Az igazság az első lépés a megbékélés felé, mert csak az igazságra fognak emlékezni - fogalmazott.
Ha Bosznia-Hercegovina nem nyugodt, akkor Törökország sem nyugodt, Ankara osztozik Szarajevó minden fájdalmában - hangsúlyozta beszédében Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter. Kiemelte, hogy a Balkán békéje és stabilitása az egész világ érdeke.
Az idei srebrenicai megemlékezés - a tavalyival ellentétben - rendbontás nélkül ért véget.
MTI
Hozzászólások